Még nagyobbat nyerne a Fidesz most vasárnap, mint egy évvel korábban a Társadalomkutató felmérése szerint

Zivatarok miatt az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki csütörtökre az Országos Meteorológiai Szolgálat. Három megyében pedig felhőszakadás miatt másodfokú figyelmeztetés van érvényben.

Az OMSZ figyelmeztető előrejelzésében azt írja, hogy csütörtökön ismét országszerte alkalmasak lesznek a légköri feltételek zivatarok kialakulásához - egy adott pont felett akár több alkalommal is előfordulhatnak.

Délelőtt kisebb, délután, este pedig nagyobb számban várható zivatar, amelyek várhatóan késő este sem csengenek le teljesen. A zivatarokhoz tartozó fő kísérőjelenség a felhőszakadás lesz:

A villámárvíz veszélye az Északi-középhegység térségében a legnagyobb, de felhőszakadás másutt is előfordulhatnak. A zivatarok környezetében átmeneti szélerősödés, kisméretű jég sem kizárt.

Az OMSZ ezért az ország összes megyéjére elsőfokú figyelmeztetést adott ki csütörtökre zivatarok miatt.

A Belügyminisztérium társadalmi egyeztésre bocsátotta a meddőség kezelésével összefüggő jogszabályok tervezett módosítását, amely már 2023. július 1-jétől hatályba lépne. A cél a demográfiai helyzet és a meddőségi ellátás helyzetének javítása - írja a 24.hu.

A meddőségi centrumokra vonatkozó új finanszírozási szabályok is elkészültek, eszerint a lombikprogramra jogosult egészségügyi szolgáltató a jövőben az érintett beavatkozásokra, eljárásokra az Egészségbiztosítási Alaptól kap pénzt, például az igazolhatóan a beavatkozásnak köszönhetően született gyerekek száma alapján.

A portál emlékeztet Rétvári Bence államtitkár néhány héttel ezelőtti beszédére, amelyben azt mondta a kormánypárti politikus, hogy Magyarországon minden hetedik párt érinthet a probléma, hogy akár éveken keresztül nem sikerül a spontán fogantatás. Hozzátette, hogy a meddőségi problémákat sokszor helytelen életmód, lelki nehézség, stressz okozza, ezért érdemes megfontolni a természetes fogamzássegítési módszereket is.

Kedden az Mfor portál arról írt, hogy drágulás jöhet a dohánytermékeknél: akár 200 forintos dobozonként cigidrágulást is vizionáltak, miután emelik a jövedéki adót. Ám szerda reggelre kiderült, hogy ez nem így lesz.

A Pénzügyminisztérium közleményében azt írta, a kedden benyújtott adótörvények semmiféle emelést nem tartalmaznak sem a dohánytermékek, sem az alkoholos termékek esetében.

– fogalmazott a tárca.

Hozzátették, hogy drágulás kizárólag az üzemanyagok esetében történik. Megfogalmazásuk szerint Magyarországon ennek szintje évek óta az uniós minimum alatt van, ezért „Brüsszel nyomására emeljük jövőre az adó mértékét, az uniós előírásokhoz igazítva.”

(via 24.hu)

Az emberek relatív többége, 37 százaléka szerint elsősorban a kormány gazdaságpolitikája az oka annak, hogy Magyarországon uniós csúcsokat dönt az infláció – derül ki az IDEA Intézet kutatásából, amit a 24.hu szemlézett.

A megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint a pénzromlás oka az Európai Unió Oroszországra kivetett szankciói, 7 százalékuk pedig az orosz-ukrán háborút tartja a fő felelősnek. A válaszadók közel egyharmada, 31 százaléka nem tud vagy nem akar felelőst megnevezni – írja a lap.

Az infláció kérdésében teljesen kettészakad az ország, ha a kormánypárti, illetve a 2022-ben az ellenzéki összefogásra szavazó polgárok véleményét nézzük. Míg a kormány hívei között mindössze 3 százalék gondolja, hogy Orbán Viktor és pártja áll a rossz inflációs adatok mögött, addig az ellenzéki szavazók 79 százalékának ez a meggyőződése – ha nem számoljuk bele a Mi Hazánk szimpatizánsait. A szélsőjobboldali párt szavazói között 33 százalék azok aránya, akik a kormányt gondolják az első számú felelősnek.

Az orosz-ukrán háborút a kormánypárti szavazók 15 százaléka okolja.

Az ún. ismeretlen preferenciájúak, azaz akik nem árulták el politikai irányultságukat, illetve nincs elköteleződésük, 31 százalékban gondolták hibásnak a magyar kormányt, 5 százalékuk a szankciókat, 4 pedig a háborút. Az ő bizonytalanságuk kiütközik a pénzromlás kérdésében is: 60 százalékuk nem akart vagy nem tudott állást foglalni a kérdésben.

Korábban az Ipsos felméréséből is az derült ki, hogy a magyarok nagyobb része nem a „háborús inflációt”, hanem a kormány gazdaságpolitikáját okolja a megélhetési költségek növekedéséért.