News here

HÍREK

Megszüntetné a szabad orvosválasztás jogát és államosítaná a járóbeteg-ellátást Pintér Sándor

A belügyminiszter szerint az egészségügy átalakításánál nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre.

Link másolása

Részletesen beszámolt a Medical Online arról az előterjesztésről, amelyet Pintér Sándor nyújtott be az egészségügy átalakításáról.

A belügyminiszter szerint az egészségügy átalakításánál nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.

A dokumentumból kiderül, hogy az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja. Hangsúlyozzák azt is, hogy kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki. A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek.

2023. január 1-től szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása – ez jelenleg 27 százalékos.

Az államtitkárság célja, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-ig.

A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-ig számolnák fel, de a helyhatóságok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél hamarabb is lemondhatnak, amikor is a feladatellátási-szerződést az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő kötné meg az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak.

Hamarosan a védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. A tervezet értelmében a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket. Délután 4-től este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelőben. Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén délután 2-től másnap reggel 8-ig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.

A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át, és a MedicalOnline más forrásból úgy értesült, hogy a felnőtt- és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.

2023. július 1-től államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe.

Ennek megalapozására az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) most felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, és a megkötött szerződésekre, kötelezettségvállalásokra. Első lépésként az államosítás 95, száz százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.

A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása. A kormánynak készült mostani előterjesztés szerint 2023. március 1-től a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumában az egyetemi laborok mellett.

Újragondolnák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához.

A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.

Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy nem szankcionálható az a páciens, aki nem jelenik meg az önkéntesen igénybe vehető szűréseken.

A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget.

Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek szerint a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel.

A most készült előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
33-Ft-tal olcsóbban adja az Auchan a benzint – állítják, minden kútjukon van elég belőle
Nagyot kaszálhat a hipermarket, ismét hatalmas sorok várhatók.

Link másolása

Valamennyi Auchan benzinkút átállt már a piaci árra, és mindegyiken elegendő üzemanyag áll a rendelkezésre, hogy kiszolgálják a vevőket – írta az Auchan PR-ügynöksége a Portfoliónak.

Azt is elárulták, hogy milyen áron kínálják az üzemanyagot,

  • a 95-ös benzin literjét 599 forintért,
  • a gázolajat 699 forintos literenkénti áron értékesítik.

Ezek az árak péntek éjféltől lépnek érvénybe valamennyi Auchan töltőállomáson - olvasható a tájékoztatásban.

Korábban mi is írtunk róla, hogy a MOL csökkenti az üzemanyagok árát. A holtankoljak.hu oldal szerint amennyiben a kutakon érvényesítik az árváltozást, akkor az átlagárak így alakulnak majd:

  • a 95-ös benzin litere 632 forint,
  • a gázolajé pedig 695 forint lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Lázár János továbbra is tájsebnek tartja a MOL ma átadott új, 143 méter magas toronyházát
Hernádi Zsolt szerint viszont nem is látható olyan sok helyről, a történelmi belvárosból például egyáltalán nem.

Link másolása

Átadták Budapest és Magyarország legmagasabb irodaházát, az új MOL-székházat. A Kopaszi-gátnál épült 143 méteres toronyházról az átadón azt mondták: az ország egyik legkorszerűbb irodaháza, amelynél odafigyeltek a takarékosságra is.

Az építkezést évekig viták övezték, sokak szerint a torony belerondít a főváros dunai látképébe.

Lázár János még kancelláriaminiszterként bírálta a projektet, ma az RTL Híradó megkeresésére is azt írta: „megvalósulása után is tájsebnek tartja azt”.

„Pont egy gázolaj- és üzemanyag-kereskedőnek kellene arra törekednie a 21. században, hogy ökológiailag viselhető és sebet nem ejtő épületeket hozzanak létre. Egy 120 méteres épület Budapesten tájseb lesz”

– véli az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter.

Vele ellentétben Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója úgy véli: „nagyon kevés helyről lehet majd látni az úgynevezett történelmi belvárosból, történelmi városközpontból”, így szerinte nem mondható ki, hogy az épület rontana Budapest látképén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Nincs értelme annak”, amit a magyar kormány mond az üzemanyaghiány ügyében az Európai Bizottság szerint
Magyarország mentesítést kapott a jelenlegi olajembargó alól, mégis erre fogja az üzemanyaghiányt a kormány.

Link másolása

A HVG szerint az Európai Bizottság vezető szóvivője, Eric Mamer a testület csütörtöki sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal szembeni olajembargó csak a tengeri szállítmányokra vonatkozik, Magyarország pedig felmentést kapott a vezetékes szállításra, így ez nem lehet magyarázat a magyarországi üzemanyaghiányra.

„Nincs értelme annak, amit a magyar kormány mond az üzemanyaghiány ügyében. Magyarország bűnbakként használ bennünket”

– közölte.

Csak a következő szankció fogja érinteni Magyarországot, február 5-től ugyanis az üzemanyag szállítását is megtiltják a tagállamok között. Addig viszont korlátlanul érkezhet a pozsonyi olajfinomítóban előállított, orosz eredetű üzemanyag.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Bulgáriát és Romániát sem veszik fel a schengeni övezetbe
Horvátország felvételét viszont megszavazták.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2022. december 08.


Link másolása

Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa csütörtökön szavazott Bulgária, Románia és Horvátország schengeni csatlakozásáról – írja a Transtelex.

Míg Horvátország felvételét egyhangúlag megszavazták, addig Románia és Bulgária kérelmét elutasították.

Románia és Bulgária schengeni csatlakozása ellen Ausztria és Hollandia szavazott. A hollandok ellenszavazata annak köszönhető, hogy Romániáról és Bulgáriáról összevonva szavaztak, Hollandia Románia csatlakozása mellett, viszont Bulgária csatlakozása ellen szavazott.

Horvátország csatlakozása viszont azt jelenti, hogy 2023. január 1-től megszűnik a határellenőrzés Horvátország és a többi schengeni tagállam szárazföldi határain. A horvát repülőtereken pedig 2023. március 26-tól nem lesz több ellenőrzés.


Link másolása
KÖVESS MINKET: