hirdetés

HÍREK

„Nem látom, hogy ez a befolyásos politikus pár hét múlva a semmibe hullana” - Ceglédi Zoltánt kérdeztük a Tóth Csaba-Hadházy Ákos-párharcról

Aligha kétséges, hogy nincsen még egy olyan megosztó személyiség az ellenzéki előválasztásban, mint Tóth Csaba Zuglóban. Ellenfeléről és a többi párttal való viszonyáról, valamint személye hosszabb távú lehetséges hatásairól kérdeztük a politikai elemzőt.

Link másolása

hirdetés

A papíron egy hete, a technikai nehézségek miatt gyakorlatban hétfő óta folyó ellenzéki előválasztásról számtalan cikkben tudósítottunk már – ezeket az #előválasztás hashtagre kattintva mind vissza lehet olvasni.

Lezajlott már két miniszterelnök-jelölti és számtalan képviselőjelölti vita is. Ezek nagy részén a szereplők csak kis különbséget mutattak egymáshoz képest, a helyi vitákon gyakran nagyítóval kellett keresni a különbséget két jelölt programja között.

Ilyen helyzetben kifejezetten kiélezett, sőt lényegében az egyetlen igazán izgalmas csörtét hozta a budapesti 8-as számú választókerület (Zugló) sorsa, ahol a Momentum által indított, eddig jobbára korrupcióellenes akcióval kitűnő Hadházy Ákos csap össze az eredetileg az ellenzék több pártja (MSZP, DK, Jobbik) által támogatott Tóth Csabával, a körzet jelenlegi parlamenti képviselőjével. Tóth eddigi viszonylag nagy arányú győzelmeinek köszönhetően erős esélyese lett volna Zuglónak, ám régi állítólagos korrupciós (sőt a pletykák szerint még súlyosabb) ügyei, és részben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt akciói miatt sokan elfordultak tőle, a kampányban ellenfelei pedig a szokásosnál jóval komolyabb mértékben támadták.

A Jobbik etikai vizsgálatot kezdeményezett a Hadházy Ákos által kirobbantott gyártelep-ügyben. Végül ilyen vizsgálat nem folyt, de akkor már látszott, hogy a Jobbiknak nem fűlik a foga Tóth támogatásához, lényegében kihátráltak mögüle, végül ezt szombaton be is jelentették.

hirdetés

A pénteki miniszterelnök-jelölti vitán Karácsony Gergely kijelentette, hogy nem szavazna Tóthra, ha Zuglóban élne, ezzel a főpolgármester is kiszállt Tóth mögül, ami a korábbi rossz viszonyukat tekintve nem volt váratlan, inkább a késői időpont lepett meg sokakat. Ekkor már csak a DK (és a jelölő MSZP) állt mögötte, a DK először attól tette függővé a támogatás megvonását, hogy Karácsony hivatalosan is jelzi, hogy nem áll Tóth mögött. Ez nem történt ugyan meg, de a DK nem akart utolsó támogatója lenni a vállalhatatlanná vált zuglói képviselőnek, és ők is bejelentették, hogy kiszállnak.

Megkérdeztük Ceglédi Zoltán politikai szakértőt, mi a véleménye Tóth Csaba szerepéről az előválasztásban, illetve a képviselő és a többi párt viszonyáról.

(Az interjú azelőtt zajlott, hogy a mögötte álló pártok megvonták volna a támogatást Tóth Csabától, ám úgy érezzük, a képviselőjelölt szerepe így sem elhanyagolható az előválasztási folyamatban, így azt eredeti formájában közöljük.)

– Az ellenzéki előválasztási vitákban a legkülönbözőbb helyeken került elő Tóth Csaba neve. Az őt nem támogató pártok jelöltjei nem hagyták ki a ziccert, hogy a mögötte álló baloldali pártok orra alá dörgöljék a zuglói képviselő támogatását. A sajtóban a miniszterelnök-jelölti kampányra olykor használt „összegyurcsányozni” kifejezés mintájára mondhatjuk azt, hogy az egész előválasztási kampány „összetóthcsabázódott”? Mennyire befolyásolhatja Tóth Csaba – legfinomabban szólva – ellentmondásos személyisége és politikai múltja az egész előválasztás folyamatát?

– Láttunk már olyat, hogy egy személy körüli botrány a mögötte álló pártokra, sőt, az e pártok által máshol támogatott indulókra is hatással volt. Borkai ügye nem Győrben ütötte a legnagyobbat. A konfliktus alapja ott is az volt, hogy ami a jelöltről kiderült, az éles ellentétben áll a politikai közössége által vallott ideológiával, nézetekkel. Ez a Fidesznél a „keresztényi életmód”, az ellenzéknél a korrupció elleni küzdelem jelszavát jelenti. Ha Tóth Csabát nem pusztán vádak érik, de az Egyesült Ellenzék meggyőződik róla, hogy valóban korrupt, onnantól valóban tehertétel lesz az előválasztás során, és pláne, ha győz, és őt kell támogatnia minden ellenzékinek.

– Tóth Csaba és a nevéhez tapadó kérdéses események lehetőséget adnak-e arra, hogy legnegatívabb esettel számolva akár az egész ellenzéki előválasztás hitelességét megkérdőjelezzék?

– Ettől nem tartanék az ellenzék helyében. Tóth Csabáról a zuglóiak fognak dönteni. Ha megválasztják, az azt jelenti, hogy helyben az aktív ellenzéki szavazók körében neki nagyobb a támogatottsága, mint Hadházy Ákosnak. Ez nem az előválasztás hitelességét kérdőjelezi meg, ahogy Trump előválasztási sikere sem az előválasztás „hibája” volt, hanem egy rosszul taktikázó republikánus pártelit bűne. Itt is azt kell inkább ebben az esetben megkérdőjelezni, hogy milyen ellenjelöltet és milyen kampánnyal indítottak ellene.

Egy hete megnéztük, hogy a helyi lakosok melyik jelöltet részesítik előnyben:

– Nem látunk a színfalak mögé, de lehet-e egyáltalán elképzelésünk arról, mi a valódi oka, hogy a számos negatív kontextusban, gyakran korrupciós ügyekben felmerülő Tóth Csabához ilyen sokáig foggal-körömmel ragaszkodtak az őt jelölő pártok (és azok prominensei) – még az ellenzéki oldalon sokkal jobb reputációval rendelkező Hadházy Ákossal szemben is?

– Egyfelől hatékonysági szempontok: a focit gólra játsszák, a politikát mandátumra. Tóth Csaba kétszer is nyert egyéniben, Hadházy Ákos egyszer sem. Másfelől pedig ezek a győzelmek és a helyi pártépítés, az országosan is kiemelkedően erős zuglói szocialista szervezet Tóth Csabát erős politikussá teszik, aki az MSZP-t és személyesen Karácsony Gergelyt is „fogja” ezzel az erővel. Hadházy Ákosnak bár a külső, korrupcióellenes reputációja valóban jó, de az ellenzéki pártok élménye inkább az vele kapcsolatban, hogy nehéz természete van, és nem lojális a közösségéhez. A Fideszből az LMP-be, onnan Márki-Zay Péter mozgalmába, majd a Momentumhoz ülni azt eredményezi, hogy nem lesz stabil hátországod.

– Tóth Csaba láthatóan fontos ember volt a kampányban az őket jelölő pártok számára. Mi várható egy esetleges kudarcos szereplése esetén? Vajon Hadházy Ákos potenciális győzelme után (várhatóan a többi képviselőjelölthöz hasonlóan), meghajol a választói akarat előtt, esetleg még be is áll ellenfele mögé? Vagy – személyes véleménye szerint – ebben a sztoriban „lehet-e még valami” az ellenzéki képviselőjelöltek előválasztása után is?

– Ha nem Tóth Csaba nyeri az előválasztást, akkor a következő kérdés az, hogy (dacára annak, hogy ezt előzetesen például Fekete-Győr András kizárta) kap-e befutó helyet a közös listán. Ha igen, akkor nem számítok további konfliktusra. Ha nem, azt egyelőre akkor sem látom, hogy ez a befolyásos politikus pár hét múlva a semmibe hullana.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Egy szemtanú elmondta, mi volt Alec Baldwin reakciója, miután elsült a fegyver a kezében

A színész nem meglepő módon sokkos állapotba került a történtektől.

Link másolása

hirdetés

Ahogyan mi is írtunk róla, megdöbbentő baleset történt Alec Baldwin legújabb filmjének a forgatásán. A színész a Rust című 19. századi western forgatása közben egy kellékfegyverrel véletlenül lelőtte a film operatőrét, Halyna Hutchinst, aki belehalt a sérüléseibe, a rendezőt, Joel Souzát pedig megsebesítette.

A Daily Mail az eset nyomán most egy szemtanú vallomásáról számolt be, aki azt mondta, hogy Baldwin a lövés eldördülése után sokkos állapotban ezt kiabálta:

"Miért valódi lőszerrel töltött fegyvert adtatok nekem?"

A produkciós cége és a stáb többi tagja is ragaszkodik ahhoz, hogy a fegyver vaktölténnyel volt töltve – bár ezek is ejthetnek halálos sebet, ha elég közelről sütik el őket. A rendőrség kevés részletet közölt a lövöldözéssel kapcsolatban, a nyomozás még folyamatban van.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Karácsony Gergely nem érti, hogy kerülhetett bele az Elk*rtuk című filmbe

A főpolgármestert az is megviseli, hogy egykori munkahelyét, a Mediánt és főnökét negatív színben tüntetik fel a filmben.

Link másolása

hirdetés

Több politikushoz hasonlóan Karácsony Gergely is megszólalt az Elk*rtuk című film kapcsán, amelyet csütörtökön mutattak be a mozik.

Az ATV Híradójának azt mondta,

nem érti, mit keres ebben „a nagyon rossz, ócska propagandafilmben”, hiszen ő először 2016-ban beszélgetett Gyurcsány Ferenccel, akkor is csak öt percet. Azelőtt nem találkozott vele, a Medián munkatársaként pedig nem is vett részt azokban a kutatásokban, amit akkor a kormánynak készítettek a cégnél.

„Azt gondolom, a Medián, amelynek én munkatársa voltam, az egyik az egyik legkörültekintőbb és talán az egyik legkorrektebb cég volt a politikai közvélemény kutatási piacon. Semmilyen manipulációhoz soha nem lehetett felhasználni a kutatásainkat”- mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy rosszul érinti, hogy egykori munkahelyét és főnökét, Hann Endrét negatív színben tüntetik fel a filmben.

Szerinte az Elk*rtuknak az a szerepe, hogy azt a hamis mítoszt keltse, hogy még mindig Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc vitatkozik a hatalomról, pedig már nyilván nem erről szól a magyar közélet.

Karácsony még nem nézte meg a filmet, de tervezi, viszont elmondása szerint Enyedi Ildikó új filmjét, A Feleségem történetét biztosan hamarabb meg fogja nézni, mint az Elk*rtukat.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Az '56-os „tévedésével” lebukott Dózsa László volt az SZFE október 23-i megemlékezésének egyik díszvendége

Sem a színész-rendező, sem az egyetem vezetése nem volt hajlandó erről nyilatkozni az RTL Híradónak.

Link másolása

hirdetés

Dózsa László volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) pénteki 1956-os megemlékezésének egyik díszvendége. A zárt körű eseményen a színész-rendező Bodrogi Gyulával együtt mesélt '56-os emlékeiről a program szerint.

Az RTL Híradó riportere ugyan elcsípte az ünnepségről éppen távozó Dózsát, aki éppen beszállni készült egy autóba, ő azonban nem volt hajlandó nyilatkozni. Helyette egy őt kísérő hölgy azt mondta a riporternek: "Nem szeretne interjút adni! Nincs jól a művész úr, csak éppenhogy eljött a hallgatóink miatt."

Az RTL Híradó az egyetem vezetésétől is kért interjút, hogy megkérdezhessék, nem tartják-e visszásnak, hogy Dózsát kérték fel az '56-os megemlékezésen való részvételre.

Mint ismert, 2016-ban, az 1956-os forradalom 60. évfordulójának évében Dózsa László neve szerepelt az emlékév egyik emblematikus plakátján egy 15 éves, fegyvert fogó fiú képe felett. Csakhogy kiderült, hogy Dózsa állításával ellentétben nem ő, hanem Pruck Pál szerepel a fotón, aki egyike volt az utcán harcoló fiataloknak az '56-os forradalom idején. Bár a művész és az '56-os emlékbizottság társelnöke is sokáig kitartott igaza mellett, Dózsa László végül azt mondta, tévedett. Ezek után lekerült a neve az óriásplakátról, majd végül azt is átfestették.

Eörsi László történész szerint ennek fényében abszurd, hogy éppen a színművészt hívták meg az SZFE-n tartott beszélgetésre. Az RTL Híradónak azt mondta, meglepő, hogy ahelyett, hogy igyekeznének elfelejteni ezt az "elképesztően súlyos buktát", még fel is élénkítik.

hirdetés
VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Értékes ingatlanokat vásárolt titokban a magyar kormány Szlovákiában

Nemcsak közvetlenül, hanem egy állami alapítvány cégén keresztül is.

Link másolása

hirdetés

Értékes műemlék épületeket vásárolt Szlovákiában a magyar állam nemcsak közvetlenül, hanem egy állami alapítvány cégén keresztül is - derítette ki a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK).

Az Új Szó beszámolója szerint Egy Manevi nevű cég idén januárban vásárolta meg Kassa belvárosában a Szent Erzsébet-dóm tőszomszédságában lévő műemlék épületet. Ez a vállalat a magyar kormány által létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tulajdona, amelynek közel 44 millió euró értékben juttatott a kormány állami tulajdonban lévő cégek, a Manevi és a Comitatus-energia részvényeit.

A lap szerint olyan vállalatokról van szó, amelyek a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium portfóliójába tartoztak, de a tranzakció után a két céget már nem tartják nyilván a magyar külügyminisztérium által kezelt vállalatok listájában. Ennek ellenére a két céget kezelő alapítvány kuratóriumában Fidesz-közeli személyek ülnek, az intézményt pedig Magyar Levente helyettes magyar külügyminiszter vezeti

- írja a lap.

Februárban ugyancsak a Manevi tulajdonába került a pozsonyi Nyerges utcában és a Védcölöp utcában egy-egy értékes ingatlan, ezek a magyar nagykövetség és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete egykori épületei voltak. Trencséntyeplic városában pedig a Vlára fürdőház is a céghez került az Új Szó szerint.

Idén márciusban pedig az ipolyság katolikus templom közvetlen közelében lévő, Árpád-kori alapokkal rendelkező egykori premontrei kolostor is a magyar cég szlovákiai leányvállalatához, a Manevi SK-hoz került, amelynek Dunaszerdahelyen van a bejegyzett székhelye.

hirdetés
A magyar állam közvetlenül is vásárolt szlovákiai ingatlanokat. Nyáron két kassai műemlék épületet vettek meg, az egyik egy régi polgári ház, a másik pedig a Csáky-Dessewffy-palota, amely egy ideig a Szlovák Alkotmánybíróság székhelye volt. A Korzár napilap szerint a két épület együttes értéke 3-4 millió euró is lehet.

Ezek most a magyar külügyminisztérium tulajdonában vannak, de a tárca egy további kassai épületet is tulajdonol. Emellett pedig az Sme napilap szerint Besztercebányán és Tornalján is vásárolt egy-egy műemlék épületet a magyar állam.

Október elején Ivan Korčok szlovák külügyminiszter szembesítette Szijjártó Péter magyar külügyminisztert azzal, hogy a magyar állam a szlovák fél értesítése nélkül vásárolt ingatlanokat és magyarázatot kért tőle. A politikus azt állította, hogy ő csak a sajtóból értesült a magyar ingatlanvásárlásokról, és azt kérte, hogy a hasonló lépésekbe vonják be a szlovák felet is.

Ahogy mi is megírtuk, a magyar kormány ezután visszavonta azt a határozatát, amellyel egy 140 milliárd forintos befektetési alapot hoztak volna létre a környező országokban való földvásárlásokra.

Az ICJK szerint egyébként Erdélyben is vásárolt a magyar állam ingatlanokat a Manevi cégen keresztül. Már évekkel ezelőtt megvették például a Szatmárnémetiben lévő Pannónia Hotel épületét, a nagykárolyi Albina Bank épületét, Máramarossziget városában a Korona Hotel épületét, idén májusban pedig a zsibói Wesselényi-kastélyt is. Hasonlóképpen a horvátországi Eszék városában is tulajdonolnak egy ingatlant. Bár a cégnek Szerbiában is van leányvállalata, az ICJK egyelőre nem talált ottani épületvásárlásra utaló nyomokat.

Képünkön: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Ivan Korcok szlovák külügyminiszter, mielőtt sajtótájékoztatót tartanak Pozsonyban 2021. október 5-én.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: