HÍREK
A Rovatból

Megszavazta az Európai Parlament, hogy ne adjanak uniós pénzt Magyarországnak

Az elfogadott állásfoglalás szerint Magyarország nem tett eleget azért, hogy megkapja a támogatásokat.

Link másolása

Megszavazta az Európai Parlament (EP) azt az állásfoglalást, amely szerint a magyar kormány eddigi vállalásai nem elégségesek ahhoz, hogy Magyarország megkapja az ezekhez a feltételekhez kötött uniós forrásokat – írja a 24.hu.

Az 573 európai parlamenti képviselőből 416 voksolt az állásfoglalás mellett, 124-en ellene, 33-an pedig tartózkodtak.

Az EP ezzel arra kéri az Európai Bizottságot (EB) és az Európai Tanácsot, hogy ne zárják le a Magyarország ellen indított kondicionalitási eljárást, és fagyasszák be a Magyarországnak járó támogatások egy részét.

Arról már szerdán megjelentek sajtóhírek, hogy az EB sincs megelégedve a magyar kormány nyáron vállalt korrupcióellenes intézkedéseivel, ezért azt fogja javasolni a december 6-án ülésező pénzügyminiszteri tanácsnak, hogy függesszék fel a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások egyharmadát. Ez 7,5 milliárd eurót jelent.

Az EP-képviselők véleménye szerint az uniós források befagyasztásának feloldása csak akkor lenne lehetséges, ha a magyar korrekciós intézkedéseknek a gyakorlatban is fenntartható hatása van.

A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervvel kapcsolatban az EP sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány lépései miatt a pénzek még nem jutottak el a magyarokhoz. Megjegyezték ugyanakkor, hogy továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért a magyar terv jóváhagyásával mindaddig várni kell, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajtja az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét.

Az EP-képviselők állásfoglalásukban felszólították az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy ne engedjenek a kulcsfontosságú uniós döntések, köztük az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segítség, illetve a „globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetése megakasztásával nyomást gyakorló Magyarországnak”. Az EU-s döntéshozatal egyhangúságot megkövetelő szabályával való visszaélés „ne legyen semmilyen hatással” a helyreállítási tervvel és a jogállamisággal kapcsolatos döntésre – jelentették ki.

Az EP-képviselők nehezményezték továbbá, hogy az Európai Bizottság csak „hosszú késedelem után és túlzottan korlátozott hatállyal” indította el az uniós pénzek védelmét szolgáló feltételességi mechanizmust Magyarországgal szemben. Végezetül arra szólították fel a brüsszeli testületet, tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb vetületeit illetően is, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan.

Az Európai Bizottság szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból 7,5 milliárd eurónyi összeg befagyasztására tett javaslatot. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt az uniós bizottsággal, majd 17, az aggályok kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be. A végső döntést az Európai Bizottság ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa hozza meg december 19-ig.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezddően további tájékoztatásig nem látogatható.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Benzinár: dinamikus árplafon jöhet a miniszter szerint
A mai kormányülésen döntés születik arról, szükségszerű-e a beavatkozni a piaci folyamatokba, ha a régiós átlagárhoz képest a hazai kutakon drágábban adják az üzemanyagot.

Link másolása

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Della podcastben arról beszélt, ha szükség is lesz árplafonra, az dinamikus lesz - írja a 444.

A miniszter szerint a kutak nem egy meghatározott időszakra, rögzített áron - mint korábban a 480 forintos benzin literár - adhatják az üzemanyagot, hanem a régiós átlaghoz viszulva alakulhat az ármeghatározás.

A podcastből egyebek mellett kiderül még az is, hogy

  • „picike felárral” vesszük az orosz gázt,
  • az állami beruházások halasztása nem érinti az energetikai célú projekteket, valamint biztosított a korszerűsítési pályázatok forrásigénye,
  • Donald Trump győzelme esetén közelebb kerülhetünk a békéhez,
  • és a kormány csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megvan Balog Zoltán utódja a református egyházban, Steinbach József lett a zsinat lelkészi elnöke
Pásztor Dániel tiszáninneni püspök marad a lelkészi alelnök. Balog lemondását tudomásul vették, elismerték az egyházért végzett szolgálatát.

Link másolása

Steinbach József dunántúli püspököt választotta meg a Magyarországi Református Egyház zsinat lelkészi elnöknek.

Az egyház szerdai közleménye szerint Pásztor Dániel tiszáninneni püspök marad a lelkészi alelnök. Balog Zoltán püspök Zsinat lelkészi elnöki tisztségéről való lemondását pedig határozatok keretében vette tudomásul a Zsinat.

Azt is hozzátették, hogy Balog Zoltán áhítatát, valamint a megalakulást és a tárgysorozat ismertetését követően zárt körben folytatódott a Zsinat tavaszi ülésszaka.

„Az egybegyűltek határozat keretében tudomásul vették Balog Zoltán püspök Zsinat lelkészi elnöki tisztségről való lemondását, valamint ismerték el az egyházért végzett szolgálatát”

- írják.

Ezután egyhangúlag Steinbach József dunántúli püspököt választották meg a Zsinat lelkészi elnökének. Balog Zoltán lemondása után ideiglenesen Pásztor Dániel alelnök látta el az elnöki teendőket. Steinbach József megválasztása mellett a tiszáninneni püspök marad a Zsinat lelkészi alelnöke a ciklus végéig.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
271 millió forintos csalással vádolják a szegedi polgármester-jelöltet, aki családjával indul Botka László ellen
Elsőrendű vádlottként kilenc év fegyházbüntetést kért az ügyészség. Joób Márton felesége és 11 gyermekükből az egyik szintén jelölt.

Link másolása

A polgármester-jelölt kedden vonultatta föl jelöltjeit: többek között helyett induló Joób Márton felesége, a lánya és a szegedi Fidesz tavaly kinevezett alelnöke is – írja a 24.hu. A költségvetési csalással vádolt politikust a Szögedi Polgárok Egyesülete jelöli polgármesternek.

Ugyanakkor a jelöltbemutatón részt vett Chovanecz Kata is, akit szeptemberben a helyi Fidesz alelnökének választottak, bár kiderült, hogy nem szerepel a Fidesz jelöltjei között az önkormányzati választáson, sőt a bemutatón azt is elmondta, miért maradt aktív közéleti szereplő, valamint hozzátette, hogy már nem tagja a pártnak.

Joób Dóra a 17. választókörzet indulója, akit férje úgy mutatott be, mint „tizenegy gyermekes anya három diplomával”.

Joób 11 gyermekből egyikük szintén jelölt, az egyetemista Kálló-Joób Gréta, aki a 14. körzetben indul, azért, hogy “a fiatalok felé is nyissanak” - fogalmazott az apja.

A helyzet pikantériája, hogy Joób korábban MSZP-s képviselőként Botka László szegedi polgármester szövetségese volt, de később kizárták a frakcióból, mert 271 millió forintos csalással vádolták meg a politikust.

A vád szerint a Joóbék létrehoztak egy bűnszervezetet, amely egyszerre négy megyében működik, és műsorújság kiadásával, illetve szórólapterjesztéssel foglalkozik.

Az ügyészség úgy hiszi, hogy a szervezet nem fizetett rendesen adót, hamis számlákat állított ki, de még a munkavállalók után is alig fizettek járulékot.

Elsőrendű vádlottként Joób Mártonra kilenc év fegyházbüntetést kért az ügyészség, ám a polgármester-jelölt kitart ártatlansága mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: