hirdetés

HÍREK

Mégis emelkedhet sok lakáshiteles törlesztője a moratórium után

Sokan meglepődhetnek januárban, amikor újra elkezdik visszafizetni a kölcsönöket. A Bank360.hu elmagyarázza, mit tehetünk, ha problémát jelent a hitel törlesztése.

Link másolása

hirdetés

A moratórium miatt nem, de a bankok közötti referencia kamatok emelkedése miatt pont a legnehezebb időszakban nőhet a változó kamatozású hitelek törlesztőrészlete. Sokakat érhet kellemetlen meglepetés, mikor a moratórium lejárta után újfent fizetniük kell a törlesztőrészleteket - írja a Bank360.hu.

Jelenleg nagyjából 100 000 olyan lakáshitel-szerződés van Magyarországon, amelynek éven belüli a kamatperiódusa. A legtöbb esetben ez azt jelenti, hogy 3 vagy 6 havonta változhat a hitel kamata, attól függően, hogy nőtt vagy csökkent ezen időszak alatt a BUBOR, azaz a bankközi kamatláb.

Érdemes az egyhetes betéti kamatot figyelni

Az, hogy a BUBOR mekkora értéket vesz fel, több minden befolyásolja, de érdemes figyelni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyhetes betéti kamatát, mivel annak mértéke az idei bevezetése óta mindig átszivárgott és meghatározta a BUBOR mértékét is.

Az egyhetes betéti kamat eddig együtt mozgott az alapkamattal, ám szeptember végén elváltak egymástól: az egyhetes betéti kamat 15 bázisponttal került magasabbra az alapkamatnál, amelyet szinte azonnal lekövettek a bankközi kamatok: a bankok által jellemzően referenciakamatnak használt hathavi BUBOR mára 0,79 százalékra emelkedett.

hirdetés

Milyen hiteleket érint az emelkedés?

A kamatemelkedés minden olyan hitelszerződést érint, amelyeknél referenciaértékként a BUBOR-t használják.

Ilyen hitelek például

• a forintosított devizahitelek,

• az éven belül változó kamatozású jelzáloghitelek és

• az éven belül változó kamatozású vállalati hitelek is.

“Azokat a hiteleket is érintheti a változás, amelyek most még a törlesztési moratórium hatálya alatt állnak. Bár a moratórium miatt nem emelkedhet a törlesztőrészlet a szüneteltetés végével, a referenciakamat változásából eredő emelkedés nincs kizárva, így sokan meglepődhetnek januárban, amikor újra elkezdik visszafizetni a kölcsönöket”

– közölte Veres Patrik, a Bank360.hu elemzője.

Ökölszabályként elmondható, hogy a hitelfelvevők számára kiszámíthatóbb egy hosszabb kamatperiódusú hitel fizetése, ugyanakkor ezek indulóköltsége jellemzően magasabb, mint az éven belüli változó kamatozásúaké. Ha össze akarjuk hasonlítani a költségeket, érdemes a Bank360.hu Lakáshitel Kalkulátorát használni.

Hogyan változhat egy átlagos hitel törlesztője?

Több tényezőtől függ, hogy a BUBOR változása hogyan hat egy hitelre: nem mindegy, mikor vettük fel a kölcsönt és milyen kamatperiódussal. 2020. elején például még 0,16 százalék volt a 3 hónapos BUBOR, a cikk írásakor viszont már 0,79 százalékon állt.

A Bank360.hu egy átlagosnak mondható, 2017. október 1-jén folyósított 15 millió forintos, 20 éves futamidővel és három hónapos kamatperiódussal felvett hitelen keresztül mutatta be, hogyan változtak a törlesztőrészletek. Az induló ügyleti kamat ekkor 3 százalék + 3 hónapos BUBOR, azaz 3,04 százalék volt.

Melyik napi értéket veszik figyelembe a bankok?

A pénzintézetek - például egy három hónapos kamatperiódusú hitelnél - nem pontosan a folyósítás napjától számított három havonta nézik az aznapi értéket. Ehelyett minden harmadik törlesztőrészlet esedékességét megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző második napon (ha ez hétvége vagy munkaszüneti nap, az ezt megelőző munkanapon) érvényes BUBOR-értéket használják.

A fentiek alapján az alábbi módon alakultak a törlesztőrészletek 2017. óta:

Látható, hogy nagyobb, 2 000 forintos emelkedés volt a júliusi törlesztőnél, majd most októbertől egy alacsonyabb, amikor kevesebb mint száz forinttal nőtt tovább a törlesztő.

Ugyanilyen feltételek mentén azt is megnézte a Bank360.hu, hogy miként alakult volna egy 15 millió forintos, 6 hónapos kamatperiódussal felvett hitel törlesztése:

Mindkét kamatperiódus esetén látható, hogy növekszik a törlesztőrészlet: a moratórium óta a három hónapos kamatperiódusú hitelnél nagyjából 4 000 forinttal nőtt októberre a törlesztőrészlet, a hat hónaposnál 2 000 forinttal, sőt 2017. óta szinte folyamatosan drágult a kölcsön.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

14 év börtönre ítéltek egy 14 éves gyereket Észak-Koreában, mert öt percet megnézett egy filmből

A szülők politikai fogolytáborban végezhetik, amiért a gyerekük nem tartotta be az észak-koreai törvényeket.

Link másolása

hirdetés

Állítólag 14 év börtönre ítéltek Észak-Koreában egy diákot, amiért öt percet megnézett egy dél-koreai rendező filmjéből. Attól tartanak, hogy a 14 éves hjeszani tanuló szüleire még ennél is rosszabb sors várhat, írja a Daily Star.

A fiatalt még november 7-én tartóztatták le, amiért pár percet megnézett Kim Hyung-Jin drámájából. A The Uncle (magyarul: A nagybácsi) című film egy 19 éves mozgásképtelen lányról szól, aki egy sérülés miatt nem tud felkelni az ágyából, emiatt élete a szomszédaitól és egy szociális munkástól függ.

A film előzetesét itt lehet megnézni:

Észak-koreai források szerint az országban érvényben lévő egyik rendelet értelmében ha "kulturális bűncselekmény történik a felelőtlen neveltetés miatt", a vétkesekre akár 200 ezer von (72 ezer forint) értékű bírságot is kiszabhatnak, ami jóval magasabb, mint az átlagos havi kereset összege.

A családot ismerők attól tartanak, hogy a szülőket politikai fogolytáborba küldhetik. Februárban hasonló sorsa jutott egy másik család is, ahol a tinédzser korú gyereket pornónézésen kapták, emiatt a szüleit egy időre „vidékre költöztették”.

hirdetés

A mostani esetben különösen figyelemreméltó, hogy a törvények hasonló büntetés kiszabását ennél jóval hosszabb ideig tartó filmnézésre írják elő. A példátlan szigor oka az lehet, hogy az észak-koreai fiatalok körében egyre népszerűbbek a dél-koreai filmek és sorozatok, emiatt a hatóságok minden korábbinál keményebb kézzel csapnak le a vétkesekre.

A jelenség megfékezésére Kim Dzsongun kormánya éppen tavaly vezette be "az ifjúsági oktatás biztonságáról szóló törvényt", mely a fiatalok ideológiai képzését biztosítja. Az új törvény részét képezi az a rendelet is, melynek értelmében nemcsak a bűncselekményt elkövető gyereket, hanem a szülőket is felelősségre vonhatják a hatóságok.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Egy statisztikai trükkel csökkentették a lélegeztetettek számát a hivatalos adatokban

A hivatalos adatok szerint 513-an vannak lélegeztetőgépen, valójában 984-en.

Link másolása

hirdetés

984 ember szorul lélegeztetésre, a hivatalos közlés szerint ugyanakkor csak 513. Utoljára áprilisban volt ilyen magas ez a szám.

A pontos adatot az RTL Híradó kérdésére közölte a koronavírus sajtóközpont. Tegnaptól ugyanis változtattak a kórházak adatszolgáltatási módszerén,

innentől fogva csak azok kerülnek be a hivatalos statisztikába, akik invazív, azaz az intubált, altatott, géppel lélegeztetett betegek, az oxigénmaszkot használó betegek nem.

A híradónak nyilatkozó biosatisztikus szerint igy lehetetlen lesz összehasonítani a korábbi adatokat a jelenlegivel.

Az RTL Híradó teljes riportja


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Puccsot készített elő Ukrajnában Oroszország az ukrán vezetés szerint

Zelenszkij szerint titkosszolgálati értesüléseik vannak arról, hogy december 1-2-ára készítettek elő államcsínyt.

Link másolása

hirdetés

Oroszország készített elő államcsínyt Ukrajnában, és fő célja a nyugatbarát kormányzat megbuktatása volt - jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kedden a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.

"Vannak olyan titkos információink, amelyek különleges szándékokra utalnak" - fogalmazott a kormányfő az interjúban, amelyből az UNIAN ukrán hírügynökség idézett, leszögezve, hogy ezek mögött Oroszország áll.

Smihal szerint az orosz csapatösszevonások Ukrajna határainál is részei azoknak az orosz törekvéseknek, amelyek Ukrajna európai uniós csatlakozása ellen irányulnak. Kifejtette, hogy az ukrán hírszerzés megfigyelt bizonyos "külső erőket", amelyek népfelkelést és puccsot próbáltak elindítani az országban.

Kijelentette, hogy az országon kívülről gyakoroltak befolyást a kijevi tiltakozások fokozására, erősebbé tételére. Leszögezte ugyanakkor, hogy az ukrán társadalomban jelen pillanatban nincs forradalmi hangulat. Hozzáfűzte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vizsgálatot indított a puccskísérlet ügyében.

Volodimir Zelenszkij elnök múlt pénteki sajtótájékoztatóján jelentette ki, hogy tájékoztatást kapott egy lehetséges államcsíny előkészítéséről Oroszország képviselői és Rinat Ahmetov dúsgazdag kelet-ukrajnai oligarcha részvételével. Közölte: titkosszolgálati értesülések és hangfelvételek is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy Ukrajna és Oroszország bizonyos képviselői december 1-2-ára készítettek elő államcsínyt, és úgy beszélnek Ahmetov részvételéről az akcióban, mintha ő már beleegyezett volna. Nem zárta ki, hogy Ahmetovot "felültette" a környezete, belekeverte az ügybe.

Ahmetov az államfő által mondottakat "teljes hazugságnak" minősítette. Joe Biden amerikai elnök ellenben aggodalmának adott hangot Zelenszkijnek a puccskísérletről tett kijelentése nyomán - emlékeztetett az UNIAN.

hirdetés

Az SZBU sajtószolgálata hétfőn közölte, hogy vizsgálatot indított "egyes ukrán és orosz állampolgárok ellen az államhatalom megszerzésére irányuló cselekmények" ügyében. Részleteket a biztonsági szolgálat későbbre ígért.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Közös hírszerkesztőséget hoz létre 16 uniós ország hírügynöksége az álhírek ellen, az MTI nincs köztük

Az összefogást a német DPA irányítja, és társult hozzá a többi közt a francia, a román, az olasz, az osztrák, valamint a boszniai, horvát, észak-macedón, szlovén, szerb és szlovák távirati iroda.

Link másolása

hirdetés

Közös hírügynökséget hoz létre Brüsszelben az Európai Unió 16 nemzeti hírügynökség bevonásával, hogy fölvegye a harcot a demokráciát fenyegető álhírekkel szemben - írja a Die Presse cikke alapján a Népszava.

Az összefogást a német DPA irányítja, és társult hozzá a többi közt a francia AFP, a román Agerpres, az olasz ANSA, az osztrák APA, valamint a boszniai, horvát, észak-macedón, szlovén, szerb és szlovák távirati iroda.

A Magyar Távirati Iroda viszont nem vesz részt az együttműködésben.

Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos szerint azért van szükség a közös hírügynökségre, mert sok országban, részben pénzügyi, részben politikai okokból nincs független tájékoztatás az európai integrációról, ami szerinte fenyegeti a sajtó sokszínűségét és önállóságát.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: