News here

HÍREK

„Minden civilt meg kellett ölnünk” – orosz katonák hívásait hallgatták le és hozták nyilvánosságra

A felvételekből kiderül: azt mondták nekik, csak kiképzésen vannak, és fogalmuk sem volt arról, hogy Ukrajnába vezénylik őket harcolni.

Link másolása

A New York Times több mint négyezer lehallgatott telefonhívás felvételét szerezte meg, amiken a Kijev elfoglalására indított, kudarcba fulladt orosz támadásban részt vevő katonák beszélgetéseit lehet hallani a háború kezdetén.

Orosz katonák a háború első heteiben rendszeresen telefonáltak haza, hogy elmondják rokonaiknak és barátaiknak, hogy mi zajlik valójában Ukrajnában. A lehallgatott hívásokat most nyilvánosságra hozták – számolt be róla az RTL.hu

A mobiltelefonos hívásokat Bucsa környékéről indították a katonák, 22 mobiltelefonról, amit többen is használtak, az orosz hadsereg szabályainak megsértésével. A hívásokat az ukrán hatóságok le tudták hallgatni, és rögzítették is azokat.

A Times közlése szerint majdnem két hónapon át vizsgálták a felvételeket. Ezekben a katonák brutális őszintéséggel beszélnek arról, milyen rosszul áll a Kijev elfoglalására indított akció, milyen nagy veszteségeket szenvedtek el. A beszélgetések tartalma megerősíti az akkor megjelent híreket, amelyek szerint az orosz katonák csak az utolsó pillanatban tudták meg, hogy Ukrajnába vezénylik őket. Úgy küldték őket harcolni, hogy nem volt megfelelő felszerelésük és ellátmányuk sem.

A hívásokban gyakorlatilag beismerik, hogy háborús bűnöket hajtottak végre civilek lemészárlásával. Arról is beszélnek, hogyan fosztogattak és loptak el mindent az ukrán házakból, amit csak mozdítani lehetett.

A katonák beszélgetéseiben az is elhangzott, hogy azt mondták nekik, csak kiképzésen vannak. Vagyis fogalmuk sem volt arról, hogy Ukrajnába vezénylik őket harcolni.

Egy Szergej nevű katona az anyjának elmondta:

„Senki sem mondta, hogy háborúba fogunk menni. Egy nappal az indulás előtt szóltak.”

Egy Nyikita nevű katona közölte egyik barátjával, hogy „átvertek minket”, míg egy Alekszej nevű katona a barátnőjének elmondta:

„Fogalmam sem volt róla, hogy ez fog történni. Azt mondták, hogy kiképzésre megyünk. Ezek a rohadékok semmit sem mondanak nekünk”

Az is hamar kiderült a hívásokból, hogy az orosz csapatok nem tudják elfoglalni Kijevet, csak kisebb falvakat.

Egy Alekszandr nevű katona egyenesen kijelentette:

„Putyin bolond. El akarja foglalni Kijevet, de esélyünk sincs rá.”

A katonák hatalmas veszteségekről számoltak be az otthoniaknak, miközben az orosz propaganda azt állította, hogy alig veszítettek katonákat. Egy Nyikita nevű katona az anyjának elmondta, hogy „az ezred 60 százaléka meghalt”, míg egy Jevgenyij nevű katona a barátnőjével közölte, hogy „a kosztromai ezredemből senki sem maradt”.

Szergej az anyjának elmondta:

„Négyszáz ejtőernyős volt, de csak 38-an élték túl. Mert a parancsnokaink mészárszékre küldték a katonáinkat.”

Az oroszok visszavonulása után derült fény a mostanra már hírhedté vált bucsai mészárlásra. A terület visszafoglalása után több mint ezer holttestet találtak Bucsában és környékén, köztük sok olyan áldozatot, akiket megkötözött kézzel gyilkoltak meg. A hazatelefonáló katonák már akkor elmondták, hogy mi történt, amikor a terület az oroszok irányítása alatt állt.

Egy Szergej nevű katona a barátnőjének elmondta, azt a parancsot kapták, hogy öljenek meg minden civilt, aki csak látnak, majd a holttesteket vigyék az erdőbe. Ezt azzal indokolták, hogy a civilek leleplezhetik, az oroszok hol táboroztak le.

Szergej az egyik telefonbeszélgetés alkalmával elmesélte a barátnőjének, hogyan vettek őrizetbe három férfit, akiket a csapatuk táborhelyének kijelölt épület előtt fogtak el.

„Őrizetbe vettük őket, levetkeztettük őket, és átnéztük a ruháikat. Aztán el kellett dönteni, hogy elengedjük-e őket. Ha megtesszük, elárulhatják a pozíciónkat. Szóval úgy döntöttünk, hogy lelőjük őket az erdőben.”

Az is kiderült a mobilhívásokból, hogy az orosz katonák fosztogatni kezdtek az elfoglalt területeken. A telefonhívásokban több katona is azt ígérte, hogy „trófeákat” visznek haza. Vagyis az ukrán házakból és lakásokból ellopott holmikat: televíziókat, szerszámokat, ruhákat, horgászfelszereléseket, húsdarálókat, porszívókat és persze pénzt.

Egy katona azzal hívta fel barátnőjét, hogy kezdjen el eladó lakásokat nézegetni.

„Szóval, bementünk ebbe a házba. Misával kinyitottunk egy páncélszekrényt. 5,2 millió (rubel) volt benne.”

Amikor a barátnője közölte vele, hogy tegye vissza, az Alekszandr nevű katona közölte vele:

„Nem vagyok hülye. Egy egész lakás van a zsebemben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Navracsics Tibor elmondta, hogy miért nem csökkenthetik Matolcsy György fizetését
Szabó Tímea azzal szembesítette a területfejlesztési minisztert, hogy míg a jegybankelnök havi 6 milliót keres, addig a pedagógusok átlagbére bruttó 230 ezer forint.

Link másolása

"Elég az eszetlen pusztításból, a pedagógusokon való bosszúállásból! Mikor emelik meg végre a tanárok bérét?" – tette fel a kérdést Szabó Tímea, aki az azonnali kérdések órájában fordult Navracsics Tiborhoz a parlament hétfői ülésén.

A Párbeszéd politikusa elmondta, hogy például

Matolcsy György jegybankelnök havi 6 millió forintot keres, ugyanakkor a pedagógusok átlagbére csak 230 ezer forint

- írja a Telex.

A kormány nevében válaszoló területfejlesztési miniszter azt mondta:

„Én megértem az indulatát, de az nem jó tanácsadó. Ha Ön azt kéri, hogy a jegybankelnöknek a fizetését szállítsuk le, azzal megint csak az Európai Unió haragját vívnánk ki. Azt semmiképp sem tenném, mert ők a függetlenség egyik legfontosabb biztosítékát abban látják, hogy a kereseti viszonyait tekintve is a jegybankelnök kiemelkedik a többiek közül”.

A miniszter beszélt arról is, hogy ő maga is pedagóguscsaládból származik, sőt ő is pedagógus, a felsőoktatásban dolgozik. „Ebből adódóan elhiheti nekem, hogy egyetértek a pedagógusok bérkövetelésével. Ennyit tudunk most teljesíteni” - mondta.

Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás értelmében 2023-ban a pedagógusok átlagfizetése a diplomás átlagbér 64,7 százaléka lesz, majd ez nő 2024-ben 71,8 százalékra, 2025-ben pedig 80 százalékra. Azért csak 80 százalék, mert a diplomásokba beletartoznak a magánszférában, pénzügyi szektorban dolgozók is - magyarázta Navracsics.

Ha maradnak a mostani kereseti arányok, akkor ezek alapján 2025-ben átlagosan bruttó 777 ezer forintot kereshet majd egy pedagógus.

VIDEÓ: Szabó Tímea felszólalása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
„A legerősebb pedagógiai módszer maga a példamutatás” – felmondott a Vörösmarty Gimnázium egyik tanára
„A Belügyminisztérium fenntartása alatt lévő iskolák felé támasztott pedagógiai módszerekkel kapcsolatos elvárásoknak én nem tudok és nem is kívánok megfelelni” – írta Kosztra Gábor.

Link másolása

„A mai napon lemondtam közalkalmazotti jogviszonyomról a Budapest VIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban” - írja közösségi oldalán Kosztra Gábor matematika-történelem szakos tanár, aki 2008 óta tanított a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban.

Elhatározása szerint szakmai okok miatt határozatlan ideig nem fog semmilyen Belügyminisztérium által fenntartott intézményben dolgozni. Lemondása okairól azt írja:

„Lemondásomnak nem oka a munkám minőségét és értékét véleményem szerint nem tükröző alacsony bérem. Az elmúlt 17 évben sosem éreztem azt, hogy a bérem a tudásom és munkám értékének megfelelő lenne, így ez a mostani döntésemet nem befolyásolta.

Lemondásomnak nem oka a nagy munkaterhelés. Mindig arra tanítottam diákjaimat, hogy befektetett munka nélkül nincs eredmény. Sosem ugrottam el semmilyen feladat elől, és minden feladatot a legjobb tudásom szerint igyekeztem elvégezni rendelkezésre álló energiáim fényében, függetlenül a munka mennyiségétől, így ez a mostani döntésemet nem befolyásolta.

Lemondásomnak nem oka a sztrájktörvény módosítása. Meggyőződésem, hogy egy olyan értelmiségi szakmában, mint a tanárság, rég rossz, ha egyáltalán felmerül a sztrájk szándéka. Ha az állam vezetői és a pedagógusok egymást partnernek kezelve, konstruktívan, a másik szempontjait és nehézségeit tiszteletben tartva nem tudják a vitás ügyeket megnyugtatóan rendezni, ennek nincsenek meg a megfelelő keretei és fórumai, az már olyan válság tünet, amin semmilyen sztrájk nem segít. Ez is oka annak, hogy a mostani tiltakozásokban sem sztrájkolóként, sem polgári engedetlenkedőként nem vettem részt”.

Azt is írta: „A kormányalakításkor rossz érzéseket keltett bennem, hogy a Belügyminisztérium alá került az intézményem fenntartása és az egész ágazat. Ennek üzenet értéke aggodalomra adott okot.

Ahogy azonban tanárként is minden diákot tiszta lappal indítok, úgy itt is arra jutottam, nézzük meg, hogyan végzi az oktatásért felelős miniszter a munkáját”.

A polgári engedetlenséggel szembeni erődemonstrációt nem tartotta helyesnek. Szerinte ennek üzenetét máshogy is lehet értelmezni: „Aggódom a hazámért, ezért törvénytelen eszközöket is bevetek, hogy megértsék végre, szerintem nagy baj van.”

Arra is visszaemlékezett, amikor szeptember végén kirúgták a Kölcsey Ferenc Gimnázium több tanárát.

„A Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárainak utcára tételének módja a tanév elején elfogadhatatlan volt számomra. Méltánytalannak és aránytalannak éreztem ezt a lépést. Az utána következő tiltakozási hullám logikus következménye volt az eseményeknek, és jól látszódott, az ilyen intézkedések csak olajat öntenek a tűzre, és egy eszkalációs spirálba taszítják a kialakult konfliktust”.

Saját kollégájának esetéről pedig ezt írta: "November 30-án újabb kollégáimat távolították el munkahelyükről érdemi előzmények nélkül. Az egyik tanár, akinek felmondtak, ugyanabban az intézményben dolgozott, amelyben én is. Az intézményvezetőm jelezte, hogy az ő véleményét nem kérték ki ezzel kapcsolatban".

„A meghozott döntések mögött én nem vélem felfedezni sem a következetességet, sem a fokozatosság elvét, éppen ezért azokat méltánytalannak és elfogadhatatlannak tartom”

- véli a pedagógus.

Szerinte számolni lehetett azzal, hogy a november 30-ai tanárkirúgások után újabb tiltakozások lesznek. Ezúttal ugyanis „tettükkel sokkal nagyobb mértékben korlátozták a tanulók tankötelezettségének teljesítését és a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását, mint az eltávolított nyolc kolléga együttvéve”.

„Tettükkel számomra azt üzenik, hogy a Belügyminisztérium által fenntartott iskolákban az az elvárás, hogy a problémákat erőből oldjuk meg, ne érvényesítsük a diákokkal szemben a fokozatosság elvét, és ne legyünk következetesek. Pedagógiai hitvallássommal, és keresztény hitemből fakadó értékrendemmel ez a hozzáállás teljesen összeegyezhetetlen” - írta.

"Lemondásom fő oka tehát szakmai. A Belügyminisztérium fenntartása alatt lévő iskolák felé támasztott pedagógiai módszerekkel kapcsolatos elvárásoknak én nem tudok és nem is kívánok megfelelni. Az Önök döntéséből sugárzó arctalan pedagógiai módszert, mely az erőre alapoz, mindezt következetlenül, soha nem leszek képes magamévá tenni".

"Meggyőződésem, hogy a legerősebb pedagógiai módszer a példamutatás, és a legnagyobb formálóerő a többség életében a mintakövetés" - zárta sorait a tanár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
PDSZ: A Belügyminisztérium egyik mosdójának falára ragasztották a tanári kiállás szimbólumát
A pedagógus-tiltakozások és a mellettük való szolidaritás szimbóluma egy férfivécé falán tűnt fel.

Link másolása

A Tanárok a Tanárokért a közösségi oldalán osztott meg egy képet, amely - állításuk szerint - a Belügyminisztérium egyik mosdójában készült. Mint írják:

„Meg nem erősített forrás szerint értesültünk, hogy a Belügyminisztérium Báthory utcai épületében (!), a mosdóba kikerült a kiállás szimbóluma”.

A fotót a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is megosztotta: „Értesültünk, hogy a Belügyminisztérium Báthory utcai épületén belül, a mosdóba kikerült a kiállás szimbóluma”.

A közös kiállás szimbóluma a pedagógus-tiltakozások és a mellettük való szolidaritás szimbóluma is lett. A NoÁr így jellemzi az oldalán:

"A közös ügyeinknek, közös szimbólum kell!

Mit szimbolizál a felkiáltójel?

Nem maradunk csendben! Nem hallgatunk!

Kiállunk és szolidaritást vállalunk!

Közösen! Együtt! Összefogva!

Rajzold ezt a tenyeredre, táskádra, csinálj kitűzőt, rajzold fel bárhova krétával, vagy mással.

Lepje el az országot a szimbólum."


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Fizessenek a gazdagok!” – Blokád alá vette a Las Vegas Casino Tropicanát a Szikra Mozgalom
„A kaszinó biztonsági őrei dulakodásba kezdtek velünk, de mi higgadtak maradtunk! Nem hagyjuk magunkat!” – írta Jámbor András ellenzéki politikus.

Link másolása

A Las Vegas Casino Tropicana előtt kezdett demonstrációba a Szikra Mozgalom nevű baloldali szervezet. Ennek jelöltje volt Jámbor András, aki be is került a parlamentbe - írja a 444.hu.

A kaszinó előtt összegyűltek azt skandálják:

„Fizessenek a gazdagok!”

A szervezet pedig azt közölte: „Minden fél órában sárga csekket nyújtunk be a kormánynak, amelyen a magyar nép követeli a kaszinóban a szűk elit számára megtermelt milliókat”.

A tüntetés helyszínén ismertették a Szikra Mozgalom követeléseit:

• Államosítsák a kaszinókat, töröljék el az autópálya-koncessziókat!

• Vagyonadót és örökösödési adót a milliárdos vagyonokra!

• Fizessenek a nagy cégek!

• Állítsák le a bajbajutottak végrehajtók általi kifosztását! Valódi demokráciát!

• Segítség a bajbajutottaknak!

• Valódi energiatámogatást a válságban!

• Béremelést a dolgozóknak!

• A dolgozók boldogulását szolgáló gazdaságpolitikát!

• Nyugalmat az embereknek!

Jámbor András ellenzéki képviselő a Facebook-oldalán adott helyzetjelentést. Mint írja:

"A kaszinó biztonsági őrei dulakodásba kezdtek velünk, de mi higgadtak maradtunk! Nem hagyjuk magunkat!

A kaszinóban az elit leosztja egymás között a lapokat: a hely, ahol a zsíros bizniszek és a fontos ismeretségek köttetnek! Lázár János hívta a fel a figyelmet még 2012-ben: a pénznyerő játékautomaták betiltásával megakadályozták, hogy nehéz anyagi helyzetben lévő emberek eljátsszák a pénzüket, hiszen az egyszerű emberek Somogyból meg Hajdú-Biharból nem utaznak fel az elitkaszinókba. Ott ugyanis az átlagembernek nincs keresnivalója a kormány szerint. Kérdés, hogy a szerencsejáték-függőket a döntés mennyire védte meg valójában, de hogy a magyar államkasszát súlyos milliárdokkal vágta meg, az nem kérdés. Miért? Hogy újabb játszóteret kapjanak a NER kedvezményezettjei! Vissza a pénzt az embereknek!" - olvasható a bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET: