HÍREK
A Rovatból

„Mondtam, hogy ezt nem szabad” – Ruszin-Szendi Romulusz beszélt konfliktusáról a honvédelmi miniszterrel, és elmondta, miért csatlakozott a Tiszához

A volt vezérkari főnök úgy nyilatkozott: „Ha hívnak, szolgálom a hazámat”. A Magyar Infóban válaszolt az elmúlt napokban vele kapcsolatban megfogalmazódott vádakra is.


Hétfőn este Magyar Péter Magyar Infó című műsorában jelent meg Ruszin-Szendi Romulusz, aki hétvégén már felszólalt a Tisza Párt nagygyűlésén. A volt vezérkari főnök döntését a kormányoldal éles kritikával illette, a Honvédelmi Minisztérium szerint a Magyar Honvédség korábbi parancsnokai és vezérkari főnökei is elhatárolódtak tőle. Ruszin-Szendi viszont azt állítja, az állományban sokan támogatják, és szerinte a nyilatkozat nem minden érintett egyetértésével készült el – ezt állítólag volt, aki személyesen közölte vele.

„Ha hívnak, akkor én szolgálom a hazámat” – indokolta döntését Ruszin-Szendi, aki elmondása szerint rengeteg pozitív visszajelzést kapott a katonaságtól és más egyenruhás szervezetektől is. A volt vezérkari főnök szerint Magyarországon sem példa nélküli, hogy katonai vezetők politikai szerepet vállalnak, más országokban pedig kifejezetten megszokott, hogy egykori tisztek vezető politikai pozícióba kerülnek.

A Honvédelmi Minisztérium közleményével kapcsolatban – amelyben volt vezérkari főnökök nevében ítélték el az ő politikai szerepvállalását – azt mondta, hogy egyes aláírók később személyesen jelezték neki: ők nem adták nevüket a nyilatkozathoz. Ruszin-Szendi szerint az állomány egy része elégedetlen a jelenlegi rendszerrel, de fél kinyilvánítani a véleményét, mert attól tartanak, hogy ez a karrierjük végét jelentheti. „Senki nem írta alá” – fogalmazott a névtelen nyilatkozatról.

Magyar Péter a beszélgetés során szembesítette a volt vezérkari főnököt az ellene felhozott vádakkal. Az egyik ilyen, hogy egy luxusrepülővel vitette ki magát Amerikába egy honvédségi kiküldetés során. Ruszin-Szendi szerint a protokoll nem engedte volna, hogy egy civil járatra üljön fel, és az utazás során olyan szenzitív információkat szállítottak, amelyek miatt biztonsági okokból nem használhattak menetrend szerinti járatot. Szerinte ezt nem lehetett volna egy WizzAir gép üléséből végrehajtani.

Ruszin-Szendi az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is kifejtette véleményét. Szerinte az európai hadseregek együttműködése hatékonyabb, mint az európai politikai vezetőké, és ez az egyik oka annak, hogy Oroszország nem mer szembeszállni a NATO-val.

„Putyin pontosan tudja, hogy nem támadhatja meg Európát, mert az európaiak legyőznék őket egy háborúban”

– jelentette ki.

Amikor Magyar Péter megkérdezte tőle, hogy nem tartja-e oroszpártinak a korábbi nyilatkozatait, Ruszin-Szendi úgy válaszolt, hogy a háború elején közölték az ukrán vezetéssel: tiszteletben tartják az ország területi integritását, és támogatják az önvédelemhez való jogukat. Hozzátette: katonaként neki a hadszíntéri realitásokat kell elemeznie, és abból indul ki, hogy milyen erőforrásai vannak a konfliktusban részt vevő feleknek. „Az ukránok heroikusan küzdenek, de fáradnak, fáradtak már az elején is, és a mostani erőviszonyok mellett megjósolható a konfliktus végeredménye” – mondta, hozzátéve, hogy reméli, Ukrajna nem marad egyedül a küzdelmében, mint Magyarország 1956-ban.

A beszélgetés során szóba került a honvédségben végrehajtott fiatalítási program is, amely során sok tapasztalt katonát elbocsátottak. Ruszin-Szendi szerint a fiatalítás szükséges volt, mert az állomány elöregedett, de azt javasolta, hogy a távozók továbbra is hasznosíthatóak legyenek például az oktatásban vagy a hadiiparban. Úgy véli, a rendőrségnél és a tűzoltóságnál is hasonló rendszert kellene bevezetni.

Elmondása szerint kapott egy listát Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, amelyen azok neve szerepelt, akiket el kellett volna bocsátani, és azon például az összes légierős tábornok neve rajta volt.

„Mondtam, hogy ezt nem szabad, a mi szakmánkban 20 év tapasztalatot 20 év alatt lehet megszerezni”

– emlékezett vissza.

A Covid-időszak alatt elbocsátott katonákról is beszélt, akik azért vesztették el állásukat, mert nem oltatták be magukat. Ruszin-Szendi szerint az akkori tudományos álláspont szerint a katonaság működőképességének fenntartása érdekében szükség volt az oltás kötelezővé tételére, de most már úgy látja, hogy ezeknek az embereknek vissza kellene kapniuk a lehetőséget a honvédségnél.

A beszélgetés végén szóba került, hogy katonaként mennyire érzi magát politikusnak. Ruszin-Szendi szerint a honvédelmi miniszteri időszakában is szakmai munkát végzett, nem politikait. Arra a kritikára, hogy miért csatlakozott a Tisza Párthoz, azt mondta: a katonák a hivatásuk miatt nem tüntethetnek, ezért is vállalta, hogy kiáll az érdekükben. „A nevemmel sokat viccelnek, de amíg ez a legnagyobb problémájuk velem, addig nincs gond” – mondta Kósa Lajos megjegyzéseire reagálva. A fideszes politikus korábban azzal élcelődött, hogy Ruszin-Szendi házasságakor felvette felesége vezetéknevét is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor arról, hogy a Medián szerint a TISZA, a Nézőpont szerint a Fidesz vezet fölényesen
A politikai elemző összevetette a két közvélemény-kutató cég eredményeit, majd megírta véleményét. Szerinte két világ a két kutatás.


Török Gábor a közösségi oldalán reagált a közvélemény-kutatások adataira.

Pár nappal korábban ugyanis a Medián felmérése a Tisza Párt 9 százalékos előnyét mutatta ki a Fidesszel szemben.

A Nézőpont Intézet pedig a Fidesz előnyét hozta ki.

A két kutatást összevetve politikai elemző azt írta:

"Közel három hónap után újra publikált pártpreferencia adatokat a Nézőpont. Így pár napon belül ismét megcsodálhatjuk a két világot:

- a Mediánnál a teljes népességben 33-29 a Tiszának

- a Nézőpontnál a teljes népességben 37-25 a Fidesznek

Nincs az a hibahatár, amelyben a kettő egyszerre lehetne igaz"

- írta bejegyzésében.

A Publicus Intézet most közölte legutóbbi kutatását, amely szerint a teljes népességben a Tisza Párt 28, a Fidesz 26 százalékon áll, míg a biztosan szavazó pártválasztóknál a Tisza szintén 2 százalékkal előzi a Fideszt (41-39).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Rusvai Miklós a kisbajcsi marhavészről: nem lehet teljesen kizárni az emberi hanyagság vagy a bioterrorizmus lehetőségét sem
A kisbajcsi szarvasmarhák trágyájával kerülhetett fertőzött anyag a földekre, amit járványügyi szakemberek vizsgálnak. A szakértők szerint a szél és a madarak is továbbterjeszthetik a veszélyes vírust.


Járványügyi szakemberek vizsgálták a Győr melletti földeket, miután kiderült, hogy a kisbajcsi szarvasmarhák trágyájával száj- és körömfájást okozó vírus kerülhetett a talajba. A trágyát még azelőtt szórhatták ki a földekre, hogy az állatok betegségére fény derült.

A szakemberek munkájáról készült fotók bejárták a sajtót, a képeken szkafanderszerű védőruhát viselő emberek láthatók a mező közepén. A helyszínen az elmúlt napokban száraz szélvihar tombolt, amely jelentős távolságokra sodorhatta a port és a földet. Egy járványügyi szakember a helyszínen azt mondta: „Nagyon nem jó nekünk ez az időjárás.”

Balla Zoltán agrármérnök szerint ilyenkor

hektáronként akár 30-40 tonna trágyát is kijuttatnak a földekre. Ha ebben fertőzött anyag volt, azt gyakorlatilag lehetetlen eltávolítani. A szél nemcsak a port és a szalmát, hanem a vírusos trágyát is továbbsodorhatja.

Az agrármérnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a madarak a földekről felszedhetik az állatok által meg nem emésztett magokat, és így is továbbvihetik a fertőzést.

Rusvai Miklós virológus megerősítette, hogy a szél képes terjeszteni a száj- és körömfájás kórokozóját. Példaként említette, hogy a 2000-es évek elején a vírus a La Manche csatornán keresztül is átterjedhetett Angliából Franciaországba. Hozzátette, hogy

a madarak a lábukra tapadt trágyával is szállíthatják a kórokozót, viszont az emésztőrendszerükben a vírus elpusztul.

A szakember szerint nemcsak a fertőzés terjedése, hanem annak eredete is kérdéseket vet fel. „Azt már tudjuk, ez a törzs nem azonos azzal, amit január elején Németországban azonosítottak. Sem ott, sem Magyarországon nem jelentettek közben megbetegedést, nem vonult végig a fertőzés úgy, mint mondjuk az influenza. De akkor hogyan kerülhetett be egyik napról a másikra abba a gazdaságba?” – tette fel a kérdést.

A virológus szerint egy olyan törzsről van szó, amelynek rokontörzsét korábban több ezer kilométerrel távolabb azonosították. Hangsúlyozta, hogy

egyelőre semmi nem zárja ki az emberi mulasztás vagy akár a bioterrorizmus lehetőségét. „Sajnos nem lehet teljesen kizárni az emberi hanyagság vagy a bioterrorizmus lehetőségét sem, amíg az ellenkezője be nem bizonyul. Ez utóbbi sajnos könnyű módja egy országban a gazdasági károkozásnak, zavarkeltésnek”

– mondta.

A járványügyi hatóságok vizsgálják ezt a lehetőséget is. Rusvai szerint ha valaki szándékosan hozta be a vírust, megtehette például néhány ampullába rejtve, de elég lehetett egy fertőzött tárgyat is bedobni az állatok közelébe.

A fertőzés után 3-5 nappal jelentkeznek a tünetek, így a megbetegedések valamikor február végén, március elején történhettek.

Forrás: Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Euronews: Magyarország mégsem vétózott, beleegyezett az oroszok elleni uniós szankciók meghosszabbításába
A magyar kormány az utolsó pillanatban engedett, kevesebb mint 48 órával az intézkedések lejárta előtt hagyott fel a vétójával. A szankciós listáról azonban néhány orosz üzletember neve lekerül.


Magyarország végül beleegyezett az Európai Unió szankciós listájának meghosszabbításába, amely több mint 2400, főként orosz személyt és szervezetet érint.

Az Euronews értesülései szerint a magyar kormány pénteken, kevesebb mint 48 órával az intézkedések lejárta előtt hagyott fel a vétójával.

Ez a döntés az utolsó pillanatig feszültséget okozott az uniós diplomáciai körökben. A szankciók szombat éjfélkor jártak volna le, így egyre nagyobb volt a nyomás a tagállamokon.

A szankciós listáról azonban néhány orosz üzletember neve lekerül.

A Szabad Európa információi szerint köztük van Vjacseszlav Mose Kantor orosz üzletember, Mihail Degtyarjov orosz sportminiszter, Vlagyimir Rasevszki üzletember, valamint Gulbahor Iszmajlova, Aliser Uszmanov orosz-üzbég oligarcha testvére. Rasevszkit azért vették le a listáról, mert az ellene felhozott jogi érvek „nem voltak kellően megalapozottak”.

A magyar kormány eredetileg nyolc ember nevét akarta töröltetni, köztük olyan orosz üzletemberekét is, mint Dmitrij Mazepin, Mihail Fridman, Pjotr Aven és Musza Bazsaev. A végső megállapodás szerint azonban csak néhány nevet vettek le, miután a 27 uniós ország kompromisszumra jutott.

A megegyezés részeként három olyan személy nevét is törölték a listáról, akik időközben elhunytak.

Az Európai Unió szankciós listáján olyan nevek is szerepelnek, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter, valamint több oligarcha és üzletember, akiket azzal vádolnak, hogy finanszírozzák vagy hasznot húznak a Kreml háborús politikájából. A listán nemcsak magánszemélyek, hanem számos orosz vállalat is szerepel, amelyek a hadiiparban, a banki szektorban, a közlekedésben, az energiapiacon, a gyémántiparban, a repülésben, az IT- és telekommunikációs ágazatban, valamint a médiában tevékenykednek.

A szankciókat az összes tagállam egyetértésével félévente hosszabbítják meg. Ez minden év márciusában és szeptemberében történik meg, és most a március 15-i határidő előtt sikerült megegyezni.

Korábban, januárban Magyarország az orosz gazdaságot érintő átfogóbb ágazati szankciókat támadta. Ezek az intézkedések kiterjednek az olaj-, szén-, technológiai, pénzügyi, luxuscikk-, közlekedési és műsorszolgáltatási tilalmakra, valamint az Orosz Központi Bank 210 milliárd eurós (kb. 80 ezer milliárd forintos) vagyonának befagyasztására. Akkor Magyarország végül engedett.

Ezúttal a szankciós listáról volt szó, amelyen több katonai parancsnok, kormányzati tisztviselő, oligarcha, propagandista és Wagner-zsoldos is szerepel. Minden érintett vagyonbefagyasztás és beutazási tilalom alá esik.

A magyar kormány álláspontját részben az is befolyásolta, hogy Donald Trump újraválasztása és az általa szorgalmazott orosz-ukrán békemegállapodás miatt Budapest szerint az EU-nak is át kellene gondolnia szankciós politikáját.

Az európai vezetők többsége ezzel nem ért egyet,

szerintük a Moszkvára nehezedő nyomásnak addig kell folytatódnia, amíg a háború tart. Több ország a „béke az erő által” elvét követi, vagyis Ukrajna katonai helyzetének erősítésével próbál jobb tárgyalási pozíciót biztosítani Kijev számára.

Az Európai Bizottság már dolgozik az Oroszország elleni 17. szankciós csomagon. A döntés hivatalos bejelentése pénteken várható.

Forrás: 24.hu, Szabad Európa, Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábor: Nem könnyű átélni, hogy negyed század munkáját valaki barbár módon széttapossa
Jogerős ítélet született: a fővárosi kormányhivatal jogszerűtlenül záratta be a Magyar Evangéliumi Testvérközösség budapesti iskoláit és óvodáját. Azt azonban még nem tudni, hogy mikor indulhat újra a tanítás.


Jogerős ítélet született arról, hogy a fővárosi kormányhivatal jogszerűtlenül záratta be a Magyar Evangéliumi Testvérközösség budapesti iskoláit és óvodáját. Iványi Gábor szerint erkölcsi elégtétel a bíróság döntése, de nem tudnak azonnal újranyitni.

Az iskolákat tavaly, a tanévkezdés előtt pár nappal záratta be a budapesti kormányhivatal, arra hivatkozva, hogy a fenntartó Magyar Evangéliumi Testvérközösség adóhátralékai és közüzemi tartozásai veszélyeztetik a gyerekek biztonságos nevelését. A szülőknek csak pár napjuk volt, hogy új iskolát keressenek a gyerekeiknek. Egyik szülő elmondta akkor, hogy ide elsősorban problémás gyerekek jártak, akiknek még nehezebb az elhelyzésük.

A kis létszámú osztályokban a diákok többsége, bár jó képességű volt, de egy átlagos iskolában nem tudnak úgy teljesíteni.

A Fővárosi Törvényszék csütörtökön hozott ítéletet, amelyben kimondták, hogy

a kormányhivatal két esetben is jogszabályellenesen járt el, ezért visszamenőlegesen megsemmisítették az intézményeket bezáró határozatokat.

Iványi Gábor az RTL Híradónak elmondta, hogy az ítélet erkölcsi elégtétel, de ez nem jelenti azt, hogy azonnal újra tudnák indítani az oktatást.

Beszélt arról is, hogy "különböző trükköket használtak eddig, tehát ahol nem saját ingatlanban volt az iskola, ott a kincstár felmondta a bérletet, aztán folyamatban van egy olyan, hogy a MÁK közölte, hogy semmiképpen nem ad alapnormatívát, mert nem tudom én 500 dolgozó között találtak egyet, akinek a neve rossz helyre volt bekönyvelve, és ezért 30 ezer forintra megbüntettek bennünket".

Az is kiderült, hogy a törvény szerint attól a munkáltatótól, aki ellen eljárás folyt, két évig megtagadható a normatíva. Iványi azért bízik benne, hogy valamikor újra taníthatnak.

"Ki kell várni, amíg egy kormányváltás létrejön, és akkor visszatérünk talán a törvényes útra".

A Híradó emlékeztet rá, hogy a Magyar Evangéliumi Testvérközösség egyházi státuszát a kormány 2011-ben vette el. 2013-ban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy jogszerűtlen volt a döntés. 2017-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is nekik adott igazat, és kimondta, vissza kell adni az egyházi státuszt.

De hiába lett bejegyzett egyház, a kiegészítő állami normatívát továbbra sem kapják meg. emiatt legalább tizenkétmilliárd forinttal tartozik az állam neki - mondta Iványi Gábor. Többször is arról beszélt, Orbán Viktor személyes bosszúja miatt nem kapják meg a pénzüket.

"Nem könnyű dolog persze átélni, hogy 20 év, negyed század munkáját valaki barbár módon széttapossa. Ennek sem szakmai, sem anyagi, sem emberi pozitívuma nincs. Ennek semmi emberi értelme nincs".

A Kormányhivatal az RTL Híradó megkeresésére azt közölte: tiszteletben tartják a Fővárosi Törvényszék döntését és eleget tesznek a bíróság döntéseiben foglaltaknak.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk