„Nem szabad az oroszokkal kétoldalú, kiskapukat keresgélő megállapodást kötnünk – mondta Orbán Viktor még 2007-ben

Azt is hozzátette, hogy a magyar nemzeti érdek egy közös, uniós energiapolitika. Igaz, akkor még ellenzékben volt.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2023. január 26.

Nem szabad, hogy az oroszokkal kétoldalú, kisakpukat keresgélő megállapodásokat kössünk - mondta Orbán Viktor egy 2007-es televíziós interjúban. A rendkívül rosszul öregedő mondatokat tartalmazó videót Hadházy Ákos tette közzé a Facebook-odalán.

Az ellenzéki képviselő a videó mellé a bejegyzésében azt írta, hogy „Orbán tökéletesen levezeti, miért nem szabad az oroszokkal seftelgetni, és miért kell az EU-val együttműködni!”

A kormányfő ugyanis akkor még ellenzékből kifejtette, hogy szerinte Magyarországnak egy közös európai energiapolitikára van szüksége.

„Ez a mi nemzeti érdekünk. És nem szabad, hogy ehelyett az oroszokkal kétoldalú, kiskapukat keresgélő megállapodást kössünk. Az oroszokkal jó viszonyra kell törekedni, de nem fordulhatunk szembe, nem fordulhatunk el a közös európai energiapolitikának az irányvonalától”

- fejtette ki akkor Orbán.

Akkor azt is javasolta, hogy „a magyar kormányok hosszabb távon is egy közös energiapolitika keretén belül próbálják megoldani Magyarország problémáit”.

Kapcsolódó

„Mindenképpen rászánnánk erre ötszázezer-egymillió forintot” – Schadl György nyaralója átalakítását is meg akarta gyorsítani

A végrehajtói kar elnöke nem sajnálta a pénzt a hatóságok „ösztönzésére” akkor sem, amikor házának ráépítéséről volt szó.

KÖVESS MINKET:

Orbán Balázs: Támogatjuk a svéd NATO-csatlakozást is, de van egy kis bökkenő

Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait - mondta a miniszterelnök politikai igazgatója.

Szöveg: MTI, címlapkép: MTI/Mónus Márton - szmo.hu
2023. március 26.

Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz - mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a két ország magyar támogatásáról.

Orbán kifejtette:

„a helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő”.

„A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot” - mondta.

Orbán azt is hozzátette, hogy nem szeretnének állást foglalni svéd belpolitikai kérdésekben, de ugyanezt elvárják másoktól a magyar kérdések tekintetében.

„A magyar képviselők megnyugvást várnak, hogy a köztük lévő politikai viták többé nincsenek, nincs gond a magyar-svéd együttműködés alapjaival”.

Orbán Balázs szerint Finnország esetében egy „különleges történelmi barátságról és szövetségről” van szó, „úgy tűnik a finnektől sikerült megerősítést kapni, hogy ezek a problémák a jövőben nem maradnak fenn”, de Svédország esetében nem ez a helyzet.

Svédország és Finnország az Ukrajna elleni tavaly februári orosz támadás után döntött úgy, hogy feladja több évtizedes semlegességét és csatlakozik a NATO-hoz. A kérelmüket már csak két ország nem hagyta jóvá: Magyarország és Törökország.

A kormánypártok februári balatonfüredi frakcióülése után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy komoly vita alakult ki a kérdésben a kormánypárti politikusok között. Ezért később egy tárgyalódelegációt is küldtek a két országba, hogy tisztázzák a vitás kérdéseket.

Múlt pénteken Kocsis már azt mondta, hogy a két ország kérelmét különválasztják:

a finnek csatlakozásáról március 27-én döntenek, a svédekéről azonban csak később.

Ugyanezen a napon jelentette be a török elnök is, hogy a török parlament is később fog csak dönteni a svéd csatlakozásról.

Gulyás Gergely erről a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy „nem tudja, mi baja a Fidesz-frakciónak a svédekkel”. A miniszter szerint azonban „komoly realitása” van annak, hogy még tavasszal szavaznak a kérdésről.

Kapcsolódó

Magyarázatot vár Orbántól a svéd miniszterelnök, hogy miért nem hagyják jóvá a NATO-csatlakozásukat

A finn csatlakozásról március végén döntenek, a svédek kérelme azonban csak később kerülhet a Paralment elé.

KÖVESS MINKET: