hirdetés

HÍREK

Többször is egymásnak feszültek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek a második tévés vitájukon

A legélesebb ellentét az egyes képviselőjelölteknél felmerült vitás ügyek miatt alakult ki az öt politikus között.

Link másolása

hirdetés

Második alkalommal, ezúttal az RTL Klub képernyőjén vitáznak az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltjei, vagyis Dobrev Klára (DK), Karácsony Gergely (LMP-MSZP-Párbeszéd), Jakab Péter (Jobbik), Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) és Fekete-Győr András (Momentum).

Az élő vitaműsor a jelöltek álláspontjainak ütköztetése révén szeretné segíteni a nézőket abban, hogy választani tudjanak közülük.

Legutóbb az ATV stúdiójában csapott össze az öt jelölt, hogy akkor miről volt szó, arról itt írtunk:

A mostani vitát az RTL Klub közvetítette másfél órán keresztül, a moderátor Rábai Balázs volt.

hirdetés

Az első téma a járványkezelés volt. Rábai Balázs arra volt kíváncsi, hogy mit tennének az ellenzéki politikusok, ha most ők irányítanák a kormányt.

Dobrev Klára azt mondta, számukra az elmúlt másfél év járványkezelése volt az utolsó csepp a pohárban. Szerinte felháborító, hogy a magyar kormány nem törődik azzal, hány ember hal meg. Úgy véli, az lenne a célravezető megoldás, ha teszteléssel, kontaktkutatással próbálnák meg a járványt megállítani. "Gátlástalan az, hogy a fidesz oligarchái arra használják fel a közpénzt, hogy gazdagodjanak a járvány alatt" - tette hozzá.

Karácsony Gergely arról beszélt, hogy ő azt csinálná, amit a fővárosi önkormányzattal csináltak. Most arra buzdítaná a kormányt, hogy tegye kötelezővé a beltéri maszkviselést, és ne csak a tömegközlekedésben, hanem mindenhol, mert csak úgy van értelme. Azt is mondta, hogy a kormány többször is azután lépett, hogy a fővárosi önkormányzat már hozott hasonló intézkedést. Példaként hozta fel azt, hogy miután ők rámutattak, hogy a kínai vakcina nem elég hatásos az időseknél, a kormány lehetővé tette a harmadik oltást.

Márki-Zay Péter is a tesztelés és a kontaktkutatás fontosságára hívta fel a figyelmet, míg Jakab Péter arról beszélt, hogy rendezni kell az egészségügyi dolgozók bérét és vissza kell nekik adni a közalkalmazotti státuszt. Szerinte úgy lehetne a járványt mérsékelni, ha az oltásra buzdítjuk az embereket, de nem lehet kötelezővé tenni.

Fekete-Győr András azt mondta, nem lezárásokra és korlátozásokra van szükség az újabb hullám megfékezéséhez, hanem arra, hogy minél több embert oltsanak be. Szerinte az nem lenne fair, hogy akik eddig bevállalták az oltást, azok az oltatlanok miatt otthon legyenek a négy fal között. Éppen ezért úgy gondolja, hogy ösztönözni kell valamivel az embereket arra, hogy beadassák maguknak a vakcinát. Példaként azt hozta fel, hogy sok helyen pénzt ajánlottak fel az oltásért, és ez Magyarországon is működhetne, például ha a vadászati világkiállításra fordított pénzt erre fordították volna.

A következő téma a hatékony döntéshozatal vs. koalíciós viták volt. A moderátor azt kérdezte a miniszterelnök-jelöltektől, hogy mi a garancia arra, hogy az ellenzéki összefogás nem esik szét?

Karácsony szerint a főváros működése a példa arra, hogy működik az ellenzéki összefogás, és ő bízik abban, hogy ahogy Budapestet is tudják közösen irányítani, úgy az országot is tudnák. Mint mondta, olyan kormányzás kell, ami túlmutat az elmúlt 12 év leváltásán, ami gyökeresen megváltoztatja a politikát.

Fekete-Győr azt mondta, bármilyen felállás is lesz, az lesz a feladatuk, hogy olyan célokat tűzzenek ki, amely az új generáció számára fontos, például a zöld, fenntartható gazdaság, a finn típusú iskoalrendszer és a korrupciómentes ország. Dobrev kijelentette, hogy ő 10 év Orbán-kormányzás után megrögzött koalícióhívőnek vallja magát, és biztos abban, hogy működhet az ellenzéki koalíciós kormány, még akkor is, ha nem mindenben értenek egyet és lesznek viták, ahogy a legjobb családokban is. Jakab szerint nem kell félni a koalíciós kormányzástól, mert pont olyan lesz, amilyet szeretnénk: sokszínű és egységes, és amelyre fel lehet építeni a jólétet és a szabadságot.

Fekete-Győr ezután azt is mondta, hogy szerinte közülük Dobrev Klárának van a legkisebb esélye legyőzni Orbán Viktort, mégpedig a férje, Gyurcsány Ferenc miatt, mert szerinte az emberek nem akarják visszahozni a 2010 előtti kormányzást. Úgy véli, "az új generáció arcainak" nagyobb esélye van a jelenlegi kormány ellen. Dobrev erre úgy reagált: "Nem te döntöd el, hogy ki indul miniszterelnöknek, hanem rábízzuk a szavazókra". Azt is hozzátette, hogy nincs időgépe, tehát nem tudja visszahozni a 2010 előtti kormányzást 2021-et írunk, és a 2010 előtti kihívások, a feladatok köszönőviszonyban sincsenek a jelenlegi világéval. Márki-Zay egyetértett Fekte-Győrrel abban, hogy szerinte sem a 2010 előtti kormányzást akarják látni a szavazók. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindannyiuknak az az érdeke, hogy konszenzusos jelölteket találjanak, akik képesek a bizonytalanok és a volt fideszesek meggyőzésére is.

VIDEÓ: Fekete-Győr szerint Dobrev kevésbé tudja legyőzni Orbán Viktort

Rábai Balázs ezután azt kérdezte a jelöltektől, hogy ha ők lennének a miniszterelnökök, hol lenne a miniszterelnöki hivatal.

Fekete-Győr elmondta, hogy megszavaztatta ezt a kérdést a Momentum támogatóival, akik arra szavaztak, hogy korrupcióellenes ügyészség legyen a Karmelita kolostorban. Jakab arról beszélt, hogy a miniszterelnök keveset legyen a hivatalában, és sokat az emberek között. Márki-Zay is egyetértett ezzel, és hozzátette, hogy nem a hivatal helye a fontos, csak az, hogy a miniszterelnök ne fentről nézve kormányozzon. Dobrev is hasonló véleményen van, ahogy Karácsony is, aki csak annyit tett hozzá, hogy aki szolgálni és nem uralkodni akar, az nem lenéz az emberekre.

A következő téma a melegek jogai volt. A moderátor azt kérdezte, mit kezdenének az ellenzéki politikusok a melegellenes törvénnyel, ha kormányon lennének.

Fekete-Győr elmondta, hogy ő volt az egyetlen miniszterelnök-jelölt, aki ott volt az első vidéki Pride-on Pécsen, és arra biztatta a jelölttársait, hogy ne féljenek ettől a témától. Hangsúlyozta, hogy három intézkedést hozna meg: el kell törölni a homofób törvényt, lehetővé kell tenni az azonos nemű párok házasságkötését, és az azonos nemű párok örökbefogadását. Jakab már azzal kezdte mondandóját, hogy ő ebben a kérdésben a konzervatív álláspontot képviseli, ő nem támogatja az azonos neműek házasságát és örökbefogadását, mert szerinte "gyermeke az apának és az anyának lehet, az apa pedig férfi, az anya pedig nő". Azt viszont megígérte, hogy a kormánya sem a szexuális, sem más kisebbségeket nem fog a gyűlölet céltáblájává tenni. Egy kicsit pedig be is szólt Fekete-Győrnek: "Míg te a Pride-on voltál, mi az előválasztás informatikai rendszerén dolgoztunk".

Márki-Zay katolikusként kiáll amellett, hogy azonos jogokat kell biztosítani minden állampolgárnak. Azt is kiemelte, hogy ő olyan országot szeretne, ahol még a fideszes politikusok is nyíltan vállalhatják a homsozexualitásukat. Dobrev azt hangsúlyozta, az a fontos, hogy egy gyerek szerető családban nőjön fel és ne árvaházban. "Ne bízzunk Novák Katalinban semmiféleképpen, inkább a gyermekvédelmi szakemberekben" - tette hozzá.

Karácsony emlékeztetett, hogy ő tűzte ki először politikusként a szivárványzászlót, és ő az első főpolgármester, aki a Pride-on beszédet mondott. "A szexuális kisebbségek elleni támadás minden ember elleni támadás" - fogalmazott, miután megerősítette, hogy ő is támogatja a szexuális kisebbségek jogainak biztosítását.

Ezután Fekete-Győr felhozta, hogy Csongrád-Csanád kettes körzetében a DK azt a jobbikos Tóth Pétert támogatja, aki nemrég azt mondta, a végsőkig harcolnak a liberális söpredék és a genetikai hulladék ellen. Dobrev erre csak annyit mondott, higgyünk abban, hogy változhat az emberek véleménye. Aztán több olyan jelölt is szóba került, akivel kapcsolatban a többi pártnak fenntartásai vannak. Karácsony erre azt mondta, "fájdalmas folyamat" az, hogy most jönnek elő ezek a vitás dolgok egyes képviselőjelölteknél, de ezeknek most kell kiderülni. Emellett elmondta, hogy ha most zuglói lenne, akkor nem Tóth Csabára, hanem Hadházy Ákosra szavazna.

Ezután a 13. havi nyugdíjról volt szó. Karácsony azt mondta, megtartaná a 13. havi nyugdíjat, de szerinte ennél sokkal többre van szükség, több millió forintot kellene visszafizetni a nyugdíjasoknak, ha a régi számítás szerinti nyugdíjakból indulunk ki. Dobrev szerint is el kell kezdeni a nyugdíjak felzárkóztatását. Azt mondta, ő az elmúlt évek egyik legnagyobb átcsoportosítását hajtaná végre, például a közmédiából is "átvinné" a pénzt, hogy a nyugdíjasokra költse.

Márki-Zay szerint nagyon nehéz kihátrálni a 13. havi nyugdíj ígéretéből, mert ha valaki ezt megszüntetni, akkor azzal sokáig fogják még támadni. Azt mondta, ő egy rugalmas nyugdíjrendszer alapjait hozná létre, amelyben az emberek megválaszthatnák, mikor mennek nyugdíjba. Jakab is megtartaná a 13. havi nyugdíjat, de úgy véli, sokkal érdemibb intézkedésekre van szükség. Fekete-Győr sincs a 13. havi nyugdíj ellen, de szerinte egyéni nyugdíjszámákra is szükség van.

A következő téma a segély és a munka volt. Jakab szerint az a legfontosabb, hogy megélhetést kell adni az embereknek. Véleménye szerint a közmunkásbért legalább a létminimum szintjére kell emelni, és olyan oktatást biztosítan, hogy a közmunkások minél előbb ki tudjanak lépni a munakerőpiacra. A minimális célnek azt tartja, hogy nettó 200 ezer forintra kell felemelni a minimálbért, de úgy, hogy a vállalkozók ne rokkanjanak bele. Ennek érdekében a vállalkozóknak adó- és járulékcsökkentést kell adni. A lényeg szerinte az, hogy minőségi munkahelyek legyenek az országban. Karácsony is a bérek emelését hangsúlyozta, mert szerinte ezzel lehet szociális biztonságot teremteni. Szerinte olyan bérpolitikát kell kidolgozni, amely biztosítja, hogy a magyar béreket legalább a szlovák bérekhez fel lehessen zárkóztatni. Azt is kiemelte, hogy a létminimum alatt senki nem élhet, ezért a 100 ezernél kevesebb pénzből élő nyugdíjasok nyugdíját is meg kell emelni.

Fekete-Győr azt mondta, az első lépése az lenne miniszterelnökként, hogy a kezdő tanári fizetést nettó 250 ezer forintra, az átlagfizetés szintjére emeljék. A tapasztaltabb tanárokét pedig 270 ezerre. Az ápolók bérét pedig szerinte az orvosi béremelés 60 százalékára kell felzárkóztatni.

Márki-Zay szerint a közmunkások bérét nem szabad megemelni, mert akkor még kevésbé akarnak majd visszatérni a munkaerőpiacra. Karácsony szavaira reagálva azt is elmondta, hogy a béremeléstől nem fog pozitív spirál beindulni. Úgy véli, először a gazdaságot kell felszabadítani, és akkor a vállalkozók fogják emelni a fizetéseket. A tanároknak és az egészésügyi szakdolgozóknak a bérét emelni kell, ezt még a fidesz sem kérdőjelezi meg. Az a baj, hogy nincs elég ember ezeken a pályákon - mondta.

A moderátor ezután azt kérdezte a jelöltektől, hogy megtartanák-e a CSOK-ot és egyéb családtámogatásokat. Dobrev szerint nem az a baj ezekkel, hogy vannak, hanem az, hogy csak szűk körben tudják maximálisan kihasználni az emberek. Fontosnak tartja, hogy azoknak is segíteni kell, akik nem hitelképesek, mert ez az emberek legnagyobb problémája. Ezért szerinte meg kell emelni a családi pótlékot és társasházfelújítási programot kell indítani, hogy ne csak a hitelképesek járjanak jól. Fekete-Győr hozzátette, hogy a kormány az egyedülálló szülőkről is megfeledkezik. Szerinte a GYED maximumot a minimálbér duplájára kell emelni, és rugalmasabbá kell tenni a családtámogatási rendszert.

Jakab állami bérlakásépítési programot indítana, a CSOK-ot pedig megtartaná, de úgy, hogy az ne verje fel a piaci árakat. Márki-Zay szerint meg kell őrizni és bővíteni kell a családtámgoatásokat, és a rászorulóknak is segíteni kell. A bérlakásprogramot viszont polgármesterként az önkormányzatokra bízná. Karácsony is fontosnak tartja a bérlakások építését, de szerinte az is fontos lenne, hogy a családokat hozzájuttassák az energiahatékonysági szempontból fejlettebb lakásokhoz.

A következő téma a romák helyzete volt. Jakab úgy fogalmazott, a kormány szándékosan tartja nyomorban az embereket, mert ők négyévenként örülni fognak egy szatyor élelmiszernek. Szerinte a telepeken élőknek megélhetést, oktatást, tanodaprogramot, szakképzést kell adni. Olyan országot szeretne, ahol nem éri meg bűnt elkövetni, hanem ahol a tanulás és a munka gyümölcséből meg lehet élni. Márki-Zay azt tartja fontosnak, hogy a parlamentben is legyen roma képviselő. Éppen ezért arra kérte miniszterelnökjelölt-társait, hogy ha nyernek, legalább három roma embert "hozzanak helyzetbe", hogy legyen érdekképviseletük a közös parlamentben. Fekete-Győr arról beszélt, hogy nagyon nehéz felzárkózni Magyarországon, ezért az új magyar kormánynak partnerként kell tekinteni a civil szervezetekre, hogy közösen segítsék a rászorulókat. Emellett szerinte ki kell egyenlíteni a színvonalat az iskolák között, integrált oktatásra van szükség, és 18 évre kell emelni a tankötelezettséget. Karácsony szerint is borzasztó nyomor van, és úgy gondolja, csak az oktatás az, amely ezt fel tudja számolni.

Ezután a rezsicsökkentés került szóba. Márki-Zay szerint akkor van esély hogy a környezevédelmi beruházások megtérüljenek, ha a piaci körülményeket minél szélesebb körben bevezetjük. Úgy véli, a mai rendszert nem lehet gyorsan eltörölni. Fekete-Győr szerint a rezsicsökkentéshez az kellene, hogy minden évben 100 ezer házat korszerűsítsenek energetikailag, és 50 ezer lakossági napelemrendszert kellene installálni a házak tetejére. Jakab panelprogramot indítana, szerinte szigetelni és megújuló forrással kell ellátni a lakásokat. "Fideszteleníteni kell a piacot és akkor valóban lesz érdemi rezsicsökkentés" - fogalmazott. Dobrev is panelprogramról és társasházfelújításról beszélt, és hangsúlyozta, hogy rezsiminimumot kell szabni és jelentősen csökkenteni kell a rezsit tömegek számára. Karácsony megismételte, amit az előzőekben mondott: szerinte az energiafogyasztás csökkentéséhez kell hozzásegíteni az embereket, a kisfogyasztók rezsikiadásait pedig semmiképpen nem lehet növelni. Márki-Zay is egyetértett ezzel, szerinte a valódi rezsicsökkentés az energiatakarékosság.

A Paks II. beruházás kapcsán elég nagy volt az egyetértés a politikusok között. Karácsony a "hazaárulás netovábbjának" nevezte a projektet, szerinte korszerűtlen technológia, és mindenképpen le kell állítani, nem szabad eladósodni orosz érdekeknek. Fekete-Győr azt mondta, a Momentum a megújuló energiákat akar, ők a szélerőműben hisznek. A Paks II szerinte jelen formájában nem épülhet meg, hiszen semmilyen szempontból nem éri ez meg nekünk. Jakab szerint először fel kell oldani a 30 évre titkosított szerződést és meg kell ismerni a gazdasági részleteket, utána lehet döntést hozni. Ő viszont úgy gondolja, hogy 2035-re nem lehet Paksot kivonni. Márki-Zay Péter egyetértett Jakabbal, szerinte nem lehet szélenergiával kiváltani az atomerőművet, inkább energiacsökkentésre lenne szükség. Dobrev viszont határozottan ellenzi a Paks II-t, szerinte ki lehet váltani az atomenergiát.

A bevándorlás kérdéséről Jakab azt mondta, semmilyen szinten nem támogatja, az önálló határőrség visszaállítását viszont igen. Szerinte a magyar munakerő védelmében be kell vezetni a magyar kvóta intézményét, ami azt takarná, hogy csak olyan cégeket támogasson a kormány, amelyek vállalják, hogy többségében magyar munkaerőt alkalmaznak. "Nem keleti munkásokra, hanem nyugati bérekre van szükség" - jelentette ki. Fekete-Győr szerint a közös határvédelem, a frontex megerősítése, a közös uniós hadsereg, és a titkosszolgálatokkal való együttműködés megerősítése lenne a megoldás. Szerinte humánusan kell állni a háború elől menekülőkhöz. Feladatként tűzte ki azt is, hogy visszahozzák azokat a magyarokat, akik elmentek külföldre. A határkerítést megtartaná, csakúgy mint Márki-Zay, aki viszont úgy gondolja, a bűnöző migránsoknak (akiket a Fidesz befogadott) menniük kell. Dobrev is a kerítésre tette le a voksát, és hangsúlyozta, hogy ő sem támogatja az illegális bevándorlást. Karácsony azt emelte ki, hogy el kell választani a gazdasági típusú bevándorlást - amire Magyarországnak nincs szüksége - és a tragédiák elől menekülőket. Őket ne éheztessük, ne bántsuk, emberként viselkedjünk velük - mondta. Szerinte olyan országot kell teremteni, ahová érdemes a külföldön élő magyaroknak hazajönni.

A vita végén ugyan volt lehetőségük a jelölteknek röviden kampányolni maguk mellett, de már előtte belekezdtek ebbe. Dobrev azt mondta, el kell törölni a kétharmados törvényeket, szerinte enélkül is lehet kormányozni. Karácsony szerint viszont politikai humbug az, hogy egyszerű többséggel is el lehet törölni a kétharmados törvényeket. Mint mondta, nincs olyan jogász Magyarországon, aki elhiszi, hogy ez kivitelezhető lehet jogállami módon. Arról is beszélt, hogy az a politika, hogy elveszítjük a nemzetközi partnereinket, az sehová sem vezet. Jakab azt mondta, vissza kell bontani a pártállamot, és helyre kell állítani a jogállamot. Márki-Zay pedig azt hangsúlyozta, hogy kell, hogy legyen elszámoltatás, de ehhez pedig egy hiteles ember kell, akinek el is hiszik, hogy ezt meg fogja csinálni. Itt megjegyezte, hogy az elszámoltatás 2002-ben és 2010-ben sem történt meg, Gyurcsány Ferenc sem számoltatta el Polt Pétert. Fekete-Győr csak annyit mondott, hogy az ellenzéki pártok közül egyedül a Momentum készített egy - 25 pontos - tervet arról, hogyan fogják pontosan lebontani az Orbán-rendszert és hogy alakítanak jogállamot a helyére.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Egy szemtanú elmondta, mi volt Alec Baldwin reakciója, miután elsült a fegyver a kezében

A színész nem meglepő módon sokkos állapotba került a történtektől.

Link másolása

hirdetés

Ahogyan mi is írtunk róla, megdöbbentő baleset történt Alec Baldwin legújabb filmjének a forgatásán. A színész a Rust című 19. századi western forgatása közben egy kellékfegyverrel véletlenül lelőtte a film operatőrét, Halyna Hutchinst, aki belehalt a sérüléseibe, a rendezőt, Joel Souzát pedig megsebesítette.

A Daily Mail az eset nyomán most egy szemtanú vallomásáról számolt be, aki azt mondta, hogy Baldwin a lövés eldördülése után sokkos állapotban ezt kiabálta:

"Miért valódi lőszerrel töltött fegyvert adtatok nekem?"

A produkciós cége és a stáb többi tagja is ragaszkodik ahhoz, hogy a fegyver vaktölténnyel volt töltve – bár ezek is ejthetnek halálos sebet, ha elég közelről sütik el őket. A rendőrség kevés részletet közölt a lövöldözéssel kapcsolatban, a nyomozás még folyamatban van.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Karácsony Gergely nem érti, hogy kerülhetett bele az Elk*rtuk című filmbe

A főpolgármestert az is megviseli, hogy egykori munkahelyét, a Mediánt és főnökét negatív színben tüntetik fel a filmben.

Link másolása

hirdetés

Több politikushoz hasonlóan Karácsony Gergely is megszólalt az Elk*rtuk című film kapcsán, amelyet csütörtökön mutattak be a mozik.

Az ATV Híradójának azt mondta,

nem érti, mit keres ebben „a nagyon rossz, ócska propagandafilmben”, hiszen ő először 2016-ban beszélgetett Gyurcsány Ferenccel, akkor is csak öt percet. Azelőtt nem találkozott vele, a Medián munkatársaként pedig nem is vett részt azokban a kutatásokban, amit akkor a kormánynak készítettek a cégnél.

„Azt gondolom, a Medián, amelynek én munkatársa voltam, az egyik az egyik legkörültekintőbb és talán az egyik legkorrektebb cég volt a politikai közvélemény kutatási piacon. Semmilyen manipulációhoz soha nem lehetett felhasználni a kutatásainkat”- mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy rosszul érinti, hogy egykori munkahelyét és főnökét, Hann Endrét negatív színben tüntetik fel a filmben.

Szerinte az Elk*rtuknak az a szerepe, hogy azt a hamis mítoszt keltse, hogy még mindig Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc vitatkozik a hatalomról, pedig már nyilván nem erről szól a magyar közélet.

Karácsony még nem nézte meg a filmet, de tervezi, viszont elmondása szerint Enyedi Ildikó új filmjét, A Feleségem történetét biztosan hamarabb meg fogja nézni, mint az Elk*rtukat.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Az '56-os „tévedésével” lebukott Dózsa László volt az SZFE október 23-i megemlékezésének egyik díszvendége

Sem a színész-rendező, sem az egyetem vezetése nem volt hajlandó erről nyilatkozni az RTL Híradónak.

Link másolása

hirdetés

Dózsa László volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) pénteki 1956-os megemlékezésének egyik díszvendége. A zárt körű eseményen a színész-rendező Bodrogi Gyulával együtt mesélt '56-os emlékeiről a program szerint.

Az RTL Híradó riportere ugyan elcsípte az ünnepségről éppen távozó Dózsát, aki éppen beszállni készült egy autóba, ő azonban nem volt hajlandó nyilatkozni. Helyette egy őt kísérő hölgy azt mondta a riporternek: "Nem szeretne interjút adni! Nincs jól a művész úr, csak éppenhogy eljött a hallgatóink miatt."

Az RTL Híradó az egyetem vezetésétől is kért interjút, hogy megkérdezhessék, nem tartják-e visszásnak, hogy Dózsát kérték fel az '56-os megemlékezésen való részvételre.

Mint ismert, 2016-ban, az 1956-os forradalom 60. évfordulójának évében Dózsa László neve szerepelt az emlékév egyik emblematikus plakátján egy 15 éves, fegyvert fogó fiú képe felett. Csakhogy kiderült, hogy Dózsa állításával ellentétben nem ő, hanem Pruck Pál szerepel a fotón, aki egyike volt az utcán harcoló fiataloknak az '56-os forradalom idején. Bár a művész és az '56-os emlékbizottság társelnöke is sokáig kitartott igaza mellett, Dózsa László végül azt mondta, tévedett. Ezek után lekerült a neve az óriásplakátról, majd végül azt is átfestették.

Eörsi László történész szerint ennek fényében abszurd, hogy éppen a színművészt hívták meg az SZFE-n tartott beszélgetésre. Az RTL Híradónak azt mondta, meglepő, hogy ahelyett, hogy igyekeznének elfelejteni ezt az "elképesztően súlyos buktát", még fel is élénkítik.

hirdetés
VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Értékes ingatlanokat vásárolt titokban a magyar kormány Szlovákiában

Nemcsak közvetlenül, hanem egy állami alapítvány cégén keresztül is.

Link másolása

hirdetés

Értékes műemlék épületeket vásárolt Szlovákiában a magyar állam nemcsak közvetlenül, hanem egy állami alapítvány cégén keresztül is - derítette ki a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK).

Az Új Szó beszámolója szerint Egy Manevi nevű cég idén januárban vásárolta meg Kassa belvárosában a Szent Erzsébet-dóm tőszomszédságában lévő műemlék épületet. Ez a vállalat a magyar kormány által létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tulajdona, amelynek közel 44 millió euró értékben juttatott a kormány állami tulajdonban lévő cégek, a Manevi és a Comitatus-energia részvényeit.

A lap szerint olyan vállalatokról van szó, amelyek a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium portfóliójába tartoztak, de a tranzakció után a két céget már nem tartják nyilván a magyar külügyminisztérium által kezelt vállalatok listájában. Ennek ellenére a két céget kezelő alapítvány kuratóriumában Fidesz-közeli személyek ülnek, az intézményt pedig Magyar Levente helyettes magyar külügyminiszter vezeti

- írja a lap.

Februárban ugyancsak a Manevi tulajdonába került a pozsonyi Nyerges utcában és a Védcölöp utcában egy-egy értékes ingatlan, ezek a magyar nagykövetség és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete egykori épületei voltak. Trencséntyeplic városában pedig a Vlára fürdőház is a céghez került az Új Szó szerint.

Idén márciusban pedig az ipolyság katolikus templom közvetlen közelében lévő, Árpád-kori alapokkal rendelkező egykori premontrei kolostor is a magyar cég szlovákiai leányvállalatához, a Manevi SK-hoz került, amelynek Dunaszerdahelyen van a bejegyzett székhelye.

hirdetés
A magyar állam közvetlenül is vásárolt szlovákiai ingatlanokat. Nyáron két kassai műemlék épületet vettek meg, az egyik egy régi polgári ház, a másik pedig a Csáky-Dessewffy-palota, amely egy ideig a Szlovák Alkotmánybíróság székhelye volt. A Korzár napilap szerint a két épület együttes értéke 3-4 millió euró is lehet.

Ezek most a magyar külügyminisztérium tulajdonában vannak, de a tárca egy további kassai épületet is tulajdonol. Emellett pedig az Sme napilap szerint Besztercebányán és Tornalján is vásárolt egy-egy műemlék épületet a magyar állam.

Október elején Ivan Korčok szlovák külügyminiszter szembesítette Szijjártó Péter magyar külügyminisztert azzal, hogy a magyar állam a szlovák fél értesítése nélkül vásárolt ingatlanokat és magyarázatot kért tőle. A politikus azt állította, hogy ő csak a sajtóból értesült a magyar ingatlanvásárlásokról, és azt kérte, hogy a hasonló lépésekbe vonják be a szlovák felet is.

Ahogy mi is megírtuk, a magyar kormány ezután visszavonta azt a határozatát, amellyel egy 140 milliárd forintos befektetési alapot hoztak volna létre a környező országokban való földvásárlásokra.

Az ICJK szerint egyébként Erdélyben is vásárolt a magyar állam ingatlanokat a Manevi cégen keresztül. Már évekkel ezelőtt megvették például a Szatmárnémetiben lévő Pannónia Hotel épületét, a nagykárolyi Albina Bank épületét, Máramarossziget városában a Korona Hotel épületét, idén májusban pedig a zsibói Wesselényi-kastélyt is. Hasonlóképpen a horvátországi Eszék városában is tulajdonolnak egy ingatlant. Bár a cégnek Szerbiában is van leányvállalata, az ICJK egyelőre nem talált ottani épületvásárlásra utaló nyomokat.

Képünkön: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Ivan Korcok szlovák külügyminiszter, mielőtt sajtótájékoztatót tartanak Pozsonyban 2021. október 5-én.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: