hirdetés

HÍREK

Négy újabb gazdasági döntést jelentett be Szijjártó Péter

150 milliárdról 300 milliárd forintra emelik a támogatott hitelek keretét a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások beruházásaihoz, így 900 cég kap lehetőséget ezek nyomán a versenyképessége növelésére.

Link másolása

hirdetés

Négy újabb döntést hozott a kormány a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs javaslatára a vállalkozások versenyképességének javítása, illetve az infrastruktúra és a közlekedés fejlesztése érdekében - jelentette be a tárca szerint kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető arról számolt be, hogy

150 milliárdról 300 milliárd forintra emelik a támogatott hitelek keretét a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások beruházásaihoz, így 900 cég kap lehetőséget ezek nyomán a versenyképessége növelésére.

Tájékoztatása szerint döntés született arról is, hogy Gödön négymilliárd forintos infrastruktúra-fejlesztéssel biztosítják annak lehetőségét, hogy a Samsung SDI tovább bővítse a világ egyik legnagyobb elektromos akkumulátorgyárát, valamint további beszállítók költözzenek a városba.

Ennek kapcsán Szijjártó Péter kiemelte, hogy a magyar gazdaság zászlóshajója az autóipar, amely forradalmi megújuláson megy keresztül jelenleg, s ezért fontos, hogy minél több, elektromos technológiák gyártásával foglalkozó, nagy nemzetközi vállalat képzelje el a jövőt Magyarországon.

A külgazdasági és külügyminiszter emellett bejelentette, hogy összekötő utat fognak építeni Páty és az M1-es autópálya között, illetve egy elkerülő utat. A közlekedésfejlesztési beruházás szerinte a Zsámbéki-medencében, így a Pátyon élők életét is megkönnyíti, továbbá lehetőséget ad beruházásokra a környéken kialakított, új ipari területen.

hirdetés

Végezetül közölte, hogy a kormány felgyorsítja a Közlekedési Múzeum új épületegyüttesének felépítését, ezáltal Kőbánya megújulhat egy barnamezős beruházás keretében.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

14 év börtönre ítéltek egy 14 éves gyereket Észak-Koreában, mert öt percet megnézett egy filmből

A szülők politikai fogolytáborban végezhetik, amiért a gyerekük nem tartotta be az észak-koreai törvényeket.

Link másolása

hirdetés

Állítólag 14 év börtönre ítéltek Észak-Koreában egy diákot, amiért öt percet megnézett egy dél-koreai rendező filmjéből. Attól tartanak, hogy a 14 éves hjeszani tanuló szüleire még ennél is rosszabb sors várhat, írja a Daily Star.

A fiatalt még november 7-én tartóztatták le, amiért pár percet megnézett Kim Hyung-Jin drámájából. A The Uncle (magyarul: A nagybácsi) című film egy 19 éves mozgásképtelen lányról szól, aki egy sérülés miatt nem tud felkelni az ágyából, emiatt élete a szomszédaitól és egy szociális munkástól függ.

A film előzetesét itt lehet megnézni:

Észak-koreai források szerint az országban érvényben lévő egyik rendelet értelmében ha "kulturális bűncselekmény történik a felelőtlen neveltetés miatt", a vétkesekre akár 200 ezer von (72 ezer forint) értékű bírságot is kiszabhatnak, ami jóval magasabb, mint az átlagos havi kereset összege.

A családot ismerők attól tartanak, hogy a szülőket politikai fogolytáborba küldhetik. Februárban hasonló sorsa jutott egy másik család is, ahol a tinédzser korú gyereket pornónézésen kapták, emiatt a szüleit egy időre „vidékre költöztették”.

hirdetés

A mostani esetben különösen figyelemreméltó, hogy a törvények hasonló büntetés kiszabását ennél jóval hosszabb ideig tartó filmnézésre írják elő. A példátlan szigor oka az lehet, hogy az észak-koreai fiatalok körében egyre népszerűbbek a dél-koreai filmek és sorozatok, emiatt a hatóságok minden korábbinál keményebb kézzel csapnak le a vétkesekre.

A jelenség megfékezésére Kim Dzsongun kormánya éppen tavaly vezette be "az ifjúsági oktatás biztonságáról szóló törvényt", mely a fiatalok ideológiai képzését biztosítja. Az új törvény részét képezi az a rendelet is, melynek értelmében nemcsak a bűncselekményt elkövető gyereket, hanem a szülőket is felelősségre vonhatják a hatóságok.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Közös hírszerkesztőséget hoz létre 16 uniós ország hírügynöksége az álhírek ellen, az MTI nincs köztük

Az összefogást a német DPA irányítja, és társult hozzá a többi közt a francia, a román, az olasz, az osztrák, valamint a boszniai, horvát, észak-macedón, szlovén, szerb és szlovák távirati iroda.

Link másolása

hirdetés

Közös hírügynökséget hoz létre Brüsszelben az Európai Unió 16 nemzeti hírügynökség bevonásával, hogy fölvegye a harcot a demokráciát fenyegető álhírekkel szemben - írja a Die Presse cikke alapján a Népszava.

Az összefogást a német DPA irányítja, és társult hozzá a többi közt a francia AFP, a román Agerpres, az olasz ANSA, az osztrák APA, valamint a boszniai, horvát, észak-macedón, szlovén, szerb és szlovák távirati iroda.

A Magyar Távirati Iroda viszont nem vesz részt az együttműködésben.

Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos szerint azért van szükség a közös hírügynökségre, mert sok országban, részben pénzügyi, részben politikai okokból nincs független tájékoztatás az európai integrációról, ami szerinte fenyegeti a sajtó sokszínűségét és önállóságát.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Puccsot készített elő Ukrajnában Oroszország az ukrán vezetés szerint

Zelenszkij szerint titkosszolgálati értesüléseik vannak arról, hogy december 1-2-ára készítettek elő államcsínyt.

Link másolása

hirdetés

Oroszország készített elő államcsínyt Ukrajnában, és fő célja a nyugatbarát kormányzat megbuktatása volt - jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kedden a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.

"Vannak olyan titkos információink, amelyek különleges szándékokra utalnak" - fogalmazott a kormányfő az interjúban, amelyből az UNIAN ukrán hírügynökség idézett, leszögezve, hogy ezek mögött Oroszország áll.

Smihal szerint az orosz csapatösszevonások Ukrajna határainál is részei azoknak az orosz törekvéseknek, amelyek Ukrajna európai uniós csatlakozása ellen irányulnak. Kifejtette, hogy az ukrán hírszerzés megfigyelt bizonyos "külső erőket", amelyek népfelkelést és puccsot próbáltak elindítani az országban.

Kijelentette, hogy az országon kívülről gyakoroltak befolyást a kijevi tiltakozások fokozására, erősebbé tételére. Leszögezte ugyanakkor, hogy az ukrán társadalomban jelen pillanatban nincs forradalmi hangulat. Hozzáfűzte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vizsgálatot indított a puccskísérlet ügyében.

Volodimir Zelenszkij elnök múlt pénteki sajtótájékoztatóján jelentette ki, hogy tájékoztatást kapott egy lehetséges államcsíny előkészítéséről Oroszország képviselői és Rinat Ahmetov dúsgazdag kelet-ukrajnai oligarcha részvételével. Közölte: titkosszolgálati értesülések és hangfelvételek is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy Ukrajna és Oroszország bizonyos képviselői december 1-2-ára készítettek elő államcsínyt, és úgy beszélnek Ahmetov részvételéről az akcióban, mintha ő már beleegyezett volna. Nem zárta ki, hogy Ahmetovot "felültette" a környezete, belekeverte az ügybe.

Ahmetov az államfő által mondottakat "teljes hazugságnak" minősítette. Joe Biden amerikai elnök ellenben aggodalmának adott hangot Zelenszkijnek a puccskísérletről tett kijelentése nyomán - emlékeztetett az UNIAN.

hirdetés

Az SZBU sajtószolgálata hétfőn közölte, hogy vizsgálatot indított "egyes ukrán és orosz állampolgárok ellen az államhatalom megszerzésére irányuló cselekmények" ügyében. Részleteket a biztonsági szolgálat későbbre ígért.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Februárban bevezethetik a kötelező oltást Németországban

A Der Spiegel szerint Scholz úgy fogalmazott, ő képviselőként „biztosan megszavazná” a javaslatot.

Link másolása

hirdetés

Februárra kötelezővé tenné a koronavírus elleni oltást Olaf Scholz hamarosan hivatalba lépő német kancellár, írja a Politico.

A lap egy Scholzhoz közel álló tisztviselőre hivatkozva arról írt, a politikus a leköszönő kormány és a szövetségi tartományok miniszterelnökei közötti keddi válságtanácskozáson kifejezte támogatását az oltási kötelezettség bevezetése mellett.

A Der Spiegel német lap szerint Scholz úgy fogalmazott, ő képviselőként "biztosan megszavazná" a javaslatot. A Politico-nak nyilatkozó tisztviselő, és a német lapok tudósításai szerint februárban vezetheti be az oltási kötelezettséget a hamarosan felálló balközép német kormány.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: