News here
hirdetés

HÍREK

Megszavazta a főispán és vármegye elnevezéseket az Országgyűlés – Lázár nemmel voksolt

Nem ért egyet az átnevezésekkel, de az Alaptörvény módosítását „kötelessége” volt megszavazni - közölte a miniszter.

Link másolása

hirdetés

A jövőben ugyanazon a napon tartják az európai parlamenti (EP-) és az önkormányzati választást Magyarországon - döntött kedden az Országgyűlés, amely a megye elnevezést vármegyére változtatta a magyar közigazgatásban.

A képviselők a kormánypártok kezdeményezésére 140 igen, 36 nem szavazattal, kétharmados többséggel fogadták el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását.

A döntés értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani.

A 2019 októberében mandátumot szerzett képviselők és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jéig tart. A két választás közös eljárásban történő lebonyolítását a költségek csökkentésével indokolták a Fidesz és a KDNP képviselői.

A történelmi hagyományokra hivatkozva változik a megyék elnevezése vármegyékre január elsejétől azzal a megkötéssel, hogy a megye elnevezés használható mindaddig, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés "a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható". (Például táblákon továbbra is használható a megye.)

Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig voltak a vármegyék a magyar közigazgatás alapvető területi egységei. "A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése" - fogalmaztak.

A 2023-as büdzsé megalapozását tartalmazó törvénycsomag elfogadásával azt is megszavazták a képviselők, hogy

hirdetés
a kormánymegbízottakat ezentúl főispánnak fogják hívni.

Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, építési és beruházási miniszter a Facebook-oldalán közölte, hogy ahogy korábban sem támogatta a megyék átnevezését, úgy most is nemmel szavazott ebben a kérdésben.

"Az álláspontom az elmúlt években világos volt, és nem változott: sem a kormánymegbízott, sem a megye átnevezésével nem értek egyet. Az előbbit nem szavazom meg, az Alaptörvény módosítását viszont, fenntartásaimmal együtt, kötelességem megszavazni"

- írta bejegyzésében.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Hatalmas gázfelhő kezdett keringeni Svédország és Norvégia fölött – videó is készült róla
Akár 80 ezer tonna metán is kiszabadulhatott az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások után.

Link másolása

hirdetés

Az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások után metán-gázfelhők borították be Norvégia és Svédország jelentős részeit – írja a norvég NRK portál.

Erről az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (ICOS) oldalán egy műholdas felvétel is elérhető, amely az elmúlt napokban észlelt gázfelhő-mozgást mutatja.

Szerda reggel a Norvég Levegőkutató Intézet vezető klímakutatója Stephen Matthew Platt kiszámolta, hogy az ICOS adatait felhasználva arra jutott, hogy 40 ezer tonna metán szabadult ki a szivárgások következtében, péntek reggelre azonban ez a szám már megkétszereződött.

Ez a mennyiség, Norvégia által éves szinten kibocsátott metánnak négyszerese.

A kutató kiemelte, hogy még ez a nagy mennyiségű metán sem jelent közvetlen veszélyt az emberekre. Tehát, nem válik gyúlékonnyá ebben a koncentrációban sem.

Inkább a gáznak a klímára gyakorolt hatása az aggasztó.

Egy másik klímakutató, Bjorn Samset arról beszélt a portálnak, hogy a metán valóban potensebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid és ezért mindent meg kell tenni a kibocsátás csökkentésére.

hirdetés

Samset szerint viszont az éghajlati változások szempontjából nem túl jelentős ez a mostani szivárgás, ugyanis

a 80 ezer tonnányi metán, a földünk napi metánkibocsátásának kevesebb, mint tíz százaléka.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Navalnij: ártatlan emberek fekszenek majd az árokban, a saját beleiket tömik a gyomrukba, és nem tudni, miért
A bíró félbeszakította, amikor a háborút kezdte bírálni.

Link másolása

hirdetés

Pénteken megkezdték Alekszej Navalnij panaszainak tárgyalását a kirovszkiji bíróságon.

Korábban azért tett panaszt a börtönhatóságok ellen, mert büntetőtelepre küldték először öt, majd hét napra.

Navalnij távmeghallgatással vett részt a tárgyaláson és amikor szót kapott, a Zona tudósítása szerint a mozgósításra és a háborúra utalva a bírónak azt mondta:

„Ártatlan emberek fekszenek majd az árokban, a saját beleiket tömik a gyomrukba, nem tudni, miért.”

A bíró ekkor félbeszakította őt. Amikor egy tudósító a szünetben megkérdezte a megszállt ukrán területek annektálásáról, Navalnij azt mondta:

„Teljesen hamis kvázi jogi intézkedés, amelynek célja, hogy a folyamatot a lehető legfájdalmasabbá tegye. Rengeteg ember fog meghalni ennek a folyamatnak az eredményeként, és a véres konfliktus végtelen lesz. Jogi szempontból ez egy teljes szemfényvesztés lesz, bármennyi csecsebecsét is tesznek rá.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Végleges: aláírta Putyin a négy ukrán régió Oroszországhoz csatolását
Az orosz elnök szerint az itt élő polgárok „örökre” Oroszország részei lesznek, az új területeket pedig minden eszközzel meg fogják védeni.

Link másolása

hirdetés

Vlagyimir Putyin aláírta azt a szerződést, amellyel Oroszországhoz csatoltak négy ukrajnai régiót - írja a Guardian. A ceremóniára péntek délután a Kremlben került sor a teljes orosz politikai elit részvételével.

A csatlakozási szerződést az orosz elnök, illetve a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok vezetői, valamint Herszon és Zaporizzsja orosz erők által megszállt részeinek politikai-közigazgatási vezetői írták alá. A dokumentumokat a jövő héten még az orosz törvényhozás két házának is szentesítenie kell.

Az aláírás előtt Putyin beszédében bejelentette, hogy négy új régiója van Oroszországnak.

Az orosz elnök szerint a négy érintett megyében lakók „világosan kinyilvánították akaratukat”, és az itt élő polgárok „örökre” Oroszország részei lesznek.

Putyin azt is megígérte, hogy a „rendelkezésükre álló összes eszközzel” meg fogják védeni az újonnan elcsatolt területeket.

A Guardien cikkében megjegyzi, hogy ezzel Ukrajna területének körülbelül 15 százalékát - több mint 100 ezer négyzetkilométert - annektálta Oroszország.

hirdetés
Ez a második világháború óta a legnagyobb erőszakos területfoglalást jelenti Európában.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az MTI beszámolója szerint azt mondta korábban, hogy Oroszország agressziónak fogja tekinteni az "új területeire" mért ukrán katonai csapásokat. Peszkov azt is közölt, hogy a donyecki és a luhanszki régiót a 2014-es határaik között csatolják Oroszországhoz.

Arra kérdésre a későbbiekben ígért választ, hogy Moszkva szerint hol húzandók meg a herszoni és a zaporizzsjai régió határai.

Utóbbi megye fővárosa, Zaporizzsja például jelenleg ukrán ellenőrzés alatt áll.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Nem érinti Magyarországot az uniós energiaár-kompenzáció
Ezek a döntések nem jelentenek intézkedési kényszert, mert Magyarországon már működik az extraprofitadó rendszere – mondta Szijjártó Péter.

Link másolása

hirdetés

Nem érinti Magyarországot az uniós energiaár-kompenzáció, mivel itthon már hoztak intézkedéseket az energiacégek extraprofitjának elvonására - erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Eurológus szerint.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, pénteken a vártnál lényegesen gyorsabban jutottak politikai megállapodásra az energiaügyi miniszterek Brüsszelben. Az elfogadott intézkedések között van az is, hogy

ideiglenes szolidaritási hozzájárulást is kell fizetni az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban végzett tevékenységekből származó olyan többletnyereség után, amelyre nem terjed ki az inframarginális bevételi korlát.

A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szedik be, melyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20% feletti mértékben haladják meg.

A bevételeket a tagállamok juttatásként átirányítják az energiafogyasztókhoz, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokhoz, a súlyosan érintett vállalatokhoz és az energiaigényes iparágakhoz.

Az ülést követő tájékoztatón Szijjártó Péter azt mondta, hogy nem rontott és igazán nem is javított a jelenlegi helyzeten a mai tanácsülés. A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, hogy mivel nem szerepelt a gázársapka, ezért a kormány támogatta az előterjesztést.

hirdetés

Szijjártó szerint ugyanakkor

ezek a döntések nem jelentenek intézkedési kényszert, mert Magyarországon már működik az extraprofitadó és a kötelező átvételi támogatás rendszere, amelyek megfelelnek a mostani uniós döntéseknek.

"A már Magyarországon működtetett adózási-pénzügyi mechanizmusok céljukban, hatásukban gyakorlatilag ugyanazt a célt és hatást érik el, mint amelyről most itt szó volt" - mondta Szijjártó, aki szerint így „ez a csomag alkalmatlan arra, hogy megoldást hozzon a jelenlegi energiaellátási válságra Európában”.

A miniszter azt üdvözölte, hogy az újabb intézkedések nem tartalmaznak gázársapkát, az ugyanis szerinte alapvetően lehetetlenítené el Magyarország ellátását. Szijjártó felidézte, hogyha az unió ársapkát vezetne be, akkor az oroszok „leállítják teljesen a gázszállítást Európa irányába”. Szerinte ez szankciós intézkedés, de az EU kereskedelmi köntösbe akarja öltöztetni, amelynek elfogadása esetén már nincs vétóra lehetőség.

A nyolcadik szankciós csomag esetében azonban a magyar külgazdasági és külügyminiszter vétót helyezett kilátásba.

A szerdán bemutatott csomagnak ugyanis része lenne az is, hogy egyes építőipari, mérnöki, informatikai szolgáltatások orosz vállalatoknak történő nyújtását megtiltaná az EU. Ez pedig problémát okozhat a paksi bővítésnél, hiszen a Roszatom amerikai, német és francia vállalatokkal kötött alvállalkozói szerződéseket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: