HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter: A nemzet portolója, Deutsch Tamás munka helyett ismét ordas nagy hazugsággal haknizta körbe a propaganda médiát

Deutsch Tamás azért állt bele Magyar Péterbe, mert szavazást indított arról, hogy folytassa-e a strasbourgi munkát. Erre válaszolt a TISZA Párt elnöke.


Mint azt mi is megírtuk: Magyar Péter, korábbi ígéretéhez híven, szavazást indított arról, hogy folytassa-e a strasbourgi munkát. A TISZA Párt elnöke hétfőn, egy posztban jelentette be mindezt.

Deutsch Tamás egy posztban reagált a szavazásra. A fideszes EP-képviselő szerint a helyes kérdés úgy hangozna, "fél év lógás után elkezdjem-e végre a brüsszeli és a strasbourgi munkát?" Deutsch azt is megjegyezte: "a nyakamat rá, marad az a kamuállás. Persze a pártelnökség mellett".

Magyar Péter kedd délután egy posztban válaszolt Deutschnak.

"A nemzet portolója, Deutsch Tamás ma munka helyett ismét ordas nagy hazugsággal haknizta körbe a propaganda médiát. Azt állította, hogy az Európai Parlament plenáris üléseinek csak a 28 %-án vettem részt. Nos az igazság az, hogy jóval több mint a felén ott voltam és a mulasztásaim az árvízi védekezés és Mennyből az angyal jótékonysági programok “számlájára írhatók”. De még így is majdnem kétszer olyan sűrűn vettem részt a szavazásokon, mint a stadion beléptető kapuk hazai legnagyobb szakértője. Tamás, téged ma se látott senki Brüsszelben..."

- fogalmazott Magyar.

A TISZA Párt elnökének szavazása egyébként kedd 19 óráig tartott volna, de aztán Facebook-oldalán közölte: szerda délig meghosszabbítják a határidőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
„Inkább otthon halok meg” - Kaotikus állapotok a Bajcsy sürgősségin: földön fekvő betegek, 36 órás várakozás és titkolózó orvosok
A megdöbbentő történetek után a kórház azt közölte, hogy az orvosok és ápolók betartottak minden szabályt. Az orvosi kamara elnöke szerint több ok vezetett ehhez a helyzethez.


Fűtetlen folyosók, több mint egynapos várakozás, és reményvesztett betegek. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház sürgősségi osztályán egyre súlyosabb a helyzet - írja a Blikk. A lap olvasóinak beszámolói szerint

sok beteg a földön fekszik, mert nincs elég ágy.

A 82 éves D. Imre január 7-én este került be a sürgősségire mellkasi fájdalmak, légzési nehézségek és kiugróan magas vérnyomás miatt. A mentősök mérték meg a vérnyomását és adtak neki gyógyszert. „Azt mondták, hogy az autó, amivel vittek, nem is mentőautó, hanem teherfurgonként vásárolták” – mesélte a beteg.

A kórházban két óra telt el, mire újra megmérték a vérnyomását, majd elvégezték az EKG-t. Eközben más betegekkel beszélgetett, akik közül többen már 10 órája vártak. A mentősök tájékoztatták az érkezőket, hogy 12-24 órás várakozás várható, de később ezt 36 órára módosították.

„Senki nem szólt a cukorbetegekhez, hogy ehetnek, nem ehetnek, szúrjanak, ne szúrjanak” – mondta Imre, aki másnap délután, 17 óra várakozás után döntött úgy, hogy hazamegy. „Inkább otthon halok meg. Amikor azt mondtam, szedjék ki a kezemből a kanült, amit nem használtak, 3 percen belül kiszedték, és az eredményemet a kezembe nyomták. Kiderült, hogy az eredmények már éjfélkor elkészültek, de azóta orvos nem nézett rá.”

V. Orsolya január 5-én délután érkezett a kórházba borda körüli fájdalmak miatt, amit háziorvosa miatt a sürgősségire irányították. Délután 3-kor érkezett a kórházba. A mentősök azt mondták neki, hogy hosszabb várakozás vár rá. „Este 7 és 8 között vették le a véremet. Közben láttam, hogy a Büntetés-végrehajtás hoz embereket, akiket előre vesznek” – mondta.

A folyosón többen várakoztak, köztük egy trombózisgyanús hölgy, akit csak éjfélkor vizsgáltak meg. „Láttuk, hogy egyre dagad a lába, de csak ültették, lógatta a lábát” – mesélte Orsolya.

Orsolya édesanyja is megkérdezte a betegirányítótól, mennyit kell még várni.

„A falra ki volt írva, hogy 4-12 óra lehet a várakozás, de az ügyeletes orvos nevét kihúzták. Mikor rákérdezett, ki az ügyeletes orvos, azt mondták, nem adhatják ki a nevét.”

Orsolya végül hajnali 3-4 körül jutott el az ultrahangra, ahol előtte nem volt senki. Reggel 8 körül találkozott először orvossal, aki hazaküldte. „Kiderült, hogy feleslegesen ültem ott” – mondta.

A kórház közleményben azt írta, hogy az orvosok és ápolók betartottak minden szabályt. A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Álmos Péter szerint a sürgősségi osztályok túlterheltsége az alapellátás gyengülésével és az új ügyeleti rendszerrel függhet össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Egy nap alatt két nő is majdnem elvérzett a kistarcsai kórház szülészetén, belső vizsgálat indult
Mindketten ugyanahhoz a doktornőhöz kerültek, akiről később kiderült: nem is szülészként, hanem általános orvosként szerepel a kórház honlapján


Belső vizsgálatot folytat az Országos Kórházi Főigazgatóság a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban, ahol december 23-án két szülő nő vérzéses sokk állapotában került az intenzív osztályra – írja a Válasz Online.

A két érintett a lapnak azt mondta, hogy hiába kérték, későn végezték el rajtuk a sürgősségi császármetszést. A kórházban azt mondták, mindkét nőnek megrepedt a méhe, az egyikük orvosi papírjaiban azonban „császármetszést követő utóvérzésről” írnak.

Mindkét kismama ugyanahhoz a doktornőhöz került, akiről később kiderült: nem is szülészként, hanem általános orvosként szerepel a kórház honlapján.

A szülés után mindketten az intenzív osztályra kerültek, és lélegeztetőgépre is rakták őket. Az egyik újszülött is intenzívre került, az orvosok azt mondták, az első hat óra kritikus, nem is biztos, hogy túléli.

A Válasz Online megkereste Trombitás Zoltánt, a kórház főigazgatóját, aki azt írta:

„Tájékoztatjuk, hogy az Ön által említett esetek kapcsán intézményünkben jelenleg a kórházfenntartó által elrendelt belső vizsgálat zajlik, ennek megfelelően arról – annak lezárultáig – bővebb információt nem áll módunkban adni.”

A lap szerint a vizsgálat ténye azért érdekes, mert ekkor még nem kaphatták meg a családok panaszbejelentését. Vagyis az ügy olyan súlyú, hogy az állami egészségügy magától lépett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Romániában már mérik a sugárzás mértékét a csernobili erőmű dróntámadása után – hazánkban a jelzési határérték alatt van a szint
A szomszédos országban több helyen is figyelik, nem emelkedik-e a radioaktivitás a nem kívánt szint fölé. A magyar katasztrófavédelem mérései szerint itthon egyelőre nincs mitől tartani.


Ahogy arról korábban hírt adtunk, robbanófejjel ellátott orosz támadó drón csapódott be az 1986-ban felrobban csernobili atomerőmű beton védőburkába. Erről maga Volodimir Zelenszkij írt, aki azt közölte, a tüzet eloltották, a védőburkolatban azonban károk keletkeztek.

Az eset miatt a szomszédos Romániában már hivatalosan is mérik a sugárzást – írta meg a Krónika portál. Az Országos Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM) azt írja, nem jelent veszélyt Romániára az incidens.

A Környezeti Radioaktivitást Megfigyelő Országos Hálózat (RNSRM) országszerte méri a sugárzást, de az egyelőre sehol nem haladta meg a határértéket. A tájékoztatás szerint az incidens után semmi nem utalt arra, hogy a lakosságra veszélyes érték fölé emelkedett volna a radioaktivitás mértéke.

A hatóságok a Nemzeti Atomenergia-ügynökségtől hivatalosan is megkapták az információt, hogy 2025. február 14-én 1 óra 54 perckor egy drón csapódott be az ukrajnai egykori csernobili atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő új szarkofágba.

Magyarországon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság méri a sugárzási adatokat, amelynek aktuális állását EBBEN a táblázatban lehet megtekinteni. Jól láthatóan

jelenleg hazánkban a határérték alatt marad a sugárzás mértéke.

Jelen állás szerint pillanatnyilag a déli országrészben, Szekszárdon és Komárom-Esztergom megyében, Tatán a legmagasabb az érték: ott egyaránt 148 nanosievert/óra értéket mértek. Fontos hozzátenni, hogy figyelmeztetési szint 250 nSv/H, az általános sugárzási szint pedig hazánkban általában 50 és 180 nSv/óra körül mozog.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Von der Leyen bekeményít: aktiválná a vészhelyzeti záradékot, így növelheti Európa a védelmi kiadásait
Az Európai Bizottság elnöke új tervet jelentett be az uniós országok védelmének megerősítésére. Az elképzelés szerint a tagállamok könnyebben emelhetik védelmi költségeiket, méghozzá jelentős mértékben.


Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy aktiválnák a vészhelyzeti záradékot, amely lehetővé tenné a tagállamok számára a védelmi kiadások jelentős növelését.

A cél, hogy Európa komolyabb szerepet vállaljon saját biztonságának garantálásában, miközben magánbefektetésekkel és közös projektek indításával is ösztönöznék a katonai fejlesztéseket.

Von der Leyen a Müncheni Biztonsági Konferencián pénteken így fogalmazott: „Azt fogom javasolni, hogy aktiváljuk a vészhelyzeti záradékot a védelmi beruházásokra vonatkozóan. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat.”

Az ötlet különösen népszerű a magas államadóssággal küzdő országok, például Olaszország és Görögország körében. Számukra eddig a szigorú költségvetési szabályok megnehezítették a védelmi beruházások növelését. Von der Leyen korábban már egy zárt ajtós találkozón is előhozta ezt a javaslatot az uniós vezetőknek, most pedig nyilvánosan is támogatta a lazítást.

Az Európai Bizottság egy nagyobb intézkedéscsomagot is tervez, amely a tagállamok védelmi kiadásainak szintjéhez igazodna. Von der Leyen ezt így fogalmazta meg:

„Most van itt az ideje, hogy hegyeket mozgassunk meg az Európai Unióban.” A cél, hogy az EU a globális biztonságpolitikában is erősebb szerepet töltsön be.

Ennek érdekében több magánbefektetést irányítanának a védelmi szektorba, és közös projekteket indítanának, például fejlett légvédelmi rendszerek fejlesztésére.

Von der Leyen világossá tette: „Ne legyen semmi kétség, azt gondolom, hogy az európai biztonság kérdésében Európának többet kell tennie, és többet kell nyújtania.” Hangsúlyozta, hogy „most szükség van az európai védelmi kiadások megugrására.”

A konferencián Emmanuel Macron francia elnök is támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és sürgette az államadósságra vonatkozó szigorú szabályok enyhítését. A terv szerint a katonai kiadások nem számítanának bele az államháztartási hiány szigorú kereteibe, így az országok anélkül növelhetnék védelmi költségvetésüket, hogy más területeken meg kellene húzniuk a nadrágszíjat.

Forrás: Portfolio, Politico


Link másolása
KÖVESS MINKET: