HÍREK
A Rovatból

Oktatási jogok biztosa a diákok és tanárok listázásáról: Senkit nem érhet hátrány, mert elment vagy nem ment el tüntetni

„Arra kérem a minisztert, az államtitkárt, minden fenntartót és intézményvezetőt, pedagógust, diákot és szülőt, hogy segítsék a mindannyiunk számára fontos demokratikus értékek érvényesülését az iskolákban” – üzente Aáry-Tamás Lajos.

Link másolása

Ahogy arról mi is beszámoltunk, több tankerületi központ bekérte az iskoláktól azoknak a diákoknak a nevét, akik hiányoztak az órákról október 5-én szerdán, a pedagógusokért tartott tiltakozó akciók és megmozdulások napján.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) több ilyen esetről is tud az ország különböző pontjairól. Nagy Erzsébet az RTL Híradónak elmondta, az intézményvezetők azt is kérték a kollégáktól, hogy kérjék a diákok szüleitől, hogy orvosi igazolással igazolják a távollétet, mert csak orvosi igazolást fogadnak el. Ugyanakkor több iskolában rendkívüli szünetet rendelt el az igazgató szerdán, mert olyan kevesen voltak. A köznevelési törvény viszont csak meghatározott esetekre engedi ezt, a sztrájk ideje pedig nem az - mondta el.

Az oktatási jogok biztosa is több olyan jelzést kapott, hogy a tüntetések után az iskolákat fenntartó tankerületek kérték az iskoláktól a tüntetéseken részt vevő diákok és tanárok névsorát. Másutt viszont tanárok készítettek listát azokról a diákokról, akik nem vettek részt a tüntetéseken - írja a Telex.

Aáry-Tamás Lajos közleményében azt írja:

a tanulót, a pedagógust és a szülőt nem érheti hátrány politikai meggyőződése, annak jogszerű kinyilvánítása vagy az attól való tartózkodás miatt.

Ilyen jogsértő helyzet például, ha az iskolában nyilvánosságra hozzák, hogy ki vett részt és ki nem vett részt a megmozduláson, vagy ki viselt kockás inget, vagy ki nem.

A biztos közölte:

a tanuló és a szülő nem hozható olyan helyzetbe, amely politikai meggyőződésének feltárására vagy nézeteivel ellentétes cselekvésre készteti, vagy arra, hogy véleménye jogszerű kinyilvánításától tartózkodjon.

Ilyen például, ha a tanuló vagy a szülő jogosan tarthat attól, hogy hátrány éri, mert valamit tesz, vagy nem tesz.

„Arra kérem a minisztert, az államtitkárt, minden fenntartót és intézményvezetőt, pedagógust, diákot és szülőt, hogy segítsék a mindannyiunk számára fontos demokratikus értékek érvényesülését az iskolákban”

- írja Aáry-Tamás Lajos.

Az ombudsman levelében még néhány dologra felhívta a figyelmet, többek között erre:

„A demokrácia egyik alappillére a jog uralma. Az iskola pedig a demokrácia része, ezért is érvényesülniük kell mindazon elveknek, értékeknek, amelyeket alkalmazunk az életünk számos más területén. Az oktatás közügy, tehát a demokratikus közjogi vita részévé kell válnia. Ha a vita kizárólag az oktatáspolitikusok és a pedagógusok között zajlik, az lehet érdekes, termékeny is akár, mégis kimaradnak belőle azok, akiket leginkább érint: a gyermekek, a szülők vagy a leendő szülők. A választópolgárok maradnak ki, akik beleszólhatnak abba, hogy képviselőik a rendelkezésre álló helyi, országos vagy uniós pénzeket hogyan használják fel a különböző közszolgáltatások megszervezésére és működtetésére, feladatok ellátására.”

Hozzátette: „Az oktatásról sokan, sokszor fogunk vitázni. Minél többen és minél többet vitázunk, annál közelebb juthatunk a jó megoldásokhoz. De a hangsúly mégis a vitán van. Nem attól vagyunk ugyanis demokraták, hogy megtaláltuk a megoldást, hanem attól, hogy folyamatosan keressük azt. Ezen vitáknak azonban van egy fontos feltétele: el kell fogadnunk a másik felet partnernek. Ez pedig bizalom nélkül nem megy”.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy „Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog megilleti a pedagógust, a szülőt és a gyermeket egyaránt, gyakorlásának nincs életkori korlátja. Fontos eleme ennek az alkotmányos alapjognak, hogy önkéntesen gyakorolható”.

Fontosnak tartja azt is, hogy „a köznevelési törvény mind az iskola, mind a tanár oldalán kötelezettségként fogalmazza meg, hogy tájékoztatása tárgyilagos és többoldalú legyen anélkül, hogy saját álláspontja elfogadására kényszerítené a gyermekeket”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Tudtam, hogy ez egy borzalmasan rossz házasság, de hogy fizikai erőszakra kerülne sor, azt nem” – Gulyás Gergely megszólalt a Magyar-Varga házasságról
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közelről ismerte a pár életét, de nem volt tudomása azokról a jelenetekről, amit Varga Judit korábban Hajdú Péter műsorában állított.

Link másolása

A volt igazságügyi miniszter, Varga Judit március végén arról beszélt a Hajdú Péternek adott interjúban, hogy lelkileg bántalmazta őt Magyar Péter, és olyan is előfordult, hogy terhesen nekilökte egy ajtónak.

Ugyanakkor Varga azt is elismerte: előfordult, hogy megütötte volt férjét.

„Nem fogok meglepődni, hogyha Péter, aki folyamatosan bizonyítékokat gyártott ezek szerint, esetleg én meg amikor elkezdtem üvöltözni, ideges voltam, esetleg még mondjuk pofon vágtam, erről ő majd elkezd írni.”

– mondta korábban a volt igazságügyi miniszter.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és Magyar Péter kapcsolatáról először április elején beszélt a Telexnek.

Magyar Péter volt felesége március végén egy hosszú bejegyzésben írta meg, hogy mit élt át a házasságuk alatt és mit gondol exférjéről és mostani fenyegetéseiről.

Magyar akkor hozta nyilvánosságra az ismert hangfelvételt, amire Varga Judit így reagált:

"Szerintem ez a hangfelvétel a haza megmentésével kufárkodó, ezt hamisan a zászlajára tűző ember végtelen romlottságáról szól."

Varga leírta azt is, hogy 2023 márciusában, amikor már javában zajlott a válásuk, egy szombat este a volt férje azt mondta, hogy ha elhagyja, akkor feljelenti őt a Központi Nyomozó Főügyészségen és hangfelvételekkel fogja bizonyítani az állításait.

Nehéz azt a lelkiállapotot visszaadni, miben lehet ilyenkor egy háromgyerekes anya, akit a saját konyhájában, az alvó gyerekei mellett az akkori házastársa ilyesmivel fenyeget (és még mennyi más aljasságot, lelki terrort alkalmazott, arra nincsenek szavak!). Mind a mai napig a fülemben cseng például, ahogy mondja „Válj el, ha akarsz. Takarodj. A ház és a gyerekek maradnak.”

- írta korábban Varga Judit.

A volt igazságügyi miniszter felidézte azt is, hogy amikor Dezső András, a HVG újságírója megkereste Pétert a rendőrségi jegyzőkönyv ügyében, Péter egy ideges üzenetet küldött neki, amiben arra akarta rávenni, hogy állítsa le őket és tisztázza, hogy „semmilyen erőszak nem történt egy szokásos házastársi vitán kívül”.

„Harmadszor sem engedtem a fenyetőzésének, erre sem válaszoltam semmit. Amikor kiraktam a kapcsolati erőszakos videót a Facebookra, úgy, hogy meg sem szólítottam benne, nagyon bepöccent és újra megfenyegetett. Nem voltam tehát meglepődve. Számítottam rá. De amit tett, az döbbenet. Arra nincsenek szavak” – írta Varga Judit a közösségi oldalán.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely az RTL kérdésére elmondta:

„Azt tudtam, hogy ez egy borzalmasan rossz házasság, de hogy ezen belül fizikai erőszakra kerülne sor, azt nem.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Oroszország megfenyegette Lengyelországot: „mindenképpen célponttá válnak”
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozott a Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumokról.

Link másolása

A 24.hu számolt be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek tett nyilatkozatáról, hogy katonai célponttá válnak Oroszország számára a NATO-országok állandó jelleggel Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumai.

„Kétségtelen, hogy a NATO közös nukleáris missziói gyakorlatának kiterjesztése – függetlenül attól, hogy mely ország, vagy országok csatlakoznak a ebben a gyakorlatban már részt vevőkhöz – egyértelműen destabilizáló jellegű. Tényleges fenyegetést jelent”

– nyilatkozott a külügyminiszter-helyettes.

A diplomata szerint a NATO-országok közös nukleáris misszióinak közeledése az határhoz felerősíti az Oroszországi Föderációt érő fenyegetést. „Nem is beszélve az állandó telepítésről, amiről a forrófejűek Varsóban szintén elkezdtek beszélni”

– mondta Rjabkov.

„Ezért mindazoknak a politikusoknak, akik most lelkesen tárgyalnak egy ilyen tervről Lengyelországban és annak határain túl, meg kell érteniük: az ilyen irányú elmozdulások nem növelik Lengyelország biztonságát, maguk az objektumok pedig mindenképpen célponttá válnak. A katonai tervezésünkben pedig előtérbe kerülnek”

– tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter-helyettes „alakuló történetnek” nevezte a NATO nukleáris létesítményeinek lengyelországi telepítéséről szóló vitát. Hangsúlyozta, hogy Moszkva figyelemmel kíséri, ahogy

„a lengyel végrehajtó hatalom különböző elemei, és nem csak azok, miként alakítják ezt a témát belső diskurzusukban”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondása szerint az orosz hadsereg megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek.

Rjabkov és Peszkov arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva kijelentette: hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal.

Az RBK című orosz napilap szerint atomfegyverek lengyelországi telepítéséről már évek óta folynak a tárgyalások, a lengyel védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy már 2015-ben tervezték a taktikai nukleáris fegyverek külföldi telepítését előirányzó NATO-programhoz (Nuclear Sharing) való csatlakozást.

2022 őszén Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium akkori helyettes szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog atomfegyvereket telepíteni olyan országokba, amelyek 1997 után csatlakoztak a NATO-hoz, amelybe Lengyelország is beletartozik (1999-ben lett tag).

A vita azzal robbant ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly tavasszal bejelentette: atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint „a nukleáris fegyver lengyelországi telepítésére vonatkozó kérés csak egy dologgal fenyeget: azzal, hogy az ilyen fegyvert használni fogják”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter 47 ezer forint Fidesz-tagdíjjal tartozik – mondta Gulyás Gergely
A miniszterelnökséget vezető miniszter azt állítja, Magyar Péter nem fizette a tagdíjat. Kérdésre hozzátette, újra már nem ajánlaná Fidesz-tagnak Magyart.

Link másolása

Gulyást Gergelyt arról kérdezték, miért ajánlott egy olyan embert Fidesz tagnak, akit ma baloldalinak neveznek.

"Több korszaka volt Magyar Péter életének, volt, amikor SZDSZ-es volt, utána 2006 őszén méltányolható, sőt, elismerhető érdemeket szerzett a Gyurcsány-kormány szemkilövetéses időszakában, és ezt követően Fidesz-tag szeretett volna lenni"

- magyarázta a miniszter.

Hozzátette, Magyar Péter utána adós maradt a tagdíjjal.

"Nagy problémám, hogy nem fizetett utána a tagdíjat. Hogyha ezt az ajánlókon hajtják be, akkor 47.000 Ft-tal tartozom érte"

– mondta Gulyás Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A valaha volt legdrágább híd épülhet meg – az az üzletember építheti, akinek luxusjachtján Szijjártó Péter pihent
A magyar kormány több mint 300 milliárd forintot szán az új mohácsi Duna-hídra.

Link másolása

A Duna Aszfalt, vagyis Szíjj László cége építheti meg hazánk legdrágább hídját – írja az RTL. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tenderén a Duna Aszfalt mellett a Strabag Építő Kft.-től és a Swietelsky Magyarország Kft. indult még.

Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly decemberben jelentette be, hogy mintegy 300-320 milliárd forintból épülhet meg a mohácsi híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat.

Az érdekesség ebben, hogy Szíjj László cége az elmúlt években egymás után több közbeszerzést nyert el, de még a koronavírus-járvány alatt is rekordévet tudott zárni a Duna Aszfalt, hétmilliárd forintos osztalékot hozva a tulajdonosnak.

A Híradó még 2020 szeptemberében arról számolt be, hogy a Duna Aszfalt építheti a Kalocsát az M6-os autópályával összekötő utat és a hozzá tartozó Duna-hidat. A nagyobbik kormánypárt akkor azt kommunikálta, hogy szerintük semmilyen aggály nincs abban, ha épp azé a vállalkozóé lett a munka, akinek jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: