Miért nincs Van Gogh-festmény magyar múzeumban?
Az Aranykorok romjain című könyv a 20. századi magyar műgyűjtés fénykorát idézi meg. A szerző, Molnos Péter könyvében összefonja a művészetet az élettel: a műalkotások mellett a történelmi miliőt, a művészek és gyűjtők érdekes sorsát és emberi drámákat is bemutat.
A kötetben érdekes tanulmányokat olvashattok amelyek - noha a tudományosság igényeinek is megfelelnek - mégis izgalmasak a laikus olvasók számára is.
A kötetben megismerkedhettek a magyar századelő legjelentősebb gyűjtőivel, gróf Andrássy Gyulával, Nemes Marcellel vagy Kohner Adolffal. Emellett bepillantást nyerhettek a korabeli pénzarisztokrácia kivételes életkörülményeibe is. Megtudhatjátok, miként tartóztatták le a rendőrök 1930-ban Derkovits Gyulát, mi kapcsolta össze a legendás angol Rotschild családot Aba-Novák Vilmossal.
A kötetből az is kiderül, hogy miért nincs egyetlen Van Gogh festmény sem magyar múzeumi tulajdonban:
"Andorkó Gyula fiatal magyar festőművész 1908. október 25-én levelet írt a Szépművészeti Múzeum igazgatóságának, melyben Van Gogh Virágcsendélet vázában című festményét tizenkétezer koronáért eladásra kínálta. ... Az üzlet sajnos a magyar múzeológusok és feletteseik óvatossága miatt nem köttetett meg. A New York-i Metropolitan Museum of Art gyűjteményébe került kép ma legalább 60 millió dollárt, közel 17 milliárd forintot ér." (Kieselbach Galéria)
Kieselbach Galéria kép
A kötet lapjain soha nem látott érdekességekkel is találkozhattok. Megjelenik egy korábban nem ismert, 1894-es fénykép Csontváry Kosztka Tivadarról, és először kerül reprodukálásra Batthyány Gyula 1954-ben festett albuma, melyet egykor a nyolc éves fegyházbüntetésre ítélt gróf egy márianosztrai börtönőrnek adott ajándékba.
Vaszary János: Leány feketében, 1906 | 101 × 74 cm | olaj, vászon | jelezve balra lent: vaszary J. | Kecskeméti Képtár
Külön tanulmány foglalkozik a magyar festészet rejtett oldalával is. Szó szerint, ugyanis
olyan festményekkel is megismerkedhettek, amelyek jól ismert képek hátoldalán rejtőztek
évtizedeken vagy akár egy egész évszázadon át. Végül a szerző a festményhamisítók világával is megismerteti az olvasókat, konkrét tippeket adva a hamisítványok felismeréséhez.
A Kieselbach Galéria 20 éves jubileumára a könyvhöz kapcsolódó reprezentatív kiállítást is rendezett. A kötet témáit feldolgozó tárlaton a jól ismert, klasszikus remekművek mellett korábban soha nem látott alkotásokat is megnézhettek.
Élőben láthatjátok Munkácsy, Szinyei, Rippl-Rónai, Vaszary, Aba-Novák, Gulácsy és Berény Róbert műveit. A videóinstallációk segítségével pedig az egykori nagy magyar gyűjtők világhírű külföldi remekműveiben, Cézanne, Gauguin és Van Gogh alkotásaiban is gyönyörködhettek.
Megtudhatjátok, hogy mi köti össze Kabos Gyulát és a 30-as évek modern magyar festőit, megnézhetitek egymás mellett Aba-Novák Vilmos eredeti és hamisított alkotásait. Sőt a modern technika segítségével maga a kurátor, Molnos Péter is tárlatvezetést tart egy száz évet átfogó időutazás segítségével.
A könyvbemutatóval egybekötött kiállításmegnyitón Molnos Péter és a Kieselbach Tamás, a galéria tulajdonosa a mai hazai műgyűjtés mellett is szót emelt. Véleményük szerint a magyar kultúra érdekében újra kell gondolni a műtárgyak szabad áramlását akadályozó rendelkezéseket. Így az aranykorhoz hasonlóan ismét lehetőség nyílna arra, hogy a műgyűjtők a magyar és az egyetemes művészet kiemelkedő alkotásait Magyarországra hozzák.
Fotók: Kieselbach Galéria, Horváth Emese
Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!