News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Mi történhet valójában a koronavírus-járványt eltitkoló országokban?

Észak-Korea és Türkmenisztán hivatalosan egy esetet sem jelentett, Tanzániában pedig imával gyógyítják a koronavírust.
Fotó: MTI/EPA/KCNA - szmo.hu
2021. március 05.


Link másolása

hirdetés

Az elmúlt évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napra pontos tájékoztatást kapott a világ országaitól a koronavírus-járvány alakulásáról. Ezek az információk kulcsfontosságúak a betegség elleni küzdelemben és a hiteles tájékoztatásban. Három ország azonban úgy döntött, hogy fittyet hány az átláthatóságra, de az is lehet, hogy éppen így próbálja leplezni a probléma valós mértékét, írja a CNN.

A kelet-afrikai Tanzánia legutóbb májusban frissítette az országra vonatkozó Covid-19 adatokat. Addig 21 halálos áldozat mellett 509 fertőzöttet azonosítottak. Még ennél is rózsásabb a helyzet Türkmenisztánban, ahonnan az Egészségügyi Világszervezet közleménye szerint "a mai napig nem jelentettek Covid-19-eseteket a WHO-nak".

A leggyanúsabb azonban Észak-Korea, ahol hivatalosan eddig szintén nem bukkant fel a járvány. Ugyanakkor Kim Dzsongun országa lakosainak csak töredékét tesztelte, ráadásul egyik szomszédja éppen az a Kína, ahonnan a koronavírus világhódító útjára indult 2019 végén.

A fenti három helyen kívül további 14 országról nem tudni semmit, de ezek jellemzően olyan apró, szigetvilági területek (pl. Kiribati, Tuvalu, Szent Ilona-sziget stb.), ahol egy korai zárás jó eséllyel tényleg megakadályozta a vírus bejutását.

De vajon mi történhet valójában a három nagyobb országban, ahonnan kevés információ szivárog ki a járvány valós mértékéről?

hirdetés
Tanzánia

Az 58 millió lakosú afrikai ország elnöke többször is nyilvánosan lebecsülte a világjárványt. John Magufuli többek között

arra biztatta a lakosokat, hogy imával űzzék el a koronavírust, egy másik esetben pedig alternatív gyógymódokat javasolt a fertőzötteknek.

Az ország elutasítja a koronavírus elleni vakcinák beszerzését is, mert a vezetők szerint ezek a készítmények "veszélyesek" és "nem tesznek jót" az embereknek.

Könnyen elképzelhető azonban, hogy napokon belül 180 fokos fordulat következik be a tanzániai vezetés álláspontjában, miután az elmúlt hetekben két magas rangú tisztviselő is tisztázatlan körülmények között hunyt el.

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok nagykövete arra figyelmeztetett, hogy az országban kritikus a tesztelés és a kontaktszemélyek szűrése, ezért sürgette az egészségügyi szakembereknél az oltásokkal kapcsolatos nemzeti álláspont felülvizsgálatát.

A WHO az elmúlt hetekben kétszer is felszólította Tanzániát, hogy mihamarabb kezdjék el az adatszolgáltatást.

Az utóbbi időben ugyanis több külföldre utazó tanzániai állampolgárról derült ki, hogy már fertőzötten ültek repülőgépre.

Legutóbb két, az Egyesült Királyságba repülő tanzániainál azonosították a vírus dél-afrikai mutációját, ami lényegesen fertőzőbbnek számít az eddig terjedőknél, ráadásul a korábbi fertőzés vagy oltás miatt kialakult antitestek sem reagálnak jól a mutánsra.

A WHO felhívása után az ország elnöke egy templomban azt mondta, hogy az emberek készítsenek maguknak maszkokat, mert az importált arcmaszkok nem biztonságosak. Aki elkapta a vírust, próbálja magát gőz belélegzésével vagy egyéb helyi gyógymóddal kúrálni, és továbbra is mindenki bízzon a koronavírus elleni imákban.

Szakértők szerint több kockázata is van annak, ha egy ország nem transzparens egy ilyen krízis esetén. Tanzánia vezetése most könnyen veszélybe sodorhatja a szomszédos Kenyát és Ruandát, ahol már eddig is komoly lépéseket tettek a pandémia visszaszorítására. De annak is fennáll az esélye, hogy egy eddig ismeretlen mutáció alakul ki az országban, ami kontrollálatlan terjedésbe foghat eleinte csak a határokon belül, majd később akár globálisan is.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Novák Katalin nem írta alá az ukrajnai annexiót elítélő nyilatkozatot – minden más közép-európai államfő viszont igen
„Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét” – áll a nyilatkozatban.

Link másolása

hirdetés

Az közép-kelet-európai elnökök elítélik Oroszország ukrajnai annexióját, soha nem fogják azt elismerni, és követelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelését a közös nyilatkozatban. Az aláíró vezetők közül azonban feltűnően hiányzik Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének neve - szúrta ki a hvg.hu.

A nyilatkozatot hivatalos oldalán tette közzé Zuzana Caputová, szlovák államfő.

Novák Katalin neve nem szerepel az aláírók között, és a magyar köztársasági elnök hivatalos oldalán sincs nyoma a nyilatkozatnak.

A közös elnöki nyilatkozat szövege így szól:

„Mi, Közép- és Kelet-Európa országainak elnökei, amelyeknek vezetői ellátogattak a háború sújtotta Kijevbe, és saját szemükkel győződtek meg az orosz agresszióról, nem hallgathatunk, amikor Oroszország nyíltan megsérti a nemzetközi jogot, ezért a következő nyilatkozatot tesszük:

Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét.

Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól. Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, követeljük, hogy Oroszország azonnal húzódjon vissza az összes megszállt területről és felszólítjuk az összes Szövetségest, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának szánt katonai segítséget. Mindenkit, aki agresszív bűnöket követ el, felelősségre kell vonni.”

hirdetés

A hvg.hu megkérdezte a Köztársasági elnöki Hivatalt, hogy Novák Katalin miért nem írta alá a nyilatkozatot, illetve hogy mi az álláspontja az orosz annexióval kapcsolatban, azonban eddig nem kaptak választ.

Íme a nyilatkozatot támogató vezetők listája:

• Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke,

• Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke,

• Alar Karis, Észtország elnöke,

• Egils Levits, Lettország elnöke,

• Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke,

• Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia elnöke,

• Milo Đukanović, Montenegró elnöke,

• Andrzej Duda, Lengyelország elnöke,

• Klaus Iohannis, Románia elnöke.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Putyin akár Hirosima-léptékű csapást is mérhet Ukrajnára az elemzők szerint
A taktikai fegyverek jelentős pusztítást okozhatnak – mint azt Hirosimában is láthattuk.
Fotó: DeSa81/Pixabay - szmo.hu
2022. október 02.


Link másolása

hirdetés

Vlagyimir Putyin ismét azzal fenyegetőzött, hogy nukleáris fegyverekhez, azon belül nagy valószínűséggel taktikai nukleáris fegyverekhez fordulhat Ukrajnában - írja a CNN.

„Hazánk területi integritásának veszélye esetén, valamint Oroszország és népünk védelme érdekében minden rendelkezésünkre álló fegyverrendszert felhasználunk. Ez nem blöff” - figyelmeztetett az orosz elnök múlt heti beszédében.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint az orosz fegyverrendszerek 4477 telepített és tartalék nukleáris robbanófejet tartalmaznak, amelyek közül körülbelül 1900 „nem stratégiai” robbanófej, más néven taktikai nukleáris fegyver. Oroszország legerősebb stratégiai nukleáris robbanófejei 500-800 kilotonnás robbanóanyag-tartalmukkal egész városok elpusztítására is alkalmasak lehetnek.

Ám a taktikai fegyverek is elegendőek ahhoz, hogy jelentős pusztítást okozzanak – amint azt a világ 1945-ben is megtapasztalhatta, amikor az Egyesült Államok atombombát dobott le Hirosimára és Nagaszakira Japánban.

hirdetés

A Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Felszámolására (ICAN) nevű szervezet szerint Európában az atomfegyverek használata jóval nagyobb veszéllyel fenyeget, mint 1945-ben Japánban, amely kisebb lélekszámú és viszonylag elszigetelt volt.

Európában ma „egyetlen nukleáris detonáció valószínűleg civilek százezreit ölné meg, és sokkal többen megsérülnének; a radioaktív csapadék több országban is nagy területeket szennyezhetne be”

– olvasható az ICAN honlapján.

„A segélyszolgálatok nem tudnának hatékonyan reagálni, és a széles körben elterjedt pánik tömeges migrációt és súlyos gazdasági zavarokat váltana ki. A többszörös detonáció természetesen még ennél is rosszabb lenne” – tették hozzá.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Az MSZP felszólította Ujhelyi Istvánt, hogy adja vissza EP-képviselői mandátumát, és fizesse ki tartozását
A képviselő rendkívüli nyílt levélben jelentette be ma délelőtt kilépését.

Link másolása

hirdetés

Az MSZP felszólította európai parlamenti képviselői mandátumának visszaadására Ujhelyi Istvánt, majd hozzátették, hogy rendezze tartozásait a szocialista párt felé - írja az MTI.

Már korábban beszámoltunk róla, hogy Ujhelyi rendkívüli nyílt levélben jelentette be kilépését a pártból, vasárnap délelőtt.

hirdetés
A vasárnap eljuttatott közleményükben az MSZP azt írta: „csalódva, de barátsággal” gondolnak Ujhelyi Istvánra, és arra kérték, hogy „rendezze a szocialista párt felé az elmúlt években felhalmozott jelentős tartozását”.

Egyben felszólították az európai parlamenti képviselői mandátumának visszaadására, amelyet a Magyar Szocialista Párttól kapott. Sajnálattal vették tudomásul, hogy az MSZP nevének sikertelen megváltoztatása, a visszavont népszavazási kezdeményezése és a feladott pártelnöki ambíciója után Ujhelyi István úgy döntött, kilép a pártból.

Ujhelyi István - aki 2019-ben az MSZP és a Párbeszéd közös listájáról jutott az EP-be - mély kiábrándultsága miatt lépett ki a pártból.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Árván maradt ukrán gyermekeket hurcolnak ki az oroszok Ukrajnából, miközben elvesztették Limant is
Zelenszkij elnök szerint az ukránok „Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak!”

Link másolása

hirdetés

A Donyeck megyei Liman városát teljesen megtisztították az orosz megszállóktól - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap délutáni videoüzenetében.

Délután fél egyre "Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak" - fogalmazott az államfő.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál magyarázatképpen hozzátette, hogy

Limant az orosz csapatok erődített állásként használták a közeli Szlovjanszk elleni támadásokra. Liman ukrán ellenőrzés alá kerülésével a luhanszki régió délnyugati szektorában lévő orosz csapatok ellátását is akadályozhatják, ugyanis a Szvatove településről Kreminnába vezető utat is tűz alatt tarthatják innét

A brit hírszerzés közölte: a stratégiai jelentőségű Liman feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentős politikai kudarc Moszkva számára.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában arról számolt be, hogy az orosz erők vasárnap reggel és előző éjjel ágyúzták Zaporizzsja és Mikolajiv megyeszékhelyeket, továbbá az orosz határ menti ukrán területeket, Herszon megyében pedig változatlanul heves harcok zajlanak. Donyeck megyében egy nap alatt három civil vesztette életét és kilencen sérültek meg, Mikolajiv megyében egy faluban az éjjel ketten vesztették életüket, a többi térségből nem jelentette áldozatokat - írták.

hirdetés

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő csatornán az írta, hogy

az oroszok árván maradt ukrán gyermekeket hurcolnak ki az országból. Szavai szerint újabb 76 ukrán árvát vittek el Oroszországba. Rajtuk kívül még további 104, a szakadár luhanszki területen lévő szociális intézményekben felügyelet alatt álló gyermeket készülnek átadni orosz nevelőszülőknek.

Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajnában már több mint 60 ezer katonát veszített el, az elmúlt napban pedig mintegy ötszázat. Szombaton az ukrán erők az oroszok nyolc parancsnoki állását, tíz felszereléskoncentrációs területét, három lőszerraktárát és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerét találták el a jelentés szerint.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról számolt be, hogy részletesen tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Ukrajna tagsági kérelméről, szombaton pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel beszélt telefonon az Ukrajnának nyújtandó további támogatásokról. A kijevi külügyminisztérium sajtószolgálatának közlése szerint az amerikai diplomácia vezetője tájékoztatta ukrán kollégáját az Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatos legutóbbi amerikai döntésekről, kiemelve az 1,1 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW - Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben - amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett - arra mutattak rá, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek valószínűleg fontosabb, hogy a megszálló rezsim délen, a zaporizzsjai és a herszoni régiókban megmaradjon, mint az oroszok helyzetének erősítése a keleti Luhanszk megyében.

"Ukrán és orosz források következetesen rámutatnak arra, hogy az orosz csapatok tovább erősítették az orosz pozíciókat Herszon és Zaporizzsja megyékben, annak ellenére, hogy a Harkiv-Izjum front a közelmúltban összeomlott, és az orosz erőket bekerítették Limanban. Azt a döntést, hogy nem erősítik meg Kupjanszkban vagy Limanban a sebezhető arcvonalakat, szinte bizonyosan Putyin, nem pedig a katonai parancsnokság hozta meg, és ez azt mutatja, hogy Putyin sokkal többet törődik a herszoni és a zaporizzsjai régiók stratégiailag fontos területeinek megtartásával, mint Luhanszk megyével" - írták az intézet elemzői.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: