Minden Kínába érkező külföldi állampolgárnak kötelező lesz az análisan végzett koronavírus-teszt – írja a 24.hu a Sun cikke alapján.

A teszthez egy 5 centis pálcikát használnak, amit fiziológiás oldattal síkosítanak be.

A teszt alapvetően egy ártatlan, rövid ideig tartó procedúra, de többen is arra panaszkodtak, hogy megviseli őket a folyamat. Japán például pár napja szólította fel Kínát a Guardian cikke szerint, hogy ne végezzen ilyen típusú tesztet japán állampolgárokon, valamint tiltakozott a gyakorlat ellen az Egyesült Államok is.

Ezen a szombaton nem jelentkezett új műsorral a Szelfi, a Szabad Európa podcast-magazinja.

A lap a múlt heti interjúval okolja az esetet. Mint korábban mi is megírtuk, az egy héttel ezelőtti, Zacher Gáborral készült beszélgetés után Kollár Lajos, Kásler Miklós főtanácsadója 63 szakmai tagozat vezetőjétől azt kérte, hogy ítéljék meg, helyes-e etikailag, amiket az orvos mondott.

A Népszava értesülései szerint több szakmai tagozat vezetője elhárította Kollár kérését.

A Zacher Gáborral készült beszélgetés második részét azonban a történtek miatt egyelőre nem adják le. „A podcast készen van, ott várja a megjelenést a szerkesztőségi rendszerben, egyetlen kattintásra a nyilvánosságtól” - írja a Szabad Európa. Ugyanakkor hozzáteszik:

A podcast első (és idáig egyetlen nyilvános) része itt hallgatható meg:

Csütörtökön mi is megírtuk, hogy Szlovákia új szabályokat hozott határainak átlépéséről, azóta azonban kisebb káosz alakult ki annak értelmezésével kapcsolatban. Az intézkedések arról szóltak, hogy az mRNS- és a vektoralapú vakcinákkal oltott emberek úgy léphetik át a szlovák határt, hogy nem kell kötelező 14 napos karanténba vonulniuk. Most azonban kiderült, hogy ez még sincs így.

Azóta a hivatal Facebook-oldalára - ahol először jelentek meg az új szabályok - kikerült a pontosítás, miközben az eredeti posztot már törölték. Az új bejegyzésben elismerik:

Több ponttal egészítették ki a csütörtökön nyilvánosságra hozott intézkedések azon részét, amely a beoltottakra vonatkozik.

Ezek értelmében a beoltottak is csak úgy léphetik át a határt, ha:

• az országba érkezés időpontjáig jelzik a belépési szándékukat a kormány online regisztrációs felületén
• 72 óránál nem régebbi negatív antigén vagy PCR-teszttel rendelkeznek
• az átlépést követően 14 napos otthoni vagy állami karanténba vonulnak, amelynek akkor szakad vége, ha a karantén bármely napján egy negatív PCR-tesztet produkál az illető.

A változás (és a tényleges enyhítés) az utolsó pontban látható: eddig ugyanis a kötelező karanténban leghamarabb a nyolcadik napon lehetett teszteltetni, tehát nyolc napnál korábban nem lehetett szabadulni a karanténból még teszttel sem. Az új szabályok értelmében ez most változik, tehát

A Facebook-poszt alatt és a határátlépéssel kapcsolatos csoportokban nyilvánvalóan nem aratott túl nagy sikert a pontosítás, nagyon sokan adtak hangot nemtetszésüknek azzal kapcsolatban, hogy mégsem lesz olyan egyszerű Szlovákiába utazni.

Péntek este a kormány úgy módosította Fürjes Balázs kormánybiztosi kinevezését, hogy kikerült a portfóliójából a Budapest Diákváros projekt és a Fudan Egyetem építésének koordinálása - számol be a 444.hu.

Az erről szóló kormányrendelet szerint

A Diákváros és a kínai egyetem kérdése több mint egy hete ad muníciót a főváros és a kormány csatározásaihoz. Tíz napja a Direkt36 cikkéből derült ki, hogy a 12 ezer magyar egyetemista elszállásolására tervezett Diákváros területéből venné el a helyet a kínai Fudan Egyetem kampusza.

A tervek hallatán a Fővárosi Önkormányzat tiltakozni kezdett az ellen, hogy „a magyar diákok számára elérhető és olcsó lakhatást jelentő Diákváros helyett a kínai állam érdekeit szolgáló elit kampusz” épül Ferencvárosban,

Erre válaszul épp Fürjes Balázs védte meg a tervezett egyetem tervét azzal, hogy a Diákváros tervei érintetlenek, annak a 8-10 ezer magyar egyetemi hallgatónak adnak helyet, akik a magyar állami/budapesti egyetemek hallgatói lesznek. A Fudan kampusza pedig a déli városkapu egyéb területein kap majd helyet.

 

Csakhogy Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke szerint a Déli Városkapu térképe és a bemutatott kormánykoncepció összevetése azt mutatja, hogy a Fudan a Diákváros területére, a diákszállások helyére települne.

Egy nappal Fürjes sajtótájékoztatója után, péntek este a kormány egy külön kormányrendeletben erősítette meg, hogy

Viszont ezzel egy időben Palkovics Lászlót tette meg a projekt irányítójának. Palkovics feladatul kapta, hogy gondoskodjon a Budapest Diákváros, valamint a Fudan Hungary Egyetem megvalósításához szükséges fejlesztési területek Déli Városkapu Fejlesztési Program területétől történő lehatárolásáról.

A 444.hu emlékeztet arra is, hogy Palkovics László az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetése mellett már eddig is háromszoros kormánybiztos volt:

• ő felel a debreceni autóipari központ fejlesztéséért, az autó-motorsport fejlesztéséért és a közlekedésbiztonság kiemelt kezeléséért;
• az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért;
• és Budapest–Belgrád vasútvonal építésének koordinálásáért.

Két évre visszamenőleg közzétette a havi mediánbér-adatokat a KSH - írja a Népszava. Ebből kiolvasható: az alkalmazottak fele legfeljebb a hivatalos átlagbér háromnegyedét kapja csak meg.

Az eddig évről évre kiadott kereseti statisztikákkal szemben az volt a kritika, hogy a hivatalos átlagbéradatok egy megszépített képet festenek a hazai kereseti viszonyokról, a kisebb cégeknél dolgozók ugyanis kevesebbet keresnek, mint a nagyobb vállalatok alkalmazottai, így több mint 10 ezer forinttal lejjebb húzzák az átlagot. Az idén januárra vonatkozóan a KSH bruttó 411 ezer forintos átlagbért közölt. Csakhogy ez csupán az 5 fősnél nagyobb cégeknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetének átlagát mutatja meg.

A medián az a szám, amit a vizsgált halmaz tagjait sorba állítva a középsőre igaz, így közel áll ahhoz, amit a köznapi nyelvben "átlagkeresetnek" szoktunk mondani.

Az új, kis cégeket is számításba vevő adatok a havi gyorstájékoztatókban még mindig nem szerepelnek, váratlanul megjelentek viszont a kapcsolódó, áprilisban frissített táblázatokban. Itt az látszik, hogy az idén januárban az 5 fősnél nagyobb cégeknél mért átlagbérnél 12 790 forinttal alacsonyabb volt a teljes alkalmazotti kör bruttó keresete. Az összes cég teljes munkaidős alkalmazottai körében ugyanis 398 ezer forint volt a bruttó átlag. Tavaly januárban 10 646 forint volt a különbség, 2019 első hónapjában pedig 9 994 forinttal húzták le az átlagot a kis cégek.

Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak felének bruttó fizetése valójában legalább 92 ezer forinttal kevesebb, mint a hivatalos, 411 ezer forintos átlagbér.

A Népszava hozzáteszi: bár az új kereseti adatok az eddigieknél jóval többet árulnak el a hazai bérviszonyokról, ezekből továbbra sem lehet megtudni semmit a nem alkalmazottként dolgozó, de foglalkoztatottként számon tartott, mintegy 1,5 millió ember – az egyéni vállalkozók, idénymunkások, részmunkaidősök, tanulás mellett dolgozók – fizetéséről.