News here

HÍREK

Megszüntetné a szabad orvosválasztás jogát és államosítaná a járóbeteg-ellátást Pintér Sándor

A belügyminiszter szerint az egészségügy átalakításánál nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre.

Link másolása

Részletesen beszámolt a Medical Online arról az előterjesztésről, amelyet Pintér Sándor nyújtott be az egészségügy átalakításáról.

A belügyminiszter szerint az egészségügy átalakításánál nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.

A dokumentumból kiderül, hogy az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja. Hangsúlyozzák azt is, hogy kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki. A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek.

2023. január 1-től szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása – ez jelenleg 27 százalékos.

Az államtitkárság célja, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-ig.

A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-ig számolnák fel, de a helyhatóságok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél hamarabb is lemondhatnak, amikor is a feladatellátási-szerződést az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő kötné meg az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak.

Hamarosan a védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. A tervezet értelmében a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket. Délután 4-től este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelőben. Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén délután 2-től másnap reggel 8-ig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.

A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át, és a MedicalOnline más forrásból úgy értesült, hogy a felnőtt- és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.

2023. július 1-től államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe.

Ennek megalapozására az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) most felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, és a megkötött szerződésekre, kötelezettségvállalásokra. Első lépésként az államosítás 95, száz százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.

A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása. A kormánynak készült mostani előterjesztés szerint 2023. március 1-től a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumában az egyetemi laborok mellett.

Újragondolnák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához.

A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.

Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy nem szankcionálható az a páciens, aki nem jelenik meg az önkéntesen igénybe vehető szűréseken.

A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget.

Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek szerint a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel.

A most készült előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Portfolio: Nyugdíjreformra készül a kormány, még tovább emelhetik a nyugdíjkorhatárt
A portál szerint a kormány egy reformcsomag részeként ígéretet tett az EU-nak arra, hogy 2025. március 31-ig módosít a nyugdíjrendszeren.

Link másolása

Fajsúlyos, a legújabb brüsszeli döntésekkel összefüggő dokumentumok kerültek napvilágra. Például az Európai Bizottság elemzése Magyarország helyreállítási tervéről, melyből részletesen kiolvasható, hogy a kormány milyen nagyszabású tervekre, átalakításokra és reformokra készül, amit az Európai Unió az országspecifikus ajánlásaiban már évekkel ezelőtt elvárt - írja a Portfolio.

A portál szerint

a kormány a reformcsomag részeként ígéretet tett az EU-nak többek között arra is, hogy módosít a nyugdíjrendszeren.

A bizottsági anyagban azt írják: a demográfia, valamint köznevelés témája „magában foglalja a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának és megfelelőségének javítását célzó reformot is”. A dokumentum szerint „a javasolt intézkedés célja, hogy megfelelő nyugdíjakat biztosítson az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok számára, és ezáltal javítsa a nyugdíjrendszer méltányosságát”.

A bizottsági értékelés szerint a nyugdíjreform jelen állás szerint négy elemből fog állni:

• független nemzetközi szakértői jelentés készül a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről, amely áttekintést ad a nyugdíjrendszerről és annak pénzügyi fenntarthatóságáról, és konkrét szakpolitikai javaslatokat terjeszt elő;

• a kormány a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslatot dolgoz ki, amely során egyeztetni kell a szociális és gazdasági partnerekkel és más érdekelt felekkel, elő kell terjeszteni és meg kell vitatni a Gazdaságpolitikai Bizottság Öregedő Népesség Munkacsoportjában, valamint nyilvános konzultációra kell bocsátani;

• a kormány kidolgoz egy részletes hatásvizsgálattal kísért, a nyugdíjrendszer módosítására irányuló jogalkotási javaslatot - hatásvizsgálat bemutatja, hogy a jogalkotási javaslat hogyan biztosítja a nyugdíjrendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságát megfelelő intézkedések és esetleges automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusok révén;

• végül pedig hatályba lép a nyugdíjrendszert módosító jogszabály a kormány jogalkotási javaslata alapján.

A dokumentum szerint a kormány azt vállalta, hogy a nyugdíjreform végrehajtásának határideje 2025. március 31.

A mérföldköveket bemutató részletes táblázatból az is kiderül, hogy a nemzetközi szakértői jelentésnek konkrét szakpolitikai javaslatokat kell előterjesztenie többek között a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítására összpontosítva.

Például a törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való kötésével, valamint a tényleges nyugdíjkorhatár emelésével, a hosszabb munkával töltött életszakaszok ösztönzésével és a korai nyugdíjba vonulás szankcionálásával.

A jelentésnek biztosítani kell továbbá biztosítania kell a nyugdíjrendszer hosszú- és középtávú fenntarthatóságát, és kezelnie kell a nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Rendkívüli szünetet rendeltek el a Karinthy Gimnáziumban, ahonnan hat tanárt kirúgtak
Jelenleg nincs elég pedagógus az iskolában ahhoz, hogy tanítani lehessen.

Link másolása

Rendkívüli szünetet rendelt el a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója december elsejére és másodikára. Az erről szóló tájékoztató levelet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hozta nyilvánosságra a Facebookon.

A levél szerint azért kellett szünetet elrendelni, mert „az intézmény jogszabályban előírt működtetése ezen a két napon előreláthatólag nem lesz lehetséges”. A tantestület létszáma ugyanis a hiányzó, a munkabeszüntetést bejelentő és a szerdán elbocsátott tanárok összlétszáma miatt ezeken a napokon nem éri el a jogszabályban előírt minimális feladatellátáshoz szükséges szintet.

Az igazgató közölte azt is, hogy az iskola nyitva lesz csütörtökön és pénteken is, szükség esetén pedig a diákok felügyeletét is meg tudják oldani. Csütörtökön menza is lesz, péntekre viszont lemondták. A rendkívüli szünet miatt kieső tanítási napokat január 23-án és 24-én tervezik pótolni.

Mint megírtuk, a Belügyminisztérium szerdán közölte, hogy újabb nyolc pedadógust bocsátanak el polgári engedetlenségben való részvétel miatt. A nyolc érintett három iskola tanára, hatan közülük a Karinthy Gimnáziumban tanítottak. Köztük van egy végzős osztály osztályfőnöke is.

Miután híre ment az újabb tanárkirúgásoknak, diákok, pedagógusok és támogatóik együtt tüntettek a Belügyminisztérium épülete előtt szerda este. A diákok egy része virrasztásba is kezdett éjjel. Újabb demonstrációt is hirdettek: szombaton kora este a Klebelsberg Központ épületénél tiltakoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Polgári engedetlenségbe kezdenek több iskolában az újabb tanárkirúgások miatt
Már megjelent egy lista a polgári engedetlenségben részt vevő iskolákról, de várják az újabb csatlakozókat.

Link másolása

Több iskolában is polgári engedetlenségbe kezdenek a tanárok válaszul arra, hogy szerdán újabb nyolc pedagógust rúgtak ki azért, mert korábban polgári engedetlenségi akcióban vettek részt.

A Tanárok a Tanárokért csoport Facebook-oldalán már megjelent egy lista a polgári engedetlenségben részt vevő iskolákról, de várják az újabb csatlakozókat.

Szerda este diákok, tanárok és támogatóik együtt tüntettek az újabb tanárkirúgások ellen. Újabb demonstrációt is hirdettek: szombaton kora este a Klebelsberg Központnál tiltakoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Tüntetésekkel, ülősztrájkkal álltak ki diákok a kirúgott tanárok mellett csütörtök reggel
Szerdán újabb nyolc tanárt rúgtak ki, mert részt vettek a korábbi tiltakozóakciókban. Erre válaszul újabb tiltakozáshullám kezdődött.

Link másolása

33 iskola csatlakozott a Tanárok a Tanárokért által december elsejére meghirdetett polgári engedetlenségi akcióhoz - írta a szervezet a csütörtök reggel a Facebook-oldalán. Az akciót az után hirdették meg, hogy a szerdán három fővárosi gimnáziumból összesen nyolc tanárt rúgtak ki, mert korábban részt vettek a tiltakozó akciókban.

A Belügyminisztérium (BM) szerdai közleményében azt írta, hogy lépésükkel a diákok érdekeit helyezi mindenek elé. Szerintük a pedagógus jogellenes munkamegtagadása korlátozza a tanuló tankötelezettségének teljesítését és a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását.

A BM azt is leszögezte, hogy

„álláspontja megingathatatlan, következetesen járt és jár el a munkájukat jogellenesen megtagadókkal szemben, ahogy teszi azt minden munkáltató, és ezt várja el az irányítása alá tartozó valamennyi szervtől, szervezettől”.

Erre válaszul már szerda estére meghirdettek egy demonstrációt a BM épülete elé, a Tanárok a Tanárokért pedig bejelentette: újabb polgári engedetlenségi akciót hirdet december elsejére, „válaszul nyolc kollégánk elbocsátására”. Ehhez csütörtök reggelre már 33 iskola csatlakozott - a többség budapesti intézmény, de a listán szerepel törökbálinti, pilisborosjenői, illetve egy zalaegerszegi intézmény is.

A szerdán elbocsátott nyolc tanár közül egy az Eötvös József Gimnáziumban, egy a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanított, hatan pedig a Karinthy Frigyes Gimnázium munkatársai voltak.

Az elbocsátások miatt a Karinthyban és a Vörösmartyban is rendkívüli szünetet rendeltek el,

mert „az intézmény jogszabályban előírt működtetése ezen a két napon előreláthatólag nem lesz lehetséges”.

A budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban csütörtök reggel ülősztrájkot tartottak a diákok, szolidaritást vállalva a kirúgott tanárokkal: a Telex beszámolója szerint a tiltakozó diákok megtöltötték az iskola lépcsőit.

A Fazekas Mihály Gimnázium előtt csütörtök reggel diákok és tanárok együtt tartottak napindító tüntetést.

Az Eötvös József Gimnázium előtt több száz diák sorakozott fel csütörtök reggel, és

tapssal köszöntötték minden egyes érkező tanárukat.

A Telexnek az egyik diák azt mondta, hogy ezt a megmozdulást a tanulók szervezték, és ezzel szeretnék jelezni, hogy megbecsülik a tanáraikat. Emellett ülősztrájkba is kezdenek az iskolában, a második, harmadik és negyedik órára sem fognak bemenni a diákok.

A szombat délutánra is tüntetést hirdetett a Tanítanék Mozgalom a Klebelsberg Központ elé.


Link másolása
KÖVESS MINKET: