Nincs megállás: Magyarország egyre hátrébb csúszik az EU átoltottsági ranglistáján
A teljesen védettek számát tekintve a 15., kétdózisú oltás esetén a legalább egy adagot felvettek arányában a 17. helyen áll az ország az Európai Unió tagállamai között.
Míg az Európai Unió legtöbb tagállamában a nyáron is gőzerővel oltottak, addig hazánk teljesen eltékozolta az elmúlt két hónapot. A teljesen beoltottak aránya alapján a 15., a legalább egy dózist kapottak arányában a 17. helyre csúszott vissza Magyarország a 27-ek versenyében, így már a rosszabbul teljesítő EU tagállamok közé tartozik – írja a Népszava az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb adatai alapján.
Az uniós átlaghoz képest is leszakadóban vagyunk: miközben az EU egészére vetítve a felnőttek 75,5 százalékának adtak be legalább egy dózis vakcinát, addig hazánkban csak 67,4 százaléknak.
A teljes védettséghez ajánlott adagot az Európai Unióban 66,8 százalék kapta meg, ám itthon csak 64,8 százalék ez az arány.
A kormány júliusra teljesen feloldotta a korlátozásokat az oltatlanok számára, más európai országok vezetői azonban kifejezetten a vakcinák felvételére ösztönző intézkedéseket hoznak.
A Népszava azt írja, míg más európai vezetők proaktív módon az őszi hullámra való felkészülésként, a súlyosabb közegészségügyi krízis elkerülését szem előtt tartva előre szigorítanak, addig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is kifejtette, hogy akkor fognak oltatlanokra vonatkozó korlátozásokat bevezetni, ha ezt a járványhelyzet indokolttá teszi.
Az oltatlan idősek meggyőzésére irányuló kampány, amihez háziorvosokat, rezidenseket és medikusokat is mozgósítottak a kormány egyetlen jelentősebb, oltást ösztönző intézkedése volt ezen a nyáron, ám a statisztikák alapján eddig marginális hatást ért el.
Az ECDC adatai szerint az elmúlt másfél hétben naponta átlagosan 706 fővel bővült a beoltott idősek köre, ami ugyan magasabb mint az augusztus elsejét megelőző négy hétben mért átlag (napi 375 fő), de elmarad az oltóprogram teljes lankadása előtti hetekben (május 31. és június 27. között) mérttől (napi 1178 fő).
Holott még legkevesebb félmillió olyan 60 év feletti magyar lehet, aki nem szerzett vakcina révén védettséget a koronavírus ellen, pedig korukból adódóan ők a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak.
A 12-17 évesek közül eddig csak 168 ezren kapták meg a koronavírus elleni védőoltást, ami az érintett korosztály kevesebb mint 30 százaléka.
Míg az Európai Unió legtöbb tagállamában a nyáron is gőzerővel oltottak, addig hazánk teljesen eltékozolta az elmúlt két hónapot. A teljesen beoltottak aránya alapján a 15., a legalább egy dózist kapottak arányában a 17. helyre csúszott vissza Magyarország a 27-ek versenyében, így már a rosszabbul teljesítő EU tagállamok közé tartozik – írja a Népszava az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb adatai alapján.
Az uniós átlaghoz képest is leszakadóban vagyunk: miközben az EU egészére vetítve a felnőttek 75,5 százalékának adtak be legalább egy dózis vakcinát, addig hazánkban csak 67,4 százaléknak.
A teljes védettséghez ajánlott adagot az Európai Unióban 66,8 százalék kapta meg, ám itthon csak 64,8 százalék ez az arány.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijött a Fidesz 203 fős listája: Orbán Viktor mögött egy világbajnok sportoló is feltűnt, egy miniszter viszont mindent kockáztat
A Nemzeti Választási Iroda nyilvánosságra hozta a Fidesz–KDNP végleges, 203 fős országos listáját. A névsorban a kormánytagok mellett a CÖF szóvivője és ismert sportolók is helyet kaptak.
Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Gál Kinga és Szentkirályi Alexandra – ezzel az öt névvel találkozhatnak a választók a szavazólapon a Fidesz–KDNP országos listáján. A Nemzeti Választási Iroda pedig csütörtök délután közzétette a kormánypártok végleges, 203 fős névsorát is az április 12-i országgyűlési választásra.
A listán rajta vannak az egyéni választókerületben induló jelöltek is, egyetlen kivétellel. Navracsics Tibor maga kérte, hogy ne kerüljön fel a listára, mert csak akkor folytatná a képviselői munkát, ha egyéniben nyer mandátumot a tapolcai központú, Veszprém 3-as választókerületben.
A kormánypártok már február közepén bemutatták a lista első 93 jelöltjét, Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta: „olyan frakciónk lesz, amely képes az egész nemzetet képviselni”.
A korábban bemutatott listához képest történt néhány változás is: a 76. helyre felkerült Halmay Gábor veszprémi önkormányzati képviselő, Czirbus Gábor pedig a 83. helyről a 85. helyre csúszott.
A lista hátsóbb részén is találni ismert neveket: a 188. helyen szerepel Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó, a 191. helyen ifjabb Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum szóvivője, a 199. pozíciót pedig Halkó Petra, a fidesztől papíron független, de Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet vezető elemzője kapta
A 199 országgyűlési képviselőből 106-an egyéni választókerületekből, 93-an pedig listáról jutnak be a parlamentbe. Az, hogy egy párt hány mandátumot kap az országos listáról, nemcsak a listás eredményétől függ, hanem attól is, hogyan szerepel az egyéni kerületekben. Ha egy jelölt egyéniben nyer, a listás helyét automatikusan az utána következő kapja meg.
A Fidesz–KDNP a 2022-es választáson a listás szavazatok 54,13 százalékával 48 további mandátumot szerzett.
A pártok közül elsőként a Mi Hazánk Mozgalom adta le a listáját múlt pénteken. A Tisza Párt ezt még nem tette meg, de Magyar Péter kedden közzétette a lista első öt nevét.
A pártoknak szombat 16 óráig kell bejelenteniük a listájukat a Nemzeti Választási Bizottságnak.
Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Gál Kinga és Szentkirályi Alexandra – ezzel az öt névvel találkozhatnak a választók a szavazólapon a Fidesz–KDNP országos listáján. A Nemzeti Választási Iroda pedig csütörtök délután közzétette a kormánypártok végleges, 203 fős névsorát is az április 12-i országgyűlési választásra.
A listán rajta vannak az egyéni választókerületben induló jelöltek is, egyetlen kivétellel. Navracsics Tibor maga kérte, hogy ne kerüljön fel a listára, mert csak akkor folytatná a képviselői munkát, ha egyéniben nyer mandátumot a tapolcai központú, Veszprém 3-as választókerületben.
A kormánypártok már február közepén bemutatták a lista első 93 jelöltjét, Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta: „olyan frakciónk lesz, amely képes az egész nemzetet képviselni”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A HVG összeszedte, Fidesz milyen eszközöket vethet be hatalma megőrzéséért, ha elveszíti az áprilisi választást
Gulyás Gergely szerint lesz választás, de ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi kormány nem tud különféle akadályokat görgetni a hatalomátadás útjába. Beindultak az elméletek arról, hogy milyen módszereket vethet be a párt a hatalom megőrzésének érdekében.
Fegyveres katonák jelentek meg a Mol olajfinomítójánál, a kormány pedig magasabb fokozatú terrorfenyegetettséget rendelt el. Az elmúlt napok eseményei és Orbán Viktor soproni kijelentése ismét beindították a találgatásokat arról, hogy a Fidesz milyen eszközöket vethet be hatalma megőrzéséért, ha elveszíti az áprilisi választást.
A miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott: „Senki sem szeret úgy választásba menni, én sem szeretnék, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján.”
A HVG elemzése szerint a kormánynak jogilag több ponton is lehetősége van beavatkozni a folyamatba, bár ezeknek a lépéseknek súlyos politikai ára lehet.
Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi kormányinfón még arról beszélt, hogy az áprilisi választásokat a rendes törvényes rendben meg lehet majd tartani, és kijelentette, „fel sem merült a szükségállapot bevezetése”.
Az ilyen ígéretek hitelét ugyanakkor rontja, hogy a kormány korábban már megszegte a választási szabályok módosításának mellőzésére tett ígéretét.
A választás elhalasztásának legdirektebb módja az Alaptörvény módosítása lenne. A Fidesz–KDNP-nek az új Országgyűlés megalakulásáig megvan a kétharmados többsége, amivel a választási ciklus hosszát a jelenlegi négy évről tetszőlegesen átírhatja.
Bár erre volt már példa az önkormányzati választásoknál, egy már kitűzött időpont visszavonása vagy érvénytelenítése példátlan és abszurd lépés lenne. A másik lehetséges út a különleges jogrenden keresztül vezet. Az Alaptörvény szerint csak hadiállapot és szükségállapot idején nem lehet választást tartani.
A jelenleg is érvényben lévő, enyhébb veszélyhelyzet ehhez önmagában nem ad jogalapot, kivéve, ha a kormány kétharmaddal ezt a lehetőséget is beleírná az Alaptörvénybe.
Még ha a kormány nem is halasztja el a választást, akkor is átírhatja annak szabályait. A május 13-ig hatályos háborús veszélyhelyzet rendeleti kormányzást tesz lehetővé, amivel a kormány felfüggesztheti a hatályos törvények alkalmazását, és eltérhet azoktól.
Elvileg tehát rendeleti úton is felülírhatná a választási szabályokat, vagy a parlamentben is átvihetne egy törvénymódosítást.
Felmerült például a parlamentbe jutási küszöb leszállítása a jelenlegi 5-ről 3 vagy akár 1 százalékra, ami a kispártoknak kedvezne, de a Tiszának nehézséget okozna. Szintén lehetőség a győzteskompenzáció megszüntetése. Ez az intézmény a 2014-es választáson 6, míg a 2018-as és 2022-es voksoláson 5-5 extra parlamenti mandátumot hozott a Fidesz–KDNP-nek. A választókerületi térképet ugyanakkor már nem lehet módosítani, azt 2024 végén véglegesítették.
A Fidesznek a voksolás után is maradhat mozgástere.
A jogerős végeredményt csak a külképviseleteken és levélben leadott szavazatok megszámlálása, valamint a jogorvoslati határidők lejárta után állapítják meg. A fellebbezések és az újraszámolások a Nemzeti Választási Bizottságon és a Kúrián keresztül egészen az Alkotmánybíróságig elhúzhatják a folyamatot.
A szokásjog szerint a köztársasági elnök a választási győztest kéri fel kormányalakításra, de jogszabály erre nem kötelezi.
Bárkit jelölhet kormányfőnek, és ha az Országgyűlés nem választja meg, 15 nap elteltével új jelöltet állíthat, elvileg akárhányszor. A Tisza Párt programalkotásért felelős vezetője, Tanács Zoltán a HVG-nek adott interjújában ezzel kapcsolatban azt mondta: „Biztos vagyok benne, hogy az Alkotmánybíróság volt elnöke, a jelenlegi köztársasági elnök érteni fogja a történelmi felelősségét ebben a helyzetben.”
Fegyveres katonák jelentek meg a Mol olajfinomítójánál, a kormány pedig magasabb fokozatú terrorfenyegetettséget rendelt el. Az elmúlt napok eseményei és Orbán Viktor soproni kijelentése ismét beindították a találgatásokat arról, hogy a Fidesz milyen eszközöket vethet be hatalma megőrzéséért, ha elveszíti az áprilisi választást.
A miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott: „Senki sem szeret úgy választásba menni, én sem szeretnék, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Irán átvette az irányítást a Hormuzi-szoros felett: a világ olajellátásának ötöde került veszélybe
Az Iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy a protokollt megszegő hajókat megtámadhatják a stratégiai útvonalon. Azonban Irán továbbra sem zárta le a szorost.
„Irán a háborús helyzetre tekintettel átvette az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett, és fenntartja a jogot, hogy megtámadja a szoroson áthaladó hajókat, akár el is süllyessze azokat, ha nem tartják be az előírt protokollt” – jelentette be Kjómarsz Hejdari, a Forradalmi Gárdához tartozó Hatam al-Anbia hadi építési vállalkozás parancsnokhelyettese. Hejdari hozzátette: Irán nem zárta le a szorost, és együttműködik a protokoll szerint eljáró hajókkal
– írja a 24.hu, az iráni állami televízióra hivatkozva.
A szoros stratégiai fontosságát jelzi, hogy a világ tengeri olajszállítmányainak mintegy egyötöde halad át rajta.
Nem sokkal korábban a Forradalmi Gárda bejelentette, hogy a Perzsa-öböl északi részén megtámadott egy amerikai olajszállítót, ami emiatt lángra kapott.
Több hajózási társaság már a hét elején felfüggesztette vagy áttervezte a Hormuzi-szoroson áthaladó útvonalait, a forgalom érezhetően lelassult.
Az Egyesült Államok haditengerészete korábban jelezte, hogy a szabad hajózás fenntartása érdekében megerősíti katonai jelenlétét és a kereskedelmi hajók kíséretét a térségben.
Egyébként az iráni-amerikai háború ellenére a szoroson áthaladó hajóforgalom továbbra is jelentős, amit az internetes hajóforgalom-figyelő weboldalak adatai is megerősítenek:
„Irán a háborús helyzetre tekintettel átvette az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett, és fenntartja a jogot, hogy megtámadja a szoroson áthaladó hajókat, akár el is süllyessze azokat, ha nem tartják be az előírt protokollt” – jelentette be Kjómarsz Hejdari, a Forradalmi Gárdához tartozó Hatam al-Anbia hadi építési vállalkozás parancsnokhelyettese. Hejdari hozzátette: Irán nem zárta le a szorost, és együttműködik a protokoll szerint eljáró hajókkal
– írja a 24.hu, az iráni állami televízióra hivatkozva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jogerős: hazugság volt az Index 600 oldalas TISZA-adócsomagja, a lapnak most helyreigazítást kell közölnie
A bíróság jogerősen kötelezte az Indexet a TISZA Pártról közölt valótlan információk helyesbítésére. Az ítélet szerint a vitatott, AI-gyanús dokumentum nem a párt gazdasági tervezete.
Jogerősen is kimondta a bíróság, hogy a TISZA Pártnak semmi köze ahhoz a mintegy 600 oldalas, vélhetően mesterséges intelligencia által generált szöveghez, amelyre hivatkozva az Index cikksorozatot közölt a párt állítólagos adóemelési terveiről – írja a 444.
A kormánypárti lapot, amelyet a perben Bodolai László képviselt, az ítélet helyreigazításra kötelezi. A dokumentumról már a megjelenésekor sejteni lehetett, hogy nem hiteles, a kormánypárti kommunikáció mégis egy egész kampányt épített rá.
Az ügy előzménye, hogy a TISZA Párt még 2025 szeptemberében indított pert az Index ellen. Bár a Fővárosi Törvényszék már január közepén, első fokon kimondta, hogy a dokumentum nem köthető a párthoz, a kormányoldal akkor még az ítélet nem jogerős voltára hivatkozott. A most jogerőre emelkedett ítélet által előírt helyreigazítás szövege többek között a következőket tartalmazza:
„a cikk alapjául szolgáló, az index.hu által I.PDF II.PDF III.PDF linken közzétett dokumentum nem a Tisza Párt gazdasági tervezete, így abból semmilyen okszerű következtetés nem vonható le a Tisza Párt hivatalos programjára, az általa tervezett adózási rendszerre, új járadékcsomag bevezetésére.”
A bíróság ítéletében azt is nehezményezte, hogy az Index nem közölte a TISZA Párt álláspontját az ügyben.
A jogerős döntést Magyar Péter, a párt elnöke a következőképpen kommentálta a közösségi oldalán:
„Orbán Viktornak már jogerős bírósági ítélete van arról, hogy az Index nevű propagandalapja hazudott a 600 oldalas kamu adócsomagról. Ahhoz a TISZA-nak semmi köze.”
Jogerősen is kimondta a bíróság, hogy a TISZA Pártnak semmi köze ahhoz a mintegy 600 oldalas, vélhetően mesterséges intelligencia által generált szöveghez, amelyre hivatkozva az Index cikksorozatot közölt a párt állítólagos adóemelési terveiről – írja a 444.
A kormánypárti lapot, amelyet a perben Bodolai László képviselt, az ítélet helyreigazításra kötelezi. A dokumentumról már a megjelenésekor sejteni lehetett, hogy nem hiteles, a kormánypárti kommunikáció mégis egy egész kampányt épített rá.
Az ügy előzménye, hogy a TISZA Párt még 2025 szeptemberében indított pert az Index ellen. Bár a Fővárosi Törvényszék már január közepén, első fokon kimondta, hogy a dokumentum nem köthető a párthoz, a kormányoldal akkor még az ítélet nem jogerős voltára hivatkozott. A most jogerőre emelkedett ítélet által előírt helyreigazítás szövege többek között a következőket tartalmazza:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
