HÍREK
A Rovatból

Mágusképző akadémiát vezetett korábban a főigazgató, akinek az irányítása alatt már 15 pszichiáter hagyta ott a Nyírő Gyula Kórházat

Ézsi Robint, aki nem pszichiáter szakorvos, 2025 januárjában nevezték ki az ország legnagyobb pszichiátriai centrumának élére. A dolgozók szerint a kórházban toxikus légkör alakult ki, 40 orvos pedig már petícióban sürget osztálybezárásokat.


Olyan főigazgató irányítja Magyarország legnagyobb pszichiátriai centrumát, aki korábban asztrológiát és mágiát is oktató „életbölcseleti akadémiát” vezetett, és nem rendelkezik pszichiátriai szakvizsgával. A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetből az elmúlt egy évben 15 elismert pszichiáter szakorvos mondott fel – írja a Telex. A cikk szerint

a kórházban dolgozók toxikus légkörről és a szakmai vezetés hiányáról beszélnek, miközben a fenntartó már más intézményekből vezényel át orvosokat a működés fenntartása érdekében.

Ézsi Robint 2024 márciusában bízták meg ideiglenesen az intézet vezetésével, majd 2025 januárjában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hivatalosan is kinevezte. A főigazgatói posztra a lap információi szerint négy elismert pszichiáter is jelentkezett, a minisztérium mégis Ézsit találta a legalkalmasabbnak.

A főigazgató 2009-ben saját maga jegyezte be a Nimród Életbölcseleti Akadémia védjegyét. Az intézmény a korabeli sajtóhírek szerint „többek között az asztrológia, a mágia, a transzperszonális pszichológia és az anatómia segítségével” nyújtott tudást.

Ézsi korábban a MANTRA szabadegyetemmel is kapcsolatban állt, ahol ezoterikát és számmisztikát is oktattak. A főigazgató erre úgy reagált: „Az említett tevékenységek több mint másfél évtizeddel ezelőttiek, lezárultak, és semmilyen formában nem relevánsak jelenlegi intézményvezetői feladataim ellátása szempontjából. Határozottan kijelentem, hogy áltudománnyal nem foglalkozom.”

A kinevezését vezetői kompetenciáival és végzettségeivel indokolja. Általános orvosi, orvos-közgazdász és egészségügyi menedzser diplomával is rendelkezik, foglalkozás-egészségügyi szakvizsgát 2014-ben tett. Álláspontja szerint „egy gyógyintézet vezetéséhez nem pszichiátriai szakképesítés szükséges, hanem vezetői, jogi, gazdasági és egészségügyi irányítási ismeretek.”

Amióta Ézsi Robin az intézet élére került, 15 pszichiáter szakorvos hagyta ott a kórházat.

Idén januárban 40 nyírős orvos írt petíciót, amiben osztálybezárásokat sürgetnek a biztonságos betegellátás érdekében, és a vezetőséget teszik felelőssé a távozásokért.

Petke Zsolt volt addiktológiai osztályvezető főorvos szerint Ézsi főigazgatósága alatt több mint 150-en, vagyis az állomány negyede hagyta ott a kórházat, köztük igazgatósági tagok, szakpszichológusok és ápolók is.

Több orvos és rezidens is általánosan rossz, toxikus légkörről számolt be. Egy 2024-es, rezidensekkel tartott találkozó a beszámolók szerint borzalmas hangulatban telt, ahol a főigazgató arról beszélt, hogy mindenki pótolható. Ézsi ezt visszautasította, szerinte a beszélgetés „nyitott, támogató hangvételű volt”. Egy másik szakorvos azt állította, hogy egy beszélgetésen a főigazgató megkérdezte tőle:

„Nálatok, pszichiátereknél, miért tart amúgy egy órát a vizsgálat?”.

A főigazgató erre az állításra nem reagált.

A távozásokról azt mondta, az intézetben mintegy 760-an dolgoznak, így „a fluktuáció nem tekinthető rendkívülinek”, és a kilépésekkel párhuzamosan a legtöbb munkakörben legalább ugyanennyi belépés is történt. A szakemberhiányt globális jelenségnek nevezte. Az intézetben tartott Mága Zoltán-koncertet és a karácsonyi díszkivilágítást pedig tudatos vezetői eszköznek tekinti, ami „a dolgozók mentális jóllétét és a közösségépítést” szolgálja.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság február 6-án közölte: bár szerintük „a folyamatos és biztonságos betegellátás feltételei jelenleg is adottak”, más budapesti intézetekből szakorvosok átirányítását kezdeményezték a Nyírőbe, mert „a szakorvosi kapacitás növelése megerősíti az intézmény ellátási potenciáját”. A Belügyminisztérium alá tartozó egészségügyi államtitkárság a megkeresésekre annyit válaszolt, hogy „a témához kötődő összes releváns információt már nyilvánosságra hoztuk”.

A Nyírőben kialakult helyzet illeszkedik abba a képbe, amelyet a Magyar Orvosi Kamara vázolt fel a hazai pszichiátriai ellátásról. A kamara rendszerszintű válságra, tartós szakemberhiányra, romló öngyilkossági trendekre és elmaradt fejlesztésekre hívta fel a figyelmet, a Nyírőben zajló felmondási hullámot pedig a rendszer látványos tünetének nevezte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Összesítették a levélszavazatokat: 84 százalék szavazott a Fideszre, 13 százalék a Tisza Pártra
A Nemzeti Választási Iroda lezárta a levélszavazatok számlálását. A Fidesz elvesztette korábbi szavazói egy részét, de így is taroltak a határon túlon.


Bár a Fidesz-KDNP a levélszavazatok 84,04 százalékát szerezte meg, ez az eredmény valójában egy közel tízszázalékpontos visszaesést jelent a négy évvel ezelőtti, csaknem 94 százalékos arányhoz képest. A Nemzeti Választási Iroda csütörtök délutánra végzett a levélben leadott voksok feldolgozásával, az eredmények pedig egyértelmű elmozdulást mutatnak a kormánypártok hagyományosan legerősebb bázisának számító, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók körében is – írja a Telex.

A névjegyzékben szereplő 494 244 választópolgárból végül 356 332-en küldték vissza a szavazatukat, ami 72 százalékos részvételi arányt jelent.

A 100 százalékos feldolgozottságú adatok szerint a Fidesz-KDNP 282 028 szavazatot kapott, míg a második helyen a Tisza Párt végzett 46 482 vokssal, ami 13,85 százalékos eredmény.

A Mi Hazánk 1,55, az MKKP 0,35, a DK pedig 0,20 százalékot szerzett. Az érvényes azonosító nyilatkozatok száma 337 439 volt, az érvényes szavazólapoké pedig 333 992.

Mint ismert a 2026-os választást a Tisza Párt nyerte meg, a parlamenti mandátumok több, mint kétharmadát szerezte meg. A vereség után adott első interjújában Orbán Viktor a jobboldal megújulásának szükségességét hangsúlyozta, és azt mondta, hogy bármilyen feladatot is szán neki a párt ezek után, ő azt szívesen elvállalja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kampánypénzből újított fel kocsmát az MKKP, most 686 milliót kell visszafizetniük
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,2 millió forintot fordított a Smaragd nevű ajkai szórakozóhelyre. A párt a gyenge választási eredmény miatt közösségi gyűjtésből próbálja előteremteni a tartozást.


A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,2 millió forintot költött egy ajkai szórakozóhelyre, miközben a pártnak a gyenge választási eredménye miatt több mint 680 millió forintot kellene visszafizetnie az államnak.

A Smaragd nevű hely a párt kampányközpontjaként is működött, ahol a helyi fiataloknak akartak közösségi teret létrehozni – számolt be róla az RTL Híradó.

A párt egy már meglévő helyiséget pályázott meg, amit teljesen felújítottak, sőt, új hang- és fénytechnikát is vásároltak a pénzből. A nyitóbulin tele is lett a hely, ahol a Kutyapárt állta az első száz vendég sörét. Az MKKP szerint a beruházásra óriási szükség volt a városban.

Sándor Balázs, a párt visszalépett jelöltje és országos politikai koordinátora a riportban arról beszélt, hogy a fiatalok elvándorlása az egyik legnagyobb probléma Ajkán. „Nincs szórakozási és kikapcsolódási lehetőség, ezért a fiatalok más városokba, Budapestre, vagy akár külföldre mennek, hogy ilyen lehetőségeket találjanak” – magyarázta Sándor Balázs. A történetet beárnyékolja, hogy az MKKP nem érte el a választáson az egyszázalékos küszöböt, ezért most 686 millió forint kampánytámogatást kell visszafizetniük az Államkincstárnak.

Mivel a pártnak nincs ennyi pénze, közösségi gyűjtést szerveztek a tartozás rendezésére.

A párt társelnöke, Döme Zsuzsanna is megvédte a döntést, szerinte a hely a kampányban is kulcsszerepet játszott. „Ezek szuper projektek, és nagyon-nagyon hiánypótlóak Ajkán. A kampányidőszakban rengeteg eseményünk volt ott; gyakorlatilag ez volt a Kutyapárt kampányközpontja, más híján” – mondta a társelnök. A társelnök szerint a rossz eredménynek nincs köze ahhoz, mire költötték a pénzt.

„Ezt most már elköltöttük ezekre a célokra; nem tudjuk visszacsinálni. Nem hiszem, hogy a kampánypénz-pályázatunk miatt lett ez a rossz eredmény; ez ettől független” – jelentette ki Döme Zsuzsanna.

Hozzátette, a Rózsa Sándor kampánypénz-tékozló alapjuk nagyon hasznos, amivel 2018 óta sok fontos projektet támogattak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Sohasem tűrtem meg semmilyen korrupciót, minden ezzel ellentétes propagandát cáfolok
Orbán Viktor Patriótának adott nagyinterjújában rákérdeztek a korrupcióra és a luxizásra is, Matolcsy Györgyöt és Matolcsy Ádámot név szerint is megemlítve. A miniszterelnök válaszában a luxizást elítélte, de azt állította, a korrupció ellen mindig fellépett.


Orbán Viktortól azt kérdezték, „ezek a mesés, hétköznapi ember szemével hihetetlennek és elképzelhetetlenek tűnő meggazdagodások szerepet játszottak-e a Tisza Párt kétharmados győzelmében?”

A miniszterelnök azt válaszolta, „biztosan, persze” .

Ugyanakkor Ferencz Orsolya gondolatára, hogy a jobboldalnak meg kell újulnia, és le kell vágnia bizonyos részeit magáról, Orbán Viktor azt mondta, „az öncsonkolást semmiképp sem javasolnám.” Azzal, hogy elemezzék a helyzetet és a rossz dolgoktól szabaduljanak meg, azzal egyetért.

„Korrupciós vádakkal kapcsolatban nagyon világos a pozícióm, soha nem tűrtem meg semmilyen korrupciót. Minden ezzel ellentétes propagandát cáfolok" - jelentette ki.

Szerinte minden egyes ügyben, ahol komolyan vehető gyanú merült fel, a hatóságok mindig eljártak, és ő a hatóságok eljárását mindig is támogatta. "És a tőkés csoportok felé, tehát a gazdagabb réteg felé is nagyon világos elvárásom volt miniszterelnökként, és ebben soha nem engedtem. Minden jogszabályt be kell tartani, vagyis nincs korrupció.”

Hozzátette, ebből a szempontból a magyar hatóságok munkáját jónak ítéli.

„De kétségkívül ez nem azonos a luxizással, ami életmódkérdés. Én szerintem az szerepet játszott a választásban, vagy a választási eredményben, és a képviselő högynek abban igaza van, hogy ennek a folytatása öngyilkosság lenne.”

Szerinte ez nem fogadható el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péterék törvénnyel kényszerítenék ki, kik állnak a titkos magántőkealapok mögött
Kármán András, a Tisza Párt gazdasági szakértője jelentette be a magántőkealapok átláthatóságát célzó törvénymódosítást. A Transparency International szerint 1300 milliárd forintnyi közvagyon került ilyen, beazonosíthatatlan hátterű alapokba.


Nekimegy a magántőkealapoknak a Tisza Párt: törvénymódosítással bontanák le a titkolózást a végső tulajdonosok körül, és egy új, kemény jogosítványokkal felvértezett hivatalt állítanának fel a közpénzek visszaszerzésére. Az egyik első célpontjuk a jegybanki alapítványoknál eltűntnek vélt, akár 650 milliárd forintos vagyon lehet – számolt be róla az RTL Híradó.

A párt gazdasági szakértője, a pénzügyminiszteri poszt várományosaként emlegetett Kármán András arról beszélt, hogy

egyértelműen az a céljuk, hogy nyilvános legyen, ki áll a magántőkealapok mögött. A jelenlegi helyzetet Kármán úgy írta le: „Nem eléggé átlátható a magántőkealapoknak a működése. Nem beazonosítható, hogy ki a végső kedvezményezett.”

Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján már azt is bejelentette, hogy több jelöltjük is van a frissen felállítandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal élére. Azt is egyértelművé tette, hogy a szervezetnek akár nyomozati jogköre is lehet.

„Szerencsére kétharmados felhatalmazást kaptunk, így valóban érdemi hatásköre, de akár nyomozati jogköre is lehet egy ilyen szervnek, ami szerintem nagyon fontos, de alapvetően egy koordináló szerepet szeretnénk”

– fogalmazott a Tisza Párt politikusa.

A hivatal első ügyeinek egyike a jegybanki alapítványokból eltűnt vagyon feltárása lenne, amit Magyar Péter egyetlen szóval jellemzett: „Úgy hívják magyarul, hogy lopás.” Az Állami Számvevőszék tavaly márciusi jelentései nyomán derült ki, hogy több száz milliárd forintnyi közpénz sorsa lehetett bizonytalan a Matolcsy György MNB-elnöksége alatt kiszervezett alapítványoknál, miközben fia, Matolcsy Ádám és baráti köre látványosan meggazdagodott.

A Transparency International összesítése szerint az Orbán-kormány 2024 év végéig 1300 milliárd forintnyi közvagyont pumpált magántőkealapokba.

A riport Mészáros Lőrincet hozza fel példaként, akinek 1749,1 milliárd forintra becsült vagyonának jelentős része felett rendelkeznek ilyen átláthatatlan alapok. Az üzletember és felesége egy 22 milliárdos magángéppel utazott a párizsi BL-döntőre. Arra a kérdésre, hogy hogyan jöttek a meccsre, a válasz annyi volt: „Hát nem gyalog.”

A Tisza Párt tervei szerint minden korábbi tranzakciót átvilágítanának.

„Ellenőrizni fogunk minden korábbi tranzakciót és ahol hanyag vagy törvénytelen működésre utaló jeleket találunk, ott megfelelő lépéseket is meg fogjuk tenni”

– ígérte Kármán András.

A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint a közvagyon jogszerűen visszaszerezhető. „Azt mondja szépen az állam, hogy az általam kinevezett szakemberek fognak beülni ezeknek az alapkezelő szervezeteknek a menedzsmentjébe, és majd az állam fogja eldönteni, hogy mi történik” – vázolta a lehetséges forgatókönyvet.

Miközben a vádak egyre hangosabbak, Matolcsy György volt jegybankelnök a YouTube-on oszt pénzügyi tanácsokat. Legutóbbi, immár kilencedik videójában sem beszélt az alapítványi vagyonról, helyette a bőség korszakának eljövetelét jósolta. „Az új világban újnak kell lenni. Innovatívnak” – mondta, majd hozzátette: „Át kell állni a bőségre. Mi ezt tettük egyébként.”

Magyar Péter csütörtökön a fideszes strómanoknak is üzent, jelezve a politikai harc hevességét: „Hiába játsszátok el most a balettos kislányt és tesztek úgy, mintha mi se történt volna! Tudjuk, mit tettetek a szeretett hazánkkal és a magyar emberekkel. És egy percig se legyen kétségetek afelől, hogy »ki mint vetett, azonképpen arat…«”


Link másolása
KÖVESS MINKET: