HÍREK
A Rovatból

Már akkor lemészárolták a Krím határánál lévő ukrán védőket, amikor Putyin még be sem jelentette a háborút

Rácz András biztonságpolitikai szakértő szerint „meglepetésszerű, nagyon koncentrált tüzérségi és légicsapásokkal semmisítették meg az egyébként jól felkészült ottani ukrán egységeket. Ma már tudjuk: jó eséllyel az utolsó szálig elpusztították őket.”


A Telexnek nyilatkozott Rácz András biztonságpolitikai szakértő. Szerinte „az orosz előrenyomulás valóban lassabb a vártnál, az ukránoknak sikerült átvészelniük az első napokat, és részben a harci szellemüknek köszönhetően elkerülték az azonnali összeomlást. Az orosz villámháborús tervek kudarcba fulladtak”. Ugyanakkor hozzátette azt is, „bármiféle túlzott optimizmustól óvnám azonban az ukránpárti közvéleményt, változó sebességgel, de mindenhol szorulnak vissza az ukránok. Ők itt győzelmet nem tudnak aratni, számukra az lehet a reális cél, hogy Oroszország ne érje el a saját céljait”.

A szakértő külön kitért Ukrajna elvágására is a tengertől. Mint mondta, Ukrajna déli részén nagyon rossz a védekező haderő helyzete. A 2014-ben annektált Krím-félszigetről már a konkrét harcok megkezdése előtt nagyon nagy számú orosz haderő nyomult be az országba, a déli Herszon megyében már az első nap 100-150 kilométert jutottak előre. A Krím határánál lévő ukrán védőket még azelőtt megsemmisítették, hogy Putyin csütörtök hajnalban bejelentette a katonai műveletek megindítását.

„Meglepetésszerű, nagyon koncentrált tüzérségi és légicsapásokkal semmisítették meg az egyébként jól felkészült ottani ukrán egységeket. Ma már tudjuk: jó eséllyel az utolsó szálig elpusztították őket. Ennek a váratlan csapásnak a részleteit legfeljebb csak a háború után fogjuk megtudni”

– mondta a Dél-Ukrajna megszerzése szempontjából kulcsfontosságú orosz támadásról Rácz András.

A Krímből kitörő orosz erők két irányba, nagy sebességgel nyomultak előre. Nyugat felé menet közben megsemmisítették az ukrán erőket, és egy nap alatt eljutottak a 130 kilométerre lévő Dnyeperhez. Azóta lelassultak: Herszon városát nem sikerült rohammal bevenniük, a város még mindig ukrán kézen van. Az orosz egységek most a megkerülésén dolgoznak, és már közel vannak a következő nagyobb városhoz, Mikolajivhoz.

A céljuk Rácz elmondása alapján egyértelműen Odessza, Ukrajna harmadik legnagyobb, egymilliós városa. Innen még legalább 150 kilométerre vannak. A szárazföldi előrenyomulást megnehezíti, hogy az ukránok az első két nap után az infrastruktúra szisztematikus, megelőző rombolásába kezdtek; több hidat is felrobbantottak, nagyobb kerülőre kényszerítve ezzel a támadókat.

A Krímnél várakozó 10-12 nagy partra szálló hajóból egyelőre csak hármat vetettek be. Az orosz haditengerészetnek komoly tartalékai vannak a második hullámra.

A Krím felől közben kelet felé törő orosz egységek lényegében már elvágták az Azovi-tengertől Ukrajnát. Itt, a tavrijai sztyeppe vidéke gépesített műveletekkel jól járható, az előrenyomulás gyors. Melitopol elfoglalása után már csak a 450 ezres Mariupol tartja magát. A város bevétele nem lesz könnyű, ott nyolc éve harcolnak a szakadárokkal, de klasszikus ostrom helyett akár körbe is zárhatják, elvágva a várost az Azovi-tengert egyébként már elvesztő Ukrajnától – idézi a portál Rácz Andrást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Durva antiszemita posztot tett közzé Dobrev Kláráról a fideszes képviselő, majd törölte, és sajátos módon kért bocsánatot
A 444 szúrta ki az azóta már elérhetetlen bejegyzést, és hiába keresték az egykori pedagógus Rák Máriát, nem reagált. A fideszes önkormányati képviselő a kulturális bizottság elnöke is Egerben.


Facebook-posztban kért bocsánatot az az egri fideszes képviselő, aki május 12-én megosztott egy radikálisan antiszemita bejegyzést Dobrev Kláráról. A poszt szerint Dobrevet az teszi „genetikailag prediszponált magyarellenes, rasszista tömeggyilkossá”, hogy egyik nagyapja állítólag zsidó volt.

A 444 számolt be először az esetről. A képviselő nem válaszolt az online megkeresésre, de nem sokkal később új bejegyzést tett közzé, amelyben ezt írta:

„Ezúton szeretnék nyilvánosan elnézést kérni mindenkitől, akit megbántottam vagy megsértettem azzal a 2025. május 12-én, a közösségi oldalamon megosztott tartalommal.”

A bocsánatkérésében érdekes módon nem említi Dobrev Klárát. Így fogalmaz: „A megosztáskor nem fordítottam kellő figyelmet a bejegyzés tartalmára, tehát nem olvastam el azt figyelmesen. Most, hogy elolvastam, hangsúlyozom, a poszt tartalmával én sem értek egyet!”

Az általa megosztott tartalom a XIX. századi zsidóellenes vérvádak hangulatát idézi, és szinte teljes egészében antiszemita kijelentésekből áll, a képviselő törölte is a profiljáról.

A képviselő így zárta a bejegyzését:

„Még egyszer őszintén elnézést kérek minden érintettől, és tanulva a történtekből, a jövőben fokozott körültekintéssel fogok eljárni.”

Dobrev Klára viszont megszólalt a Facebookon. A bejegyzését így kezdte: „nem ez az a világ, amit építeni szeretnék”, majd ezt fűzte hozzá:

„Ezt az acsarkodó, erőszakos jobboldali politikát kell magunk mögött hagyni, amit az egri Fidesz önkormányzati képviselője mutatott be egy posztban. A politika nem attól lesz erős, hogy megalázunk másokat. Nem attól lesz igaz, hogy hangosabbak vagy durvábbak vagyunk. A bohócos, gúnyos, földbe döngölős – most épp engem gyalázó stílus, ami a jobboldalról jön – nem a mi utunk.”

Az egri Civil Közéleti Egyesület is reagált. Azt követelik, hogy Rák Sándorné azonnal vonuljon vissza a helyi közéletből. Azt írják: „Semmilyen formában nem elfogadható az ilyen típusú minősíthetetlen kommunikáció, még akkor sem, ha egymás politikai ellenfeleiről van szó, legyen az a Demokratikus Koalíció, Dobrev Klára vagy bárki más.”

Szerintük Vágner Ákos fideszes polgármesternek is állást kell foglalnia: „így képzelte-e a béketeremtést Egerben, elfogadhatónak tartja-e a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke által megjelentetett tartalmat?!”

A képviselő egyébként korábban egri iskolákban tanított, most a kulturális bizottság elnöke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ennyit keresnek a taxisok Budapesten – nem titok, hogy nem elégedettek
Jelenleg 7500–8000 engedéllyel rendelkező taxis járja Budapest utcáit. A taxisok azt szeretnék elérni, hogy legfeljebb 6500 sofőr működhessen a fővárosban, szerintük ez segítene abban, hogy jobban tudjanak boldogulni.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. május 13.



Nem mindenki boldog, amikor taxit rendel, és látja az 1100 forintos alapdíjat, valamint gondolhatja azt is, hogy de jól keresnek a taxisok, ám a valóság ennél bonyolultabb. A Telex szerint egy budapesti taxis, ha betartja a szabályokat, és minden adót rendesen befizet, nagyjából havi nettó 650 ezer forintot visz haza. Ezért viszont körülbelül 250 órát kell dolgoznia – vagyis havonta 25 darab 10 órás műszakot kell teljesítenie.

A lap számításai szerint naponta 50–70 ezer forint bevételt is össze lehet szedni, de ebből még nem jöttek le a költségek, például az adók, a fuvarszervezői díj, az autóbérlés, a szervizelés vagy az üzemanyag. Vannak olyan sofőrök is, akik nem órában mérik a munkát, hanem előre kitűznek egy napi összeget, és addig dolgoznak, amíg ez nem jön össze.

A Telex úgy tudja, jelenleg 7500–8000 engedéllyel rendelkező taxis járja Budapest utcáit. A taxisok azt szeretnék elérni, hogy legfeljebb 6500 sofőr működhessen a fővárosban, szerintük ez segítene abban, hogy jobban tudjanak boldogulni.

Január 15-én a Taxisok Érdekvédelmi Szervezete körülbelül 200 sofőrt vitt ki a Hősök terére tüntetni. A Blikk arról írt, hogy az Országos Taxis Szövetség nem állt a megmozdulás mögé. A sofőrök azt kifogásolták, hogy havonta legfeljebb egymillió forintot kereshetnek adózás nélkül, de ez nem tiszta haszon. Azt mondták: „A kocsik fenntartása, a benzin és egyéb költségek a keresetük 80 százalékát megeszi.”

Közben a taxisszervezetek a fővárossal is egyeztettek a tarifaemelésről, de a javaslataik nem mentek át. Így maradnak a jelenlegi díjak: 1100 forint az alapdíj, 440 forint kilométerenként, és 110 forint percenként. A Telex szerint azoknak a sofőröknek, akik rendesen befizetik az adókat, és nem akarják lehúzni a turistákat, egyre nehezebb dolguk van, mert a költségek nőnek, miközben a bevételek vagy stagnálnak, vagy csökkennek a túlkínálat és a legálisan vagy feketén dolgozó versenytársak miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Erre emberemlékezet óta nem volt példa” – Orbán Viktor szerint az ukrán titkosszolgálat a Tisza Párt közreműködésével indított támadást a Magyar Honvédség ellen
A miniszterelnök szerint számítani kell rá, hogy a véleménynyilvánító szavazás végéig további titkosszolgálati akciók jöhetnek.


Videóban jelentkezett be Orbán Viktor a Védelmi Tanács ülése után. A miniszterelnök arról beszélt, miről tárgyalt az ország biztonságáért felelős miniszterekkel.

Azt mondta: „Most ért véget a Védelmi Tanács ülése, amelyet azért hívtam össze, mert Magyarország ellen példátlan titkosszolgálati támadás indult az elmúlt napokban.” Szerinte egy összehangolt lejárató akcióról van szó, amit Ukrajna indított, hogy megakadályozza az uniós tagságról szóló szavazási kezdeményezést.

Orbán szerint az ukránok újra felvették a kapcsolatot magyarországi partnereikkel, és egy magyar párt közreműködésével támadást indítottak a Magyar Honvédség ellen. Úgy fogalmazott: „Ezzel egy magyar ellenzéki párt tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban. Erre emberemlékezet óta nem volt példa.”

A miniszterelnök szerint számítani kell rá, hogy a véleménynyilvánító szavazás végéig további titkosszolgálati akciók jöhetnek. Ezt mondta: „Ezekre a magyar szolgálatok felkészültek. A véleménynyilvánító szavazást végig visszük, mert sem Brüsszel, sem Kijev nem dönthet a magyarok feje felett.”

Múlt pénteken az ukrán elhárítás közölte, hogy leleplezett egy magyar kémhálózatot Kárpátalján. Ezután Magyarország kiutasított két ukrán kémet, akik diplomáciai fedésben dolgoztak. Válaszul Ukrajna is kiutasított két magyar diplomatát. Később Budapesten elfogtak egy harmadik ukrán állampolgárt is, akinek az elfogásáról készült videót a magyar kormány a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé.

A kormánypártok azóta azt az álláspontot képviselik, hogy a Tisza Párt együttműködik az ukrán vezetéssel. Ezt eddig csak néhány fénykép támasztja alá, amelyeken a jelenleg tiszás Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ukrán katonai vezetőkkel látható, akikkel hivatalból találkozott. Mostanra a miniszterelnök is beleállt ebbe a narratívába - írja a 444.

A teljes szöveg:

„Most ért véget a Védelmi Tanács ülése, amelyet azért hívtam össze, mert Magyarország ellen példátlan titkosszolgálati támadás indult az elmúlt napokban. Az összehangolt lejárató akciót Ukrajna indította Magyarország ellen azért, hogy ellehetetlenítse az uniós tagságról szóló szavazási kezdeményezésünket. A Védelmi Tanács mai ülésén az is kiderült, hogy az ukránok az akció végrehajtása érdekében felélesztették magyarországi kapcsolataikat is, és egy magyar párt segítségével támadást indítottak a Magyar Honvédség ellen. Ezzel egy magyar ellenzéki párt tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban. Erre emberemlékezet óta nem volt példa. Arra kell számítanunk, hogy a véleménynyilvánító szavazás lezárásáig további titkosszolgálati akciókat indítanak majd. Ezekre a magyar szolgálatok felkészültek. A véleménynyilvánító szavazást végig visszük, mert sem Brüsszel, sem Kijev nem dönthet a magyarok feje felett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán összehívta a Védelmi Tanácsot, Ukrajnáról fognak tárgyalni a miniszterek
A Védelmi Tanács a kormány egyik legfontosabb döntéshozó fóruma. Elnöke a miniszterelnök, titkára pedig a nemzetbiztonsági főtanácsadó. A tanács 2022-ben alakult meg.


Ma újra összeül a Védelmi Tanács Ukrajna helyzete miatt – írta a Magyar Nemzet. A testület legutóbb tavaly novemberben ült össze, akkor Oroszország döntését értékelték, amely szerint kibővítették azon katonai fenyegetések listáját, amelyek semlegesítésére Moszkva megengedettnek tartja a nukleáris fegyverek bevetését.

A Védelmi Tanács a kormány egyik legfontosabb döntéshozó fóruma. Elnöke a miniszterelnök, titkára pedig a nemzetbiztonsági főtanácsadó. A tanács 2022-ben alakult meg.

A testület olyan ügyekkel foglalkozik, mint a nemzetbiztonsági szolgálatok, a közbiztonság, a határrendészet, a honvédelem, a menekültügy, a katasztrófavédelem, a terrorelhárítás és a védelmi fejlesztések előterjesztései.

A tanács tagja a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, valamint a miniszterelnök által kijelölt tagként a nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az ülések állandó meghívottja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.


Link másolása
KÖVESS MINKET: