News here

HÍREK

Orbán kész parancsokat elfogadni Putyintól, ezt mindenki tudja az EU-ban – állítja a magyar jogállamisági jelentés készítője

„Budapest még ma is belépőhely Oroszország számára az EU-ba. Ez a magyar kormány nagyon tudatos döntésének eredménye” - véli Gwendoline Delbos-Corfield.

Link másolása

Az Európai Unióban mindenki tisztában van azzal, hogy Orbán kész bizonyos parancsokat elfogadni Putyintól, néhány kívánságát ő terjeszti az Európai Tanács elé – mondta a Magyar Hangnak adott interjúban a Magyarországról szóló európai parlamenti jelentés készítője, Gwendoline Delbos-Corfield.

A zöldpárti politikust többek között arról kérdezték, hogy mi a baja a Európai Bizottság hatására hozott magyar vállalásokkal, mit gondol a szankciókról, az energiaválságról és a magyar kormányról.

Gwendoline Delbos-Corfield a korrupcióellenes hatóságról - melyet az Orbán-kormány az Európai Bizottság (EB) igényeinek megfelelően hoz létre, annak érdekében, hogy hozzájuthasson az európai forrásokhoz - azt mondta:

"Miközben kritizálhatjuk, hogy mindez egyelőre nyilvános konzultáció, különösen az átláthatósági kérdésekkel foglalkozó civil szervezetekkel való nyilvános konzultáció nélkül történt, azt kell majd idővel látnunk, hogy egyáltalán működnek–e.

A magyar kormánnyal kapcsolatban hozzászoktunk, hogy olyan kiigazításokat végeznek, amelyek ugyan az európai hatóságokat kielégítik, ám igazából csak színleltek, és így nem hoznak semmilyen változást.

Még akkor is, ha hatékonyak lennének a magyar kormány változtatásai, és igénybe vennék az átláthatósági kérdések szakértőinek tanácsait, az még akkor is problémás volna, hogy

talán túl későn történnek meg ezek változtatások, és csak a már létező, Orbánhoz közeli oligarchák között teremtenek jobb versenyt. Így valójában mi fog változni? Mert az önök közpénzével való visszaélésnek köszönhetően most már csak ezek az emberek vannak valójában abban a helyzetben, hogy pályázzanak az európai közbeszerzéseken, nekik van meg egy egyedül az infrastruktúrájuk erre. Mindannyian Orbán-barát oligarchák".

A politikus szerint fontos kritika, hogy "a magyar kormány továbbra sem akar az Európai Ügyészséghez csatlakozni, ami a legátláthatóbb és a legfüggetlenebb volna". Így valóban európai szinten lehetne a magyar ügyeket ellenőrizni, "amit persze nem akarnak" - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy a EB kéréseit is csak azért teljesítik, hogy hozzájussanak az uniós pénzekhez, mert jelenleg rossz a gazdasági helyzet Magyarországon és szükség van az európai forrásokra.

A Bizottságban sokan abban reménykedtek, hogy a választások majd változást hoznak, de ez nem történt meg. Így most "a legnagyobb aggodalmam az, hogy csak néhány kozmetikai változtatás lesz, és ez elég lesz nekik".

Az Oroszország elleni szankciók a zöld politikus szerint működnek. De mivel még

"az eddigi szankciók nem tökéletesek, pontosan ezért vannak állandóan új lépések. Ám azt mondani, hogy egyáltalán nem működnek, nem igaz. És semmiképpen nem értem, hogy miért akarnánk az orosz oligarchák kedvére tenni."

Az energiaválság kapcsán Delbos-Corfield elismerte, hogy vannak olyan országok, akik jobban függenek még az orosz gáztól.

"Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar kormány azt a döntést hozta, hogy teljes mértékben Oroszország felé fordul, és nem kizárólag az energiafüggőségről beszélek. Magyarországon ott vannak az orosz pénzintézetek.

És igen, Budapest még ma is belépőhely Oroszország számára az EU-ba. Ez a magyar kormány nagyon tudatos döntésének eredménye.

Nagyobb függetlenséget kellett volna próbálniuk elérni Oroszországgal szemben. Lengyelország például már régóta gyanakvó Oroszországgal szemben, és azt mondja, el kell határolódnunk az oroszoktól. Lehet azt mondani, hogy rossz döntéseket hoztunk, de ma Magyarországnak nehéz és erről lehet legitim vitát folytatni. De mi köze van ennek ahhoz, hogy nagyon célzott, konkrét szankciókkal sújtunk néhány olyan oligarchát, akik nem is energiaszállítók? Még ha Orbán úgy is gondolja, hogy csak félig működnek a szankciók, miért akarna az orosz oligarchák kedvében járni?"

Arról, hogy szerinte ennek mi az oka, úgy nyilatkozott: "Az Európai Unióban mindenki nagyon is tisztában van azzal, hogy annak érdekében, hogy megnyerje Oroszország engedékenységét, hogy számára továbbra is belépési pont maradhasson, hogy továbbra is jó megállapodásokkal rendelkezzen a Gazpromtól,

Orbán kész bizonyos parancsokat elfogadni Putyintól. Az nagyon világos, hogy Putyin néhány kívánságát maga Orbán terjeszti az Európai Tanács elé"

- vélekedett a politikus.

A teljes interjút ITT lehet olvasni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Itt a döntés: ezentúl a nyelvvizsga nem feltétele a diploma megszerzésének
Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.

Link másolása

Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett elfogadta az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosítását.

A jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.

Intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról.

Ezt a rendelkezést az idei tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni, de a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.

Lazul a követelmény a doktori képzésnél is: nyelvvizsga helyett, csak „nyelvismeretet” várnak el.

Korábban két, a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelv ismerete volt kötelező, ezt követően az egyetem maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Hófúvás, szélvihar, hidegbetörés – ez vár ránk a hétvégén
Igencsak mozgalmas napoknak nézünk elébe, érdemes sűrűn nézni az előrejelzést.
Fotó: Demecs Norbi - szmo.hu
2022. december 07.


Link másolása

Mediterrán ciklon fog velünk bolondozni, rengeteg eső, viharos szél, hófúvás és nagy hőmérsékleti kontraszt lehet - írja az Időkép.

Aki szeret vidámparkba járni, élvezni fogja a hétvége időjárását is, ugyanis éppen olyan lesz, mintha egy hullámvasúton ülnénk majd.

Egy mediterrán ciklon fogja borzolni a kedélyeket, pénteken délkeleten akár 12-13 fokban lebzselhetünk, itt egész hétvégén enyhébb lesz az idő, míg északnyugaton vasárnap már napközben is fagypont közelében alakulhat a hőmérséklet.

Ugyan még mindig meglehetősen bizonytalan a helyzet, de a jelenlegi modellfutásokat kielemezve azért vegyünk sorra néhány érdekességet, mit is tartogat számunkra az időjárás ezen a hétvégén.

Mit tartogat nekünk a hétvége?

• Nagy hőmérsékleti kontraszt: pénteken 10-12 fokos külünbség is kialakulhat Sopron és Békéscsaba között.

• Rengeteg csapadék: hétfőig a decemberi havi átlagnál is több csapadék hullhat néhol (> 50 mm!).

• Szélvihar: vasárnap a Dunántúl északi felén 70-80 km/órás széllökések lehetnek, a Bakony és a Balaton térségében 90 km/órás feletti lökések sem kizártak.

• Végre jön hó is: hétfő estig a Bakonyban és az Északi-középhegységben akár 10 centit meghaladó hó is hullhat.

• Hófúvás, hótorlaszok: vasárnap a Dunántúlon, hétfőn északon jó esély lesz hófúvásra.

• Hidegbetörés: a magasabb légrétegekben vasárnap fagyos, 10-15 fokkal hidegebb levegő ömlik majd be északnyugat felől.

• Fejfájás: 10-12 hPa-os változás lesz a légnyomásban, ahogy a ciklon magja megközelít bennünket.

A mediterrán ciklonok az egyik legszeszélyesebb légköri képződmények, ezért mindenképpen érdemes lesz napról napra figyelni a friss előrejelzéseket, de az biztos, hogy az ország nem sok pontja fog szárazon maradni és végre egy igazi - oly régóta áhított - télies helyzetben lehet részünk - írják az előrejelzésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin szerint növekszik az atomháború veszélye
Az orosz elnök a szerdai tévébeszédben az Egyesült Államokat és szövetségeseit hibáztatta a növekvő nukleáris fenyegetés miatt.

Link másolása

Vlagyimir Putyin az atomháború veszélyének emelkedésére figyelmeztetett szerdai tévébeszédében, írja a The Guardian. Az orosz elnök a Kreml emberi jogi tanácsának ülésén szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország „nem őrült meg”, és nukleáris arzenálját pusztán védelmi elrettentésnek tekinti.

Putyin azt mondta, hogy az atomfegyverek „minden más atomországnál fejlettebb és modernebb formában” állnak az oroszok rendelkezésére. Ennek ellenére eszük ágában sincs „borotva módjára” használni ezeket a fegyvereket. Kijelentette, hogy „Ukrajna területi integritásának garanciája csak Oroszország lehet”, ami szerinte csak a szomszédos ország „új vezetőin múlik”.

Az orosz elnök az Egyesült Államokat és szövetségeseit hibáztatta a növekvő nukleáris fenyegetettség miatt. A beszédben Putyin megismételte, hogy országa „szükség esetén minden eszközzel” meg fogja védeni magát és szövetségeseit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Teljesen átalakul az egészségügy, döntött a fideszes többség az Országgyűlésben
A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal.

Link másolása

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre.

Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek - jellemzően megyék - esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.

A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben - engedéllyel - végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.

Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.

Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást

végeznek.

Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: