December 10-én délben ünnepélyesen megnyílt a SHEIN első magyarországi üzlete a budapesti Sugár Bevásárlóközpontban, az Örs vezér terén, írta meg a Pénzcentrum.
A népszerű globális divatmárka, amely eddig főként online platformjairól volt ismert, ezzel belépett a hazai kiskereskedelmi piacra, egyelőre csak egy pop-up store formájában.
A kínálatban a legújabb trendeknek megfelelő ruhadarabok, cipők, kiegészítők, valamint otthoni dekorációs termékek is szerepelnek.
Az eseményre hatalmas érdeklődés mutatkozott, sokan már nyitás előtt sorban álltak, hogy elsőként léphessenek be az új üzletbe. Az üzlet egyedi koncepcióval nyílt meg: modern, letisztult belső térrel.
FRISSÍTÉS: Időközben kiderült, hogy a Sheinnek valójában semmi köze sincs a Sugárban nyílt ruhabolthoz, ahol délelőtt mi is körbenéztünk. Az általunk tapasztaltakat, valamint a kínai áruház cáfolatát ebben a cikkben lehet foglaltuk össze:
December 10-én délben ünnepélyesen megnyílt a SHEIN első magyarországi üzlete a budapesti Sugár Bevásárlóközpontban, az Örs vezér terén, írta meg a Pénzcentrum.
A népszerű globális divatmárka, amely eddig főként online platformjairól volt ismert, ezzel belépett a hazai kiskereskedelmi piacra, egyelőre csak egy pop-up store formájában.
A kínálatban a legújabb trendeknek megfelelő ruhadarabok, cipők, kiegészítők, valamint otthoni dekorációs termékek is szerepelnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyin titkos terve: globális légiterrort tervezhettek az oroszok
A napokban felröppent hírek szerint az amerikai hírszerzés egy súlyos katasztrófát akadályozott meg. Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke arról beszélt, hogy Oroszország világméretű légiterror-akciókra készült.
Oroszország nagyszabású terrortámadást tervezett repülőgépek ellen, jelenttette be szerdán Donald Tusk, írja a Politico.
„Csak megerősíteni tudom, hogy Oroszország légi terrorcselekményeket tervezett, nem csupán Lengyelország ellen, de légitársaságok ellen világszerte”
– mondta a lengyel miniszterelnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott találkozóján.
A részleteket nem fejtette ki, de a The New York Times hétfőn arról számolt be, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) gyújtószerkezeteket akart elhelyezni az Egyesült Államokba és Kanadába tartó repülőgépeken. A cél elsősorban teherszállító repülőgépek voltak, de az utasszállító gépeket is fenyegette a veszély, mivel kisebb csomagokat gyakran azokkal szállítanak.
Az amerikai hírszerzés komolyan vette a veszélyt. Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadóján, Jake Sullivanon és a CIA igazgatóján, William J. Burnsen keresztül üzent Vlagyimir Putyinnak. Figyelmeztették, hogy ha a szabotázsakció tömegkatasztrófához vezet, az Egyesült Államok Oroszországot terrorizmussal fogja vádolni, ami új szintre emelheti a Washington és Moszkva közötti konfliktust.
A lap szerint a figyelmeztetés elérte Putyint, és ennek hatására leálltak a rejtélyes tűzesetek európai repülőtereken és raktárakban. Nem világos, hogy Putyin személyesen adott-e parancsot az akciók leállítására, vagy csak az amerikai figyelmeztetésből értesült a tervekről. Amerikai tisztviselők szerint az is lehet, hogy az akciót a GRU tisztjei önállóan tervelték ki.
A The New York Times értesülései alapján az oroszok eredeti terve az volt, hogy a gyújtószerkezetek akkor lépjenek működésbe, amikor a szállítmányok már megérkeztek rendeltetési helyükre. A járatok esetleges késése miatt azonban fennállt a veszélye, hogy a szerkezetek még a levegőben aktiválódnak.
Lázár: Az RTL fizetett és megrendelt lejárató kampányt folytat a magyar közlekedésben dolgozókkal szemben
A miniszter a miskolci városházán tartott kihelyezett ülést, ahol komoly támogatásokról számolt be a város számára. Az örömhírek után az RTL kérdései okoztak feszültséget a sajtótájékoztatón.
Lázár János szerdán Miskolcon tartotta az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium kihelyezett ülését. Az esemény után Tóth-Szántai József, a város fideszes polgármestere mellett állt kamerák elé, hogy bejelentse a városnak szánt támogatásokat. Elmondta, hogy a szeptemberben leégett miskolctapolcai barlangfürdő újjáépítésére egymilliárd forintot fog kérni a január 22-i kormányülésen, írja a Magyar Narancs.
A Magyar Közúthoz tartozó 10 kilométernyi városi út felújítására 3,5 milliárd forintot biztosítanak, míg az uniós támogatásokból 6 milliárdot az önkormányzati utak fejlesztésére szánnak. Összesen 30 milliárd forint érkezik a város útfejlesztéseire. A kormány emellett támogatja a Tiszai pályaudvar felújítását és egy felvonó megépítését a belváros és az Avastető között. Szóba került a Diósgyőri vár újjáépítése is, amely eddig 16 milliárd forintba került. A város három új elektromos Ikarus buszt is kap.
Az ígéretek bejelentése után a sajtó is kérdezhetett. Az RTL tudósítója azonban nem a miskolci fejlesztésekről kérdezett, hanem a havazás által okozott vasúti közlekedési gondokról. Felhozta a keddi esetet, amikor utasok gyalogoltak Tatabányára. Ez érzékenyen érintette Lázár Jánost, aki hevesen reagált.
„Tudom, hogy ön helyi tudósító, amit most mondok, az nem önnek szól személy szerint.
Szeretném megtudni az RTL tulajdonosaitól vagy szerkesztőitől, vezetőitől: milyen megfontolásból tesznek meg mindent azért, hogy lejárassák a magyar közlekedést? Miért tesz az RTL Klub minden nap lépéseket annak érdekében, hogy 53 ezer munkatársam munkáját lejárassa?
Az RTL egy éve szisztematikus, tudatos, fölépített, szerintem fizetett és megrendelt lejárató kampányt folytat a magyar közlekedésben dolgozókkal szemben és a teljes magyar közlekedéssel szemben” – mondta a miniszter, majd hozzátette:
„Szeretném én megkérdezni öntől, ha megengedi, mert ön is kérdez, én is kérdezhetek, hogy miért teszi ezt az RTL Klub? Kérem, tolmácsolja ezt a munkatársainak, a főnökeinek és tulajdonosoknak és különösképpen a sokat fizető megrendelőknek. Köszönöm szépen!”
Lázár a kérdésre válaszolva még azt is elmondta, hogy soha nem állította, hogy a magyar tömegközlekedés hibátlan lenne.
Lázár János szerdán Miskolcon tartotta az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium kihelyezett ülését. Az esemény után Tóth-Szántai József, a város fideszes polgármestere mellett állt kamerák elé, hogy bejelentse a városnak szánt támogatásokat. Elmondta, hogy a szeptemberben leégett miskolctapolcai barlangfürdő újjáépítésére egymilliárd forintot fog kérni a január 22-i kormányülésen, írja a Magyar Narancs.
A Magyar Közúthoz tartozó 10 kilométernyi városi út felújítására 3,5 milliárd forintot biztosítanak, míg az uniós támogatásokból 6 milliárdot az önkormányzati utak fejlesztésére szánnak. Összesen 30 milliárd forint érkezik a város útfejlesztéseire. A kormány emellett támogatja a Tiszai pályaudvar felújítását és egy felvonó megépítését a belváros és az Avastető között. Szóba került a Diósgyőri vár újjáépítése is, amely eddig 16 milliárd forintba került. A város három új elektromos Ikarus buszt is kap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump ígérete Ukrajnáról: Béke egy nap alatt? Tanácsadói óvatosabbak a valósággal
Donald Trump kampánya során azt ígérte, hogy már első elnöki napján véget vet az ukrajnai háborúnak. Most azonban tanácsadói óvatosabban fogalmaznak, és hosszabb időtartamról beszélnek.
Donald Trump kampányában többször is kijelentette, hogy hivatalba lépésének első napján békét teremt Ukrajna és Oroszország között. A valóság azonban sokkal összetettebb, és tanácsadói már hónapokat említenek a konfliktus megoldásához szükséges időként.
Trump két tanácsadója a Reutersnek elismerte, hogy az első napra tett ígéretek túlzások voltak. Szerintük ezek a kampány hevében hangzottak el, és nem számoltak a helyzet bonyolultságával vagy az új kormányzat megalakításához szükséges idővel.
Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy, akit Trump valószínűleg orosz-ukrán megbízottjának nevez majd ki, már jóval óvatosabban fogalmazott. A Fox Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy a háború megoldása 100 napot vehet igénybe. Ez jelentősen eltér az eredeti, rendkívül gyorsnak ígért ütemtervtől.
John Herbst, az Egyesült Államok korábbi ukrajnai nagykövete, aki jelenleg a washingtoni Atlantic Councilnál dolgozik, még ezt is túl optimistának tartja. Herbst szerint Trumpnak először Vlagyimir Putyint kellene meggyőznie arról, hogy az orosz hajthatatlanság káros lehet Oroszország számára.
„Ahhoz, hogy ez működjön, Trumpnak meg kell győznie Putyin orosz elnököt arról, hogy a hajthatatlanságnak van hátránya” – jelentette ki Herbst.
A kampány hajrájában Trump már finomított a retorikáján. Az eredeti ígéretek helyett csak „nagyon gyors” megoldásról beszélt. A november 5-i győzelem után még óvatosabbá vált, és egy decemberi sajtótájékoztatón már nem adott konkrét határidőt. Ehelyett azt mondta, hogy „megoldja” a konfliktust. Azt is elismerte, hogy nehezebb feladatnak látja az orosz-ukrán helyzet rendezését, mint a gázai tűzszünet elérését. „Azt hiszem, valójában nehezebb lesz az orosz-ukrán helyzet. Azt nehezebbnek látom” – mondta Trump.
Donald Trump kampányában többször is kijelentette, hogy hivatalba lépésének első napján békét teremt Ukrajna és Oroszország között. A valóság azonban sokkal összetettebb, és tanácsadói már hónapokat említenek a konfliktus megoldásához szükséges időként.
Trump két tanácsadója a Reutersnek elismerte, hogy az első napra tett ígéretek túlzások voltak. Szerintük ezek a kampány hevében hangzottak el, és nem számoltak a helyzet bonyolultságával vagy az új kormányzat megalakításához szükséges idővel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új történelmi csúcsot ért el Magyarország áramfogyasztása szerdán, elsősorban a hideg idő hatására megnövekedett fűtési igény miatt - írja a Portfolio. Ebben a fűtési szezonban már másodszor dőlt meg a rendszerterhelési rekord.
A villamosenergia-rendszer terhelése szerdán a késő délelőtti, dél körüli időszakban 7500 megawatt (MW) fölé emelkedett. Bár a hivatalos, végleges adatokra még várni kell, a lap a MAVIR honlapján található tájékoztató jellegű adatok alapján azt írja:
az előzetes adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az országos villamosenergia-felhasználás ebben az időszakban korábban nem tapasztalt magasságba emelkedett.
A mostani rekord a november 22-én születettet adta át a múltnak. Akkor a 12:00 és 12:15 közötti negyedórás időszakban 7450 MW-ra emelkedett a hazai villamosenergia-rendszer terhelése a MAVIR bruttó hitelesített adatai szerint.
A Portfolio cikkében kiemeli, hogy az új rekord kialakulása mindenekelőtt a hideg, borús időben megugró fűtési célú villamosenergia-igénynek tulajdonítható. Ebben pedig fontos szerepet játszik, hogy fűtés területén is egyre inkább elterjednek a villamosenergia-alapú megoldások: az elektromos fűtés, elsősorban a hőszivattyúk, illetve a szintén ezek közé sorolható, nyáron hűtésre használt klímaberendezések egyre több helyen váltják ki a földgáz alapú megoldásokat.
Új történelmi csúcsot ért el Magyarország áramfogyasztása szerdán, elsősorban a hideg idő hatására megnövekedett fűtési igény miatt - írja a Portfolio. Ebben a fűtési szezonban már másodszor dőlt meg a rendszerterhelési rekord.
A villamosenergia-rendszer terhelése szerdán a késő délelőtti, dél körüli időszakban 7500 megawatt (MW) fölé emelkedett. Bár a hivatalos, végleges adatokra még várni kell, a lap a MAVIR honlapján található tájékoztató jellegű adatok alapján azt írja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
