Nagyot zuhant a magyarok bizalma az Európai Unióban, egyre többeknek vannak kétségei
Fél év alatt jelentősen nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik nem bíznak az Európai Unióban – derült ki az október-novemberi Eurobarometer-felmérésből. A friss adatok szerint 47 százalék a bizalmatlanok aránya, ami hat százalékos növekedés a májusi eredményekhez képest. Bár még mindig többen vannak azok, akik bíznak az EU-ban (50 százalék), az uniós átlaghoz képest ez jóval szorosabb eredmény. Ráadásul a bizalmatlanság mértéke négy százalékkal magasabb az EU egészére vonatkozó átlagnál.
Miközben az EU egészében erősödött az Unió iránti bizalom – elérve a 2007 óta nem látott 51 százalékos szintet –, Magyarországon éppen az ellenkezője történt. Az EU-val kapcsolatos pozitív vélemények aránya 42 százalékról 37 százalékra esett, míg a semleges vélemények 42-ről 46 százalékra nőttek. Bár a negatív vélemények csak egy százalékkal lettek többen (17 százalék), ez is jelzi a magyarok EU-val szembeni növekvő kritikáját.
Az Európai Unióhoz képest a magyar kormány és parlament megítélése továbbra is gyengébb. A kormányban a válaszadók 56 százaléka nem bízik, míg csak 33 százalékuk gondolja az ellenkezőjét. A parlament esetében hasonló az arány: 58 százalék bizalmatlan, és csupán 39 százaléknyian bíznak benne. Bár ezek az eredmények valamivel jobbak az uniós átlagnál, különösen a kormány kapcsán, a többség így is elégedetlen.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Magyarország minden területen az uniós átlag alatt támogatja a közös intézkedéseket. A humanitárius segítséget még 84 százalékos többség támogatja, de ez is elmarad az EU egészére jellemző számoktól. A katonai segítségnyújtásban és a tagság támogatásában viszont egyértelmű az ellenállás: előbbinél a magyarok 59 százaléka ellenzi a támogatást. Az orosz szankcióknál enyhe megosztottság látszik: 52 százalék támogatja, 46 százalék elutasítja az intézkedéseket.
A következő öt évben a magyarok elsősorban azt várják az Európai Uniótól, hogy biztosítsa az élelmiszer-, egészségügyi és ipari ellátás stabilitását – ezt a válaszadók 39 százaléka jelölte meg. Második helyen áll a béke garantálása (36 százalék), míg a megújuló energia és az infrastruktúra fejlesztése a harmadik helyen végzett (28 százalék).
Az unió jövőjét a magyarok 51 százaléka látja derűsen, 46 százalék viszont borúlátó. Ez a bizakodó tábornál 10 százalékkal gyengébb, míg a pesszimistáknál 10 százalékkal erősebb, mint az uniós átlag.
(Telex)
