HÍREK
A Rovatból

Még Bulgáriában is magasabb a diplomások aránya a fiatalok között, mint Magyarországon

A 25–34 évesek 32 százalékának van felsőfokú végzettsége. Az uniós átlag 41 százalék.

Link másolása

Az Eurostat közölt adatokat arról, hogy az unió egyes tagállamaiban mennyi a diplomásoka aránya a 25–34 év közötti korosztályban. A Pénzcentrum ezek alapján azt írja, hogy bár az EU átlag 41 százalék volt, Magyarországon csak 32 százalék a diplomások aránya, ami a harmadik legrosszabb eredménynek számít.

Ennél csak Romániában (23 százalék) és Olaszországban (28 százalék) volt rosszabb a helyzet.

A listán – bár csak egy százalékponttal – de Bulgária is megelőzte Magyarországot. A legmagasabb arány Luxemburgban és Írországban volt, ahol már 2021-ben valamivel több mint, 60 százaléka a megkérdezett korosztálynak rendelkezett felsőfokú végzettséggel.

Cipruson, Litvániában, Hollandiában és Belgiumban 55 százalék körül mozog ez az arány, de Franciaországban, Svédországban és Dániában is 49 százalék felett mozog. 45 százalék felett van a felsőfokú diplomával rendelkezők száma Spanyolországban, Szlovéniában, Portugáliában és Lettországban is, míg a szomszédos Ausztriában 42 százalék.

A cikkben azt is megjegyzik, hogy 2021 februárjában hagyta jóvá az Európai Oktatási és Képzési Együttműködés stratégiai keretéről szóló állásfoglalást az Európai Oktatási Térség. Ez a határozat

uniós szintű célként tűzte ki, hogy 2030-ra a 25-34 éves felsőfokú végzettségűek aránya legalább 45 százalék legyen.

Az EU-n belül ez az arány 41,2 százalék volt ebben az évben, a tagállamok csaknem fele már most elérte a 2030-ra kitűzött célt, de ez az egyébként nem uniós tagállam Norvégia és Svájc esetében is így volt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezddően további tájékoztatásig nem látogatható.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Benzinár: dinamikus árplafon jöhet a miniszter szerint
A mai kormányülésen döntés születik arról, szükségszerű-e a beavatkozni a piaci folyamatokba, ha a régiós átlagárhoz képest a hazai kutakon drágábban adják az üzemanyagot.

Link másolása

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Della podcastben arról beszélt, ha szükség is lesz árplafonra, az dinamikus lesz - írja a 444.

A miniszter szerint a kutak nem egy meghatározott időszakra, rögzített áron - mint korábban a 480 forintos benzin literár - adhatják az üzemanyagot, hanem a régiós átlaghoz viszulva alakulhat az ármeghatározás.

A podcastből egyebek mellett kiderül még az is, hogy

  • „picike felárral” vesszük az orosz gázt,
  • az állami beruházások halasztása nem érinti az energetikai célú projekteket, valamint biztosított a korszerűsítési pályázatok forrásigénye,
  • Donald Trump győzelme esetén közelebb kerülhetünk a békéhez,
  • és a kormány csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Varga Judit nyilvánosságra hozott hangfelvétele miatt tovább blokkolhatják a Magyarországnak szánt EU-s pénzeket
Az EP állásfoglalása aggályosnak tartja, hogy belenyúlhattak ügyészségi iratokba. De van számos más kifogása is, ami miatt továbbra sem jönnek az eurómilliárdok.

Link másolása

Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – erre jutott az Európai Parlament. Az állásfoglalást 399-en megszavazták, 117 nemmel és 28 tartózkodással szemben.

A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be – írja a Telex.

A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példaként említik, hogy a Kúria jelenlegi elnöke tulajdonképpen elmozdíthatatlan a helyéről. A szöveg szerint Magyarországon politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta – említi meg a portál.

Az állásfoglalásban immár szerepel a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amin a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszél, hogy belenyúlhattak az ügyészségen a Schadl-Völner-ügy peranyagába, és abból kormányhoz közeli szereplők neveit húzhatták ki.

Az állásfoglalás

„ismételten felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

A határozat pontokba szedett más problémákat is:

  • a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
  • a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
  • „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig.

A szuverenitási törvényt külön elítéli az állásfoglalás, mert úgy véli, uniós jogszabályok mellett a demokrácia normáit is alapjaiban sért. A szöveg ezen felül „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Először szólalt meg Orbán Viktor Magyar Péterről: a baloldal belügye, majd maguk között elrendezik
A kormányfő nem győzte hangsúlyozni, hogy ő a legfőbb ügyésznek hisz a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétellel kapcsolatban.

Link másolása

Orbán Viktor is meghallgatta a hangfelvételt, amin Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antalék belenyúltak az ügyészség irataiba - írja a Telex. Majd többször hozzátette, hogy ő a legfőbb ügyésznek hisz, aki szerint nem lehet nyomtalanul manipulálni ügyészségi iratokat.

Hogy töretlen-e a bizalma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter iránt, leszögezte:

A Gergőnek van baja, mert megműtötték és nehezen mozog. Az komoly baj, nem pedig az, hogy ő volt az ajánlója egyébként a Fidesz-tagságra is az igazságügyi miniszter férjének, de ez nem érinti az ő munkáját, mert a bizalom, az a munkából fakad.

A Tisza Párt alelnökével kapcsolatos kérdésekre azt ismételgette, hogy Magyar Péter a baloldal belügye.


Link másolása
KÖVESS MINKET: