Novák Katalin az utolsó lehetőséget is elszalasztotta, hogy államfőként megmagyarázza, miért adott kegyelmet
Mind a 196 ott tartózkodó képviselő elfogadta a lemondó nyilatkozatát. Orbán Viktor a parlamentben ahogy eddig több alkalommal, se Novák Katalin, se Varga Judit nevét nem mondta ki.
Mától már hivatalosan sem államfő a kegyelmi botrányba belebukott Novák Katalin, az Országgyűlés elfogadta a lemondó nyilatkozatát, mind a 196 ott tartózkodó képviselő igennel szavazott. Novák nem mutatkozott azóta a nyilvánosság előtt, és noha ma felszólalhatott volna a parlamentben, nem volt ott az ülésen.
A parlament már szavazott is a következő államfőről, a kormánypártok jelöltjéről, Sulyok Tamásról. Ő viszont csak március 5-én lép hivatalba, így az addig hátra lévő nyolc napban az Országgyűlés elnöke, Kövér László veszi át a köztársasági elnöki feladatokat és jogköröket.
„A távozó elnök asszony munkáját tisztelettel megköszönöm. A távozás oka egy olyan kegyelmi döntés, amelyben csak egyféle módon lehetett volna dönteni. Nem ez történt, ezért a lemondás helyes döntés volt.”
– mondta Orbán Viktor a parlamentben, de ahogy eddig több alkalommal, se Novák Katalin, se Varga Judit nevét nem mondta ki.
A HVG cikke foglalja össze a köztársasági elnök megválasztása körül kialakult helyzetet. A Fidesz a lehető legszűkebb határidót szabott a köztársasági elnök jelölésre, így az ma reggel 9 órakor lejárt, és bár korábban több ellenzéki párt is gondolkodott jelöltben, a határidőre csak két jelölés érkezett be. Közülük viszont csak Orbán Viktor jelöltje, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke tudott érvényes mennyiségű ajánlást összgyűjteni,
azaz egyetlen jelölt neve szerepel majd a szavazólapon.
Sulyok jelölését összesen 133 kormánypárti képviselő írta alá, bőven több, mint a képviselők egyötödét jelentő, minimálisan előírt 40. Ennyi aláírást a Mi Hazánk jelöltje, Csath Magdolna nem tudott felmutatni.
Más pártok is próbálkoztak volna jelöltállítással, az LMP például Hack Péter jogászt szerette volna az elnöki székben látni, a Párbeszéd pedig Kaltenbach Jenő jogtudóst, viszont esélyük sem volt az előírt 40 ajánlást megszerezni, így hát nem is próbálkoztak formális jelöléssel.
Mától már hivatalosan sem államfő a kegyelmi botrányba belebukott Novák Katalin, az Országgyűlés elfogadta a lemondó nyilatkozatát, mind a 196 ott tartózkodó képviselő igennel szavazott. Novák nem mutatkozott azóta a nyilvánosság előtt, és noha ma felszólalhatott volna a parlamentben, nem volt ott az ülésen.
A parlament már szavazott is a következő államfőről, a kormánypártok jelöltjéről, Sulyok Tamásról. Ő viszont csak március 5-én lép hivatalba, így az addig hátra lévő nyolc napban az Országgyűlés elnöke, Kövér László veszi át a köztársasági elnöki feladatokat és jogköröket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Krónikus betegséget állapítottak meg az orvosok Donald Trumpnál
A 79 éves amerikai elnök orvosi vizsgálaton esett át, miután duzzanatot észlelt a lábain. Krónikus vénás elégtelenséget állapítottak meg nála, de jól érzi magát.
Donald Trump a közelmúltban enyhe duzzanatot észlelt a lábain, ezért orvosi vizsgálaton vett részt. A CNN beszámolója szerint a Fehér Ház csütörtökön közölte: krónikus vénás elégtelenséget diagnosztizáltak nála.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt tájékoztatása szerint a 79 éves amerikai elnök „átfogó kivizsgáláson esett át, amely diagnosztikus érvizsgálatokat is tartalmazott”. Az elnök orvosa, Sean Barbabella kapitány jelentése alapján
„a két alsó végtagon végzett vénás doppler-ultrahang vizsgálatok krónikus vénás elégtelenséget (ICD-9) mutattak ki, amely egy gyakori állapot, különösen a 70 év feletti korosztályban”.
A szóvivő hozzátette: „mélyvénás trombózisra vagy artériás elváltozásra utaló jel nincs”, Trump laboreredményei pedig „a normál tartományon belül mozognak”. Az orvosi vizsgálat részeként szívultrahang-vizsgálatot is végeztek, amely nem mutatott ki „szívelégtelenséget, veseelégtelenséget vagy egyéb szisztémás betegséget”.
A krónikus vénás elégtelenség olyan állapot, amelyben az erek billentyűi nem zárnak megfelelően, emiatt a vér visszaáramolhat, és pangás alakulhat ki.
A tünetei közé tartozhat a láb vagy boka duzzanata, fájdalom, görcsök, visszerek megjelenése és bőrelváltozások. A kezelése gyógyszeres terápiával vagy – előrehaladott esetekben – orvosi beavatkozással történik.
Dr. Jeremy Faust, a Harvard Egyetem orvosi karának sürgősségi orvostan adjunktusa a CNN-nek azt mondta: „Ez alapvetően nem riasztó és nem is meglepő.
Ez az öregedés természetes velejárója, különösen egy túlsúlyos vagy elhízott kategóriába tartozó személynél,
márpedig az elnök mindig is ebbe a csoportba tartozott.”
Karoline Leavitt elmondása szerint Trump „nem tapasztal semmilyen kellemetlenséget”. A kezelési lehetőségekről későbbi orvosi jelentés fog részletesebb tájékoztatást adni.
A szóvivő kitért Trump kézfején látható zúzódásokra is. Ezeket a gyakori kézfogásokkal és az aszpirin használatával magyarázta, és hozzátette: „Ez összhangban van a gyakori kézfogás és az aszpirin használata okozta enyhe lágyrész-irritációval; utóbbi a szív- és érrendszeri megelőzés részeként alkalmazott, standard kezelés része.”
Donald Trump a közelmúltban enyhe duzzanatot észlelt a lábain, ezért orvosi vizsgálaton vett részt. A CNN beszámolója szerint a Fehér Ház csütörtökön közölte: krónikus vénás elégtelenséget diagnosztizáltak nála.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt tájékoztatása szerint a 79 éves amerikai elnök „átfogó kivizsgáláson esett át, amely diagnosztikus érvizsgálatokat is tartalmazott”. Az elnök orvosa, Sean Barbabella kapitány jelentése alapján
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ukrajna üzent Orbán Viktornak: Nem tűrjük az ilyen tiszteletlenséget katonáinkkal szemben
Magyarország azon döntése, hogy beutazási tilalmat rendel el a területére három ukrán katonai tisztviselővel szemben, megalapozatlan és abszurd, írta az ukrán külügyminiszter.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írtaAndrij Szibiha ukrán külügyminiszter a tárca Telegram-oldalán.
„Magyarország azon döntése, hogy beutazási tilalmat rendel el a területére három ukrán katonai tisztviselővel szemben, megalapozatlan és abszurd.
Elutasítjuk Magyarország manipulációit, és nem tűrjük az ilyen tiszteletlenséget katonáinkkal szemben. Ukrajna fenntartja magának a jogot, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen
– fogalmazott az ukrán külügyminiszter.
A két ország közötti feszült viszonyt jelzi, hogy csütörtökön már az ukrán nagykövetet is berendelték Budapesten a kárpátaljai templomtámadás miatt.
Az ügy előzménye, hogy a kormány kitiltotta azt a három, a kényszerszorozásokért felelős ukrajnai tisztségviselőt Magyarország területéről, akiknek szankciós listára helyezését előző nap kezdeményezte az Európai Uniónál.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy az ukrán szárazföldi haderő személyügyi főnökéről, a Nyugati Műveleti Parancsnokság parancsnokáról és a védelmi minisztérium mozgósításért felelős főosztályvezetőjéről van szó.
A miniszter szerint a magyar-ukrán kapcsolat befagyásával Kijev nagy bajban lenne, ugyanis hazánk ma a szomszédos ország legnagyobb villamosenergia-ellátója, illetve több százmillió köbméter földgáz érkezik Ukrajnába Magyarországról.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írtaAndrij Szibiha ukrán külügyminiszter a tárca Telegram-oldalán.
„Magyarország azon döntése, hogy beutazási tilalmat rendel el a területére három ukrán katonai tisztviselővel szemben, megalapozatlan és abszurd.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A károsultakat minden ígéret ellenére teljesen magukra hagyták" - 2 milliárdos a kára Bóna Szabolcsnak a száj- és körömfájás járvány miatt, de eddig egy fillért sem kapott
„Ez az állattenyésztés armageddonja” – így jellemezte még tavasszal a rábapordányi vállalkozó a száj és körömfájás vírusát. Itt három hónapja 880 szarvasmarhát és 10 ezer sertést kellett leölni.
A kormány magára hagyta a gazdákat - ezt mondta az RTL Híradóknak Bóna Szabolcs rábapordányi vállalkozó. Telepén három hónapja több mint 10 ezer állatot kellett leölni a száj- és körömfájás járvány miatt. A kára legalább 2 milliárd forint és minden nappal nő, mert bevétele nincs, csak kiadása. Azt mondja, eddig egy fillér kártalanítást nem kaptak. A minisztérium szerint folyamatban vannak az eljárások.
„Ez az állattenyésztés armageddonja” – így jellemezte még tavasszal a rábapordányi vállalkozó a száj és körömfájás vírusát. Itt 3 hónapja 880 szarvasmarhát és 10 ezer sertést kellett leölni. "Nekünk közel 50 millió forint havonta a bérköltségünk és nincsen árbevételünk" - tette hozzá.
„Az állam átvállalja a telepen dolgozóknak a bérét, a telep újraindulásáig. Az állami bérgarancia alap terhére. Hitelmoratóriumot vezettünk be egyéves időtartamra, hogy a vállalkozásoknak a hiteleik kamatát és tőkerészleteit ne kelljen fizetni erre az időszakra. A mentesítés pedig teljes állami kártalanítás mentén zajlik” – ígérte korábban Nagy István agrárminiszter.
Bóna Szabolcs most azt mondja, eddig az öt érintett gazda egyike sem kapott pénzt. Az ő kára legalább 2 milliárd forint.
„Az összes többi költség, ami a fertőtlenítés kapcsán felmerült, például víz-, villanyszámla és egyéb, az mind a károsultak költsége. Tehát nem, hogy kártalanítást nem kaptunk, hanem jelentős kiadásaink vannak azóta is, úgy hogy nincs árbevételünk. A károsultakat minden ígéret ellenére teljesen magukra hagyták” – mondta a vállalkozó.
Az agrárminisztérium a Híradó kérdésére azt írta: „a kártalanítási eljárások folyamatban vannak". Azokat a kormányhivatalok folytatják le.
A dögtemetők ellen mindenhol tiltakoztak. Bábolnán például tojással dobálták az autókat. Hiába, itt több mint ötezer állatot temettek el.
„Bábolnát kár érte. Környezeti kár érte, kármentesítést várunk, az ATEV ingatlanon szeretnénk bejárást eszközölni, amit halogatnak, nem kapunk rá időpontot és a kártalanításra is igényt tartunk, a lakosság várja ezt” – nyilatkozta Bábolna polgármestere, Horváth Klára.
Lázár János miniszter nemrég leült a város polgármesterével, de nem jutottak egyezségre.
„Nekünk fontos, hogy a bábolnaiak elfogadják ennek az állattemetőnek a létezését, ezért 1 milliárd forint kompenzációt ajánlottunk. Azt mondta a polgármester asszony, hogy ő ennél sokkal többre gondolt, sokkal többet szeretne. Megittam a kávémat, megköszöntem az együttműködés lehetőségét és távoztam" – fogalmazott Lázár.
A polgármester azt mondja, úgy érzik, a kormányzat nem tekinti a várost partnernek, szerinte ennél többet érnek.
A tiltakozás ellenére Peresztegen is több mint 3000 állatot temettek el. A polgármester néhány napja levelet írt Lázár Jánosnak.
„Én úgy gondolom, hogy Pereszteg pontosan ugyanolyan helyzetben volt azokban a napokban, mint Bábolna, több ezer tetemet helyeztek itt el. Én úgy gondolom és bízom benne, hogy a miniszter úrnak a peresztegiek is ugyanolyan fontosak, mint a bábolnai polgárok” – mondta Sellei Tamás peresztegi polgármester, aki azt reméli, a miniszter Bábolna után Peresztegnek is felajánl valamit. Akár pénzt, akár segítséget.
A kormány magára hagyta a gazdákat - ezt mondta az RTL Híradóknak Bóna Szabolcs rábapordányi vállalkozó. Telepén három hónapja több mint 10 ezer állatot kellett leölni a száj- és körömfájás járvány miatt. A kára legalább 2 milliárd forint és minden nappal nő, mert bevétele nincs, csak kiadása. Azt mondja, eddig egy fillér kártalanítást nem kaptak. A minisztérium szerint folyamatban vannak az eljárások.
„Ez az állattenyésztés armageddonja” – így jellemezte még tavasszal a rábapordányi vállalkozó a száj és körömfájás vírusát. Itt 3 hónapja 880 szarvasmarhát és 10 ezer sertést kellett leölni. "Nekünk közel 50 millió forint havonta a bérköltségünk és nincsen árbevételünk" - tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az OTP új vezérigazgatója nyíltan kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját
Csányi Péter szerint már az is csoda lenne, ha idén 0,8 százalékos növekedést elérnénk. Az OTP vezére az ad-hoc kormányzást és a forintot is keményen bírálta.
Csányi Péter szerint jót tenne Magyarországnak, ha az ország a következő években csatlakozna az eurózónához.
„Jót tenne nekünk, ha a következő 5-10 évben, lehetőleg öt éven belül belépnénk az eurózónába”
– mondta az OTP vezérigazgatója egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen a Bloomberg beszámolója szerint.
A gazdaság helyzetéről szólva azt mondta, hogy már az is meglepetés lenne, ha idén sikerülne elérni a 0,8 százalékos növekedést. Szerinte a magyar gazdaság levált Kelet-Európáról, mivel a régió többi országa növekedési pályán van, míg a magyar gazdaság a koronavírus-járvány óta többször is visszacsúszott a recesszióba.
Úgy látja, hogy a növekedéshez kiszámítható gazdasági és szabályozási környezetre lenne szükség, és a kormánynak fel kellene hagynia az ötletszerű, ad-hoc politizálással.
A Bloomberg tudósítása szerint Csányi azt is mondta, hogy
egyelőre nagyon keveset tudunk arról, milyen gazdaságpolitikát valósítanának meg, ha a Fidesz elveszítené a választásokat.
Úgy fogalmazott, hogy a költségvetés rossz helyzete miatt a kormánynak nagyon kevés mozgástere van arra, hogy a választások előtt osztogatást rendezzen.
Beszélt az OTP terveiről is. Mint mondta, folytatják azt a gyakorlatot, hogy rendszeresen vásárolnak külföldi bankokat. Jelenleg Ukrajnában és Üzbegisztánban terjeszkednének, valamint olyan országokban, ahol a bankcsoport még nincs jelen. „Remélem, még idén be tudjuk jelenteni, hogy megvettünk egy új bankot” – tette hozzá.
Csányi Péter idén áprilisban vette át a vezérigazgatói posztot apjától, Csányi Sándortól.
