Nyomozás: Vlagyimir Putyin dönthetett a maláj utasszállítót megsemmisítő rakéta átadásáról

Az így kerülhetett a szeparatisták kezébe, akik lelőtték a gépet. Több mint 300-an haltak meg.

MTI / Fotó: MTI/EPA/Olekszandr Jermocsenko - szmo.hu
2023. február 08.

Erős jelek utalnak arra, hogy maga Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen döntött a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét megsemmisítő, földi telepítésű, BUK típusú légelhárító rakéta átadásáról a szakadároknak – közölte a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt repülőgép ügyében eljáró nemzetközi nyomozócsoport szerdán.

A ügyben eljáró, holland vezetésű – holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű – nemzetközi nyomozócsoport közölte, az orosz elnök érintettségét egy orosz tisztségviselők közötti 2014-es telefonbeszélgetés lehallgatása bizonyítja; eszerint Putyin jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy a szeparatisták felszerelés iránti kérelmét teljesíteni lehessen.

Arról is tájékoztattak, hogy további vádemelés nélkül felfüggesztették az MH17-es járat lelövésével kapcsolatos nyomozást, mivel nem áll rendelkezésükre elegendő bizonyíték újabb büntetőeljárások megindításához. Megjegyezték, sok új információt szereztek különböző érintettekről, köztük orosz tisztségviselőkről, a részvételükre vonatkozó bizonyítékok jelenleg azonban nem elégségesek ahhoz, hogy azok alapján új eljárásokat lehessen indítani.

Elmondták továbbá: nem tudták konkrétan azonosítani azokat az Oroszország 53. kurszki dandárjából érkezett katonákat, akik személyesen felelősek a repülőgépet megsemmisítő rakéta kilövéséért.

Novemberben az ügyben eljáró holland bíróság távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt két orosz és egy oroszbarát ukrán szeparatistát, akik a gépet eltaláló mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához. Igor Girkin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán az ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” (DNR) „védelmi minisztereként” szolgált. A szintén orosz Szergej Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, az ukrán Leonyid Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

Kimondták továbbá, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték. A rakétavető az 53. légvédelmi rakétadandártól, az orosz fegyveres erők Kurszk városában állomásozó egységétől származott.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbanó rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár –, valamint a legénység is életét veszette.

Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerdán újságíróknak nyilatkozva „keserű csalódásnak” nevezte, hogy az MH17-es lelövésével kapcsolatos nemzetközi nyomozás bizonyítékok hiányában és további büntetőeljárások nélkül zárul. Szavai szerint Hollandia továbbra is Oroszországot tartja felelősnek az utasszállító megsemmisítéséért.

„Továbbra is számon fogjuk kérni Oroszországot a tragédiában játszott szerepéért” - fogalmazott a holland kormányfő.

Kapcsolódó

Mi történhetett Vlagyimir Putyinnal? Orvost kellett hívni az orosz elnökhöz

Sok a pletyka arról, hogy az orosz elnöknek hasnyálmirigy-rákja, illetve Parkinson-kórja van. A legfrissebb hírek szerint már nagyon gyenge is, kimerítik a nyilvános szereplések.

KÖVESS MINKET:

Orbán Balázs: Támogatjuk a svéd NATO-csatlakozást is, de van egy kis bökkenő

Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait - mondta a miniszterelnök politikai igazgatója.

Szöveg: MTI, címlapkép: MTI/Mónus Márton - szmo.hu
2023. március 26.

Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz - mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a két ország magyar támogatásáról.

Orbán kifejtette:

„a helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő”.

„A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot” - mondta.

Orbán azt is hozzátette, hogy nem szeretnének állást foglalni svéd belpolitikai kérdésekben, de ugyanezt elvárják másoktól a magyar kérdések tekintetében.

„A magyar képviselők megnyugvást várnak, hogy a köztük lévő politikai viták többé nincsenek, nincs gond a magyar-svéd együttműködés alapjaival”.

Orbán Balázs szerint Finnország esetében egy „különleges történelmi barátságról és szövetségről” van szó, „úgy tűnik a finnektől sikerült megerősítést kapni, hogy ezek a problémák a jövőben nem maradnak fenn”, de Svédország esetében nem ez a helyzet.

Svédország és Finnország az Ukrajna elleni tavaly februári orosz támadás után döntött úgy, hogy feladja több évtizedes semlegességét és csatlakozik a NATO-hoz. A kérelmüket már csak két ország nem hagyta jóvá: Magyarország és Törökország.

A kormánypártok februári balatonfüredi frakcióülése után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy komoly vita alakult ki a kérdésben a kormánypárti politikusok között. Ezért később egy tárgyalódelegációt is küldtek a két országba, hogy tisztázzák a vitás kérdéseket.

Múlt pénteken Kocsis már azt mondta, hogy a két ország kérelmét különválasztják:

a finnek csatlakozásáról március 27-én döntenek, a svédekéről azonban csak később.

Ugyanezen a napon jelentette be a török elnök is, hogy a török parlament is később fog csak dönteni a svéd csatlakozásról.

Gulyás Gergely erről a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy „nem tudja, mi baja a Fidesz-frakciónak a svédekkel”. A miniszter szerint azonban „komoly realitása” van annak, hogy még tavasszal szavaznak a kérdésről.

Kapcsolódó

Magyarázatot vár Orbántól a svéd miniszterelnök, hogy miért nem hagyják jóvá a NATO-csatlakozásukat

A finn csatlakozásról március végén döntenek, a svédek kérelme azonban csak később kerülhet a Paralment elé.

KÖVESS MINKET: