HÍREK

Megszüntetné a szabad orvosválasztás jogát és államosítaná a járóbeteg-ellátást Pintér Sándor

A belügyminiszter szerint az egészségügy átalakításánál nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre.

Link másolása

Részletesen beszámolt a Medical Online arról az előterjesztésről, amelyet Pintér Sándor nyújtott be az egészségügy átalakításáról.

A belügyminiszter szerint az egészségügy átalakításánál nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.

A dokumentumból kiderül, hogy az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja. Hangsúlyozzák azt is, hogy kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki. A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek.

2023. január 1-től szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása – ez jelenleg 27 százalékos.

Az államtitkárság célja, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-ig.

A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-ig számolnák fel, de a helyhatóságok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél hamarabb is lemondhatnak, amikor is a feladatellátási-szerződést az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő kötné meg az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak.

Hamarosan a védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. A tervezet értelmében a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket. Délután 4-től este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelőben. Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén délután 2-től másnap reggel 8-ig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.

A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át, és a MedicalOnline más forrásból úgy értesült, hogy a felnőtt- és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.

2023. július 1-től államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe.

Ennek megalapozására az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) most felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, és a megkötött szerződésekre, kötelezettségvállalásokra. Első lépésként az államosítás 95, száz százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.

A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása. A kormánynak készült mostani előterjesztés szerint 2023. március 1-től a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumában az egyetemi laborok mellett.

Újragondolnák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához.

A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.

Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy nem szankcionálható az a páciens, aki nem jelenik meg az önkéntesen igénybe vehető szűréseken.

A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget.

Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek szerint a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel.

A most készült előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megszólalt Török Gábor a Fidesz népszerűségének zuhanásáról, szerinte erre a négy adatra érdemes figyelni
Az elemző négy számot emelt ki a Závecz legfrissebb felmérésének értelmezéséhez.

Link másolása

Egy hónap alatt a biztos pártválasztók között 11 százalékponttal csökkent a Fidesz támogatottsága a Závecz adatai szerint. Bár április elején is a kormánypárt volt a legnépszerűbb párt a választók körében, 25 százalékkal, a tendencia azonban aggasztó lehet a Fidesznek: míg a legutóbbi, március eleji Závecz-kutatásban 29% volt a párt támogatottsága, most 25%.

A biztos pártválasztói körben korábban regisztrált 45% helyett ebben a felmérésben 34% látható.

Török Gábor kedden délelőtt a Facebook-oldalán reagált a friss kutatás eredményeire. Az elemző négy korábbi adatot emelt ki a mostani közvélemény-kutatások értelmezéséhez.

  • Az eddig megtartott négy EP-választáson a Fidesz legrosszabb eredménye 47% volt (2004).
  • 2009 óta EP-választáson a Fidesz egyszer sem ért el 50% alatti eredményt (56, 51, 53).
  • 2002 óta (22 éve!) a Fidesz sem parlamenti, sem EP-választáson nem került 40% alá.
  • Ellenzéki párt 2009 óta EP-választáson egyszer sem került 20% fölé (legjobb eredmény: 17% - MSZP, 2009)

    Az elemző egy korábbi bejegyzésében azt írta:

    „Az egyértelmű, hogy az elmúlt két hónapban megbolondult/megkavarodott/felpezsdült/átalakult a magyar belpolitika, de azért van itt három szám, amit egyelőre nehéz értelmezni/elhinni: Fidesz 33, DK-MSZP-P 26, MP/Tisza 14.”


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • HÍREK
    Orbán Viktor tévedett a nemesgörzsönyi kampánynyitóján
    Egy magtárban beszélt helyi gazdáknak. A tévedésére Török Gábor és Schiffer András mutatott rá.

    Link másolása

    Titokban indította el az országjárását Orbán Viktor hétfőn Nemesgörzsönyben, ahol gazdákkal találkozott egy Magtárban. Itt a komrányfő öbbek között azt mondta:

    Zárójelben mondom, mégiscsak én volnék Magyarország első falusi miniszterelnöke. Kitől várjon a magyar gazdatársadalom, meg a magyar vidék, meg a magyar falu segítséget, hogyha nem a közülük jövő miniszterelnöktől.

    A 24.hu viszont megírta, hogy Török Gábor politikai elemző közösségi oldalán korrigált: szerinte tévedett Orbán , ugyanis Nagy Ferenc volt az első falusi miniszterelnöke Magyarországnak. Mielőtt a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnökévé választották, hat elemit végzett, majd saját erejéből képezte magát, közben szülei földje mellett fuvarozást, napszámot és favágást is vállalt.

    Schiffer András még ennél is tovább ment. Szerinte

    Magyarország első falusi miniszterelnökének a monoki Kossuth Lajos, vagy a vattai Szemere Bertalan mondhatta volna magát, de már Nagy Ferenc sem.

    A pontosság kedvéért még azt is hozzátette, hogy Magyarország legutóbbi falusi miniszterelnöke a Kossuth Lajos falujában született Németh Miklós volt. Orbán Viktor viszont Székesfehérvárott született, igaz, Alcsútdobozon nőtt fel.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Hadházy Ákos segít pénzt gyűjteni a szekszárdi kórházból kirúgott takarítónőknek
    Balog Tímea és Szabó Anikó azután kapta meg a felmondását, hogy felemelték a szavukat, mert „fertőtlenítő pótlékot” fizettek nekik túlóra helyett.

    Link másolása

    Hadházy Ákos Facebook posztban számol be két, szekszárdi takarítónő sorsáról. Az RTL Házon kívül legutóbbi adásában is bemutatott Balog Tímea és Szabó Anikó ugyanazon a napon, indoklás nélkül kapta meg a felmondását. Azt gondolják, mindez azért történt, mert felemelték a hangjukat, többek között azért, hogy egy úgynevezett „fertőtlenítő pótlékot” fizetnek túlóra helyett.

    A felmondást nem indokolták, megtehették, mert bár kilenc éve dolgoztak a kórháznál, de mivel januártól a B+N Referencia kft. alá szervezték ki a kórházban a takarítókat, így próbaidősnek minősültek.

    300 ezer bruttó fizetéssel kecsegtették őket, de az első fizetésnél kiderült, hogy a túlórát nem túlórában számolták el, hanem úgynevezett „fertőtlenítő pótlékot” adtak. Így nem kellett például a hétvégékre dupla óradíjat fizetni, ahogy azt a szabályok előírják. A nők ezután a NAV-hoz fordultak, ahol szintén nem értették, mi lehet az a bizonyos pótlék.

    A B+N szerint viszont ők szabályosan jártak el. Azt írták, hogy ha a kollégák túlóráznak és „jelenléti íven is így rögzíti a csoportvezető, akkor ezt így is számfejtik”.

    A bökkenő csak annyi volt, hogy nem vezettek jelenléti ívet a dolgozók szerint, így ők nem tudják bebizonyítani, hogy mikor túlóráztak.

    Tímea és Anikó bejelentése nyomán a NAV eljárást indított, és munkaügyi ellenőrök is jártak azóta a szekszárdi kórházban. Márciustól alvállalkozónak szervezte ki a B+N a kórház takarítását.

    Hadházy Ákos szerint ahhoz, hogy ezek a bátor nők sikerrel vívhassák meg a harcukat, segítségére van szükségük.

    „Azért, hogy meg tudják fizetni az őket segítő ügyvédeket, és azért is, hogy ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe.”


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    A 7 éve halott nagymama és az évtizedek óta külföldre költözött szomszéd is kapott értesítést, hogy mehet szavazni
    Egy halásztelki család fordult a választási irodához, miután kipostázták az értesítőket. Az NVI szerint a belügyi nyilvántartásban volt a hiba.

    Link másolása

    A hvg.hu írta meg, hogy egy halásztelki család fordult a választási irodához, mert a júniusi önkormányzati és EP-választásról kiértesítették 2017-ben elhunyt családtagjukat is. Szomszédjuk is kapott értesítőt, aki viszont már a nyolcvanas években elhagyta az országot, és ma már 116 éves lenne.

    A Nemzeti Választási Iroda válasza szerint az adatok a Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szerepeltek hibásan.

    Mivel az értesítők és a szavazóköri névjegyzék adattartalmát a Nemzeti Választási Iroda ez alapján állítja össze, ők automatikusan küldték ki az értesítéseket.

    Az NVI mindkét ügyben felvette a kapcsolatot a Belügyminisztérium munkatársaival, ahonnan azt a tájékoztatást kapták, hogy pontosítani fogják a nyilvántartásukat.

    Végül törölték is a rossz adatokat a rendszerből.

    A halásztelki családban azonban továbbra sem értik, hogyan került hirtelen elő a családtag a választói adatbázisban hét évvel a halála után. Eddig ugyanis egyszer sem fordult elő, hogy az elhunyt rokon választási értesítőt kapott volna, vagy a belügyi, hibás adatok alapján bármilyen más szervezet kereste volna.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET: