Elnézést kért a kirúgott Somkuti Bálint, és megmagyarázta, hogyan értette azt, amit írt
„Amit gondoltam, és amit abból leírtam, a legrosszabb kiragadott gondolat volt” - fogalmazott a Szuverenitásvédelmi Hivatal kirúgott kutatója.
Mint arról korábban írtunk, azonnali hatállyal kirúgták a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatóját, aki az '56-os hősöket bolondnak nevezte.
Somkuti Bálint hétfőn reggel azt írta a Facebookon: „Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond!”
A kutató az ‘56-os forradalom leverésének alkalmából tette közzé a bejegyzést, aminek hatására a Szuverenitásvédelmi Hivatal a azonnali hatállyal szerződést bontott vele.
A kutató hétfő délután egy újabb bejegyzésben elnézést kért, és meg is magyarázta, hogy miért írta azt, amit.
„Sajnálom, hogy az előző posztomban leírtakkal sokakat megbántottam. A következményeket vállalom, sajnos aki egyedül kezeli a Facebookját az belefut ilyen hibákba” – kezdte Facebook-bejegyzését.
„Még egyszer elnézést kérek a hősöktől, és azoktól akiket megbántottam”
– írta Somkuti, aki azt is hozzátette: "nyilván késő már a magyarázkodás, de aki hallott beszélni, az pontosan tudja, hogy büszke vagyok a magyar történelemre, a nagybátyám politikai fogoly és 56-os forradalmár volt, amit mindig, mindenhol büszkén mesélek. Mindig elmondom, hogy nálunk jobban senki nem ismeri, hogy milyen harcolni az oroszokkal.
Mindig elmondom, és minden előadásomon a hazai történelmi példákat hozom elő, mert hazájára és annak történelmére büszke magyar ember vagyok. Érdekes, hogy pont ezzel támadtak".
"Amit gondoltam és amit abból leírtam, ahogy szokott lenni a legrosszabb kiragadott gondolat volt"
- fogalmazott Somkuti, aki ezután azt is leírta, hogy milyen reggeli elmélkedés előzte meg azt az egy mondatot, amit kiírt.
„Többször elmondtam és mindig ez ad erőt, hogy az őseink nagyon tudtak harcolni, a honfoglalás és az azt követő évezredek alatt, sokszor lehetetlen körülmények között arattak győzelmet. De büszke vagyok azokra a hőseinkre is, akiket egy darabig a történelem félreértett, mert akkor és ott sokan nem látták a tetteik messzeható következményét. Ilyen volt 1848 szabadság harc fegyverletétele, azóta tudjuk hiszen a Világosi fegyverletételnél jelenlévők néhány tízezer honvédnek több száz ezer leszármazottja él Csonkamagyarországon és ezért tudunk rájuk emlékezni. Mert nagy erő kell a harchoz, de bölcsesség és még nagyobb lelki erő kell ahhoz, hogy tudjuk, mikortól kell a népet és az embereket védeni, akik később, megerősödve újra tudnak harcolni a hazáért. Isten áldja meg Magyarországot!”
– zárta a bejegyzést a kutató.