HÍREK
A Rovatból

Megbírságolták a brit kormányfőt a koronavírus-járvány elleni zárlatok idején tartott partik miatt

A rendőrség Johnson feleségét, Carrie Johnsont, valamint Rishi Sunak pénzügyminisztert is megbírságolta.

Link másolása

Pénzbírságot rótt ki Boris Johnson brit miniszterelnökre kedden a londoni rendőrség a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt zárlatok idején tartott partik miatt.

Sir Keir Starmer, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője és Sadiq Khan, London ugyancsak munkáspárti polgármestere a Scotland Yard döntésének bejelentése után lemondásra szólította fel a konzervatív párti kormányfőt.

Ed Davey, a harmadik legnagyobb országos parlamenti párt, a Liberális Demokraták vezetője keddi nyilatkozatában követelte, hogy a kormány soron kívül hívja össze a tavaszi szünetét töltő parlamentet és a képviselők tartsanak bizalmi szavazást Johnsonról.

A londoni miniszterelnöki hivatal keddi bejelentése szerint

a rendőrség Johnson feleségét, Carrie Johnsont, valamint Rishi Sunak pénzügyminisztert is megbírságolta.

A múlt év végén és az idei év elején egymás után kerültek nyilvánosságra értesülések arról, hogy Johnson hivatalában a szigorú járványügyi korlátozások idején több kerti partit, társasági összejövetelt is tartottak.

Az akkoriban érvényben volt, Boris Johnson kormánya által elrendelt angliai járványellenes intézkedések értelmében kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember szabadtéren sem tartózkodhatott egymás társaságában, és a nem együtt élő családtagok, ismerősök otthonukban sem látogathatták egymást.

Az ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.

A rendőrség keddi közleményéből nem derült ki, hogy Johnson és felesége, illetve Sunak melyik összejövetel miatt kapott bírságot. Az azonban már korábban ismertté vált, hogy 2020. június 19-én születésnapi ünnepséget tartottak Johnson tiszteletére a Downing Streeten, és ezen a rendezvényen mindhárman jelen voltak, a miniszterelnöki hivatal hozzávetőleg harminc munkatársával együtt.

A korlátozások idején tartott partik ügyében két párhuzamos vizsgálat indult.

Az egyik, amelyet Sue Gray, a brit közigazgatási szolgálat magas beosztású tisztviselője irányított, tizenhat rendezvényre terjedt ki. A Gray-vizsgálat január végén megjelent előzetes, 12 oldalas összefoglalója egyebek mellett megállapította, hogy "nehéz indokot találni" az összejövetelekre olyan időszakokban, amikor a kormány a mindennapi életvitelt széles körben korlátozó intézkedések elfogadására kérte a lakosságot.

A vizsgálati jelentés leszögezte azt is, hogy a kérdéses rendezvények legalább egy része súlyos mértékben megsértette a kormány meghatározó posztjain dolgozóktól elvárt magas szintű normákat és azokat az előírásokat is, amelyekhez az adott időszakokban a brit lakosság egészének tartania kellett magát.

A dokumentum szerint vezetési és megítélésbeli hibák történtek "különböző kormányhivatali szinteken különböző időszakokban", és a vizsgált összejövetelek, rendezvények között voltak olyanok, amelyeket nem lett volna szabad megengedni.

A Gray-vizsgálattal párhuzamosan indult, még mindig tartó rendőrségi vizsgálat tizenkét esetre terjed ki, és a Scotland Yard az eddig feltárt bizonyítékok alapján közölte kedden, hogy köztes intézkedésként "ötvennél több" bírságot rótt ki.

A rendőrségi közleményből nem derült ki a megbírságoltak kiléte, de a londoni miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy köztük van Johnson és felesége, illetve Rishi Sunak pénzügyminiszter is.

Boris Johnson a modern brit politikatörténet első olyan, hivatalban lévő miniszterelnöke, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtanak.

A kormányfőtől már a botrány kipattanása után is folyamatosan követelték az ellenzék képviselői, hogy távozzon tisztségéből. Johnson egyetlen válasznyilatkozatában sem zárta ki ennek lehetőségét, de eddig minden esetben arra hivatkozott, hogy meg kell várni a rendőrségi vizsgálat eredményét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Átlátszó: 5,5 millióba került a fedélzeti étel- és italfogyasztás Szijjártó kairói repülőútján
A legnagyobb költségű internetezés egy Külügyminisztérium által megrendelt körúton volt, 12,5 millió forint.
Fotó: MTI/EPA - szmo.hu
2023. február 07.


Link másolása

Összesen 644 millió forint költséget vallott be Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Novák Katalin repülései után a Honvédelmi minisztérium - írta meg az Átlátszó.

Ám a 223 útból mindössze 51 esetben szerepel üzemanyagköltség, több útnál egyszerűen hiányzik az üzemanyagár, gyakran pedig nulla forint szerepel, mintha ingyen lett volna, derült ki a Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatokból.

A delegációk fedélzeti ellátása ellenben rengeteg pénzbe került:

Szijjártó Péter a külügyminiszter kairói repülőútja alkalmával 5,5 millió lett a fedélzeti étel- és italfogyasztás, plusz még az internetezés 6,8 milliós költsége. A tárca itt sem tüntetett fel üzemanyagköltséget.

A legnagyobb költségű internetezés egy Külügyminisztérium által megrendelt NurSzultán – Bishkek – Taskent – Isztambul – Varsó körúton 12,5 millió forint volt.

A honvédelmi tárca adataiban Orbán Viktor tavaly nyári amerikai útjára csupán 25,7 millió forint kiadást írtak, holott a szakértő szerint mintegy 57 millióba kerülhetett. A miniszterelnök horvátországi útja mellett pedig csak 594 ezer forint szerepel, tulajdonképp semmi nincs megjelölve - se üzemanyagköltség, se légtérhasználat, se reptéri kiszolgálás, se személyzeti napidíj, se fedélzeti fogyasztás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Videó: Élőben tudósított egy török tévéstáb, amikor összedőlt mögöttük egy épület
A riporter és az operatőr is pánikszerűen futásnak eredt, miközben a ház hatalmas robajjal összedőlt mögöttük.

Link másolása

Éppen élőben tudósított egy török tévéstáb földrengésekről, az ország délkeleti részén fekvő Malatyából, amikor egy utórengést követően összedőlt mögöttük egy épület - írja a BBC.

A döbbenetes felvételen látható, ahogy a riporter a kamerába beszél, majd

ő és a stáb is futásnak ered, miközben a háttérben hatalmas robajjal össze dől az épület.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, több erős földrengés volt Törökország déli és Szíria északi részén. Eddig 1121 halálos áldozatot jelentettek Törökországból, 780-at pedig Szíriából. Körülbelül 5400-an sérültek meg Törökországban, kétezren Szíriában - írja a BBC.

Rengeteg épület összedőlt, a hatóságok jelenleg is túlélőket keresnek a romok között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Elképesztő pusztítást végeztek a földrengések Szíriában és Törökországban
A katasztrófának már közel kétezer halálos áldozata van. Több ezer épület dőlt össze mindkét országban, jelenleg is keresik a túlélőket a romok között.

Link másolása

Ahogy arról már több cikkben is beszámoltunk, több erős földrengés volt Törökország déli és Szíria északi részén.

A török katasztrófavédelem, az AFAD adatai szerint helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében 7,8-as erősségű földrengés következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű rengés követett. Órákkal később Kahramanmaraş tartományt egy újabb 7,5-ös erősségű földrengés rázta meg Elbistan közelében.

Eddig 1121 halálos áldozatot jelentettek Törökországból, 780-at pedig Szíriából.

Körülbelül 5400-an sérültek meg Törökországban, kétezren Szíriában - írja a BBC.

Rengeteg épület összedőlt, a hatóságok jelenleg is túlélőket keresnek a romok között.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint a mostani a legsúlyosabb természeti katasztrófa az 1939-es erzincani földrengés óta,

amelyben tízezrek vesztették életüket Kelet-Törökországban. A rengések következtében legalább 2818 épület omlott össze, miközben eddig 2470 embert már kiszabadítottak a romok alól. A mentési munkálatokban mintegy 9 ezer ember vesz részt, de számuk folyamatosan növekszik.

Rengeteg ország ajánlotta fel a segítségét: többek között Németország, Csehország, Románia, Szerbia és az Egyesült Királyság is mentőegységekkel, illetve eszközökkel segítik a két országot.

Szijjártó Péter bejelentette, hogy még hétfőn elindul Törökországba az az ötven fős, hat orvost is soraiban tudó kutató-mentő alakulat, amely az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinálásában jött létre. A külügyminisztériumnak egy olyan magyarról van tudomása, aki katasztrófa sújtotta területen tartózkodik, vele tartják a kapcsolatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Nem nagyon szeretjük, hogyha palira vesznek minket” – visszavágott az államtitkárnak az orvosi kamara alelnöke
A kamara hétvégén jelentette be, hogy tiltakozásba kezdenek. Takács Péter államtitkár szerint viszont „ez méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen”.

Link másolása

Ahogy arról korábban beszámoltunk, közel egyhangúan szavazta meg a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli Országos Küldöttközgyűlése azt a követelést, melyben megfogalmazták, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.

Erre Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára vasárnap úgy reagált: „Méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen”.

Takács szavaira a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, Álmos Péter válaszolt:

„Kommunikációs fogásokkal nem lehet érdemi vitát folytatni.”

A MOK egyenlő a magyar orvosokkal - idézte a Spirit FM Álmos Pétert, aki emlékeztetett rá, hogy az államtitkár korábban volt a MOK titkára is, így pontosan tudja ezt. Szerinte a MOK döntései tükrözik az orvosok véleményét.

„Államtitkár úr maga mondta, hogy az orvosok jellemzően okos emberek. Nem nagyon szeretjük, hogyha palira vesznek minket”

– tette hozzá, kiemelve, hogy a lépésük egy nyomásgyakorlás arra, hogy az állam lássa el rendesen a feladatát.

Az orvosok már nem tudják vállalni a sok önkéntes munkaórát, nincs garancia arra, hogy a betegek jó ellátást kapjanak. A sztrájkot éppen azért nem választják, mert az nagyon befolyásolná az egészségügyi ellátást.

Sértőnek nevezte, hogy a Fidesz szerint a DK áll az orvoskamara döntése mögött.

Ezt kikéri azoknak a kollégáinak a nevében is, akik jobboldali elköteleződésűek. Ráadásul egyik fő követelésük, hogy depolitizálják a szakmai döntéseket, az egészségügyben nincs helye pártpolitikai nézeteknek. Egy orvos nem úgy nézi a betegét, hogy jobb- vagy baloldali értékeket vall-e, azt nézi, hogy áll éppen az infarktusa.

Forrás: Spiritfm.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: