Lengyel Tamás: Nagyon szép, hogy Caramel és Kiss Tibi felszólalt, de hol vannak a többiek?
A színész az ellehetetlenítési törvény elleni tiltakozásra szólított fel színészeket, zenészeket, sportolókat, influencereket, tartalomkészítőket, divattervezőket, modelleket, tévés személyiségeket, szakértőket és humoristákat.
A hétvégén több hazai zenész is felszólalt a kormány politikája ellen, és az összetartozás fontosságáról beszélt a színpadon.
Caramel a szombati koncertjén például éles szavakkal bírálta a kormány politikáját. Az énekes a Szegedi Borfesztivál színpadán, a Lélekdonor című dala előtt az összetartozás fontosságáról beszélt. „A legnagyobb gonoszság, hogyha az embereket bárki megpróbálja megosztani bármi miatt. Ezek a faszfejek annyit tanultak meg az Oxfordon, hogy kell megosztani az embereket. Szégyellem magam, amikor azt halom, hogy gyűlölni kell egymást a saját hazánkban. Ez a leggonoszabb, legkisstílűbb politikai lózung, amit meg lehet tanulni” – fogalmazott a zenész.
De nem ő volt az egyetlen. A Quimby vasárnap esti koncertjén Kiss Tibi is hasonló gondolatokat osztott meg. Igaz, visszafogottabban, de ő is az összetartozás fontosságáról beszélt. Sőt, a Halott Pénz énekese, Marsalkó Dávid is hasonló dolgokat fogalmazott meg egy hétvégi koncertjén.
Erre reagálva Lengyel Tamás a Facebook-oldalán az ellehetetlenítési törvény elleni tiltakozásra szólította fel a többi hírességet is.
„Nagyon szép, hogy Molnár Ferenc Caramel és a Quimby zenekar nevében Kiss Tibi a hétvégén felszólalt, de hol vannak a többiek? Hol vannak azok a nagy és kiselérésű színészek, zenészek, sportolók, influencerek, tartalomkészítők, divattervezők, modellek, tévés személyiségek, szakértők, humoristák, – mindazok, akik elvileg hisznek a szabadságban és van hatásuk a környezetükre?! (Kinek nem inge..) Hol vagytok? Még mindig azt hiszitek, hogy hallgatással meg tudjátok úszni? Hogyha csendben maradtok, akkor majd nem ér el titeket az egész? Tévedtek”
– fogalmazott Lengyel Tamás.
„Most még csak szervezetekre fog vonatkozni a törvény, holnap már rád is. Aki adományt gyűjt, aki felszólal, aki segít, aki tanít, aki kérdez. Aki csak nem ért egyet. Bárkire rásüthetik, hogy „külföldi ügynök”. Elég egy kósza megosztás, egy rossz pillanatban tett nyilatkozat, egy múltbeli együttműködés. Viszik a pénzedet, bemocskoljak a nevedet, elveszik a szabadságodat. És amikor majd érted jönnek, már nem lesz, aki felszólaljon. Ez nem politika. Ez a szabadság”
– tette hozzá a színész.
A kormánykritikus zenészeknek egyébként nemrég a Civil Összefogás Fórum (CÖF) is üzent:
A hétvégén több hazai zenész is felszólalt a kormány politikája ellen, és az összetartozás fontosságáról beszélt a színpadon.
Caramel a szombati koncertjén például éles szavakkal bírálta a kormány politikáját. Az énekes a Szegedi Borfesztivál színpadán, a Lélekdonor című dala előtt az összetartozás fontosságáról beszélt. „A legnagyobb gonoszság, hogyha az embereket bárki megpróbálja megosztani bármi miatt. Ezek a faszfejek annyit tanultak meg az Oxfordon, hogy kell megosztani az embereket. Szégyellem magam, amikor azt halom, hogy gyűlölni kell egymást a saját hazánkban. Ez a leggonoszabb, legkisstílűbb politikai lózung, amit meg lehet tanulni” – fogalmazott a zenész.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Közel egymilliárdért rendelt zászlókat és molinókat Szijjártó Péter minisztériuma a kormányközeli Balásy Gyula cégétől
A Külgazdasági és Külügyminisztérium protokolleseményeinek díszítésére kaptak nettó 990,5 millió forintot. Messze nem ez volt az egyetlen állami megrendelés az üzletembertől az utóbbi időben.
Újabb milliárdos megbízást kapott a kormányközeli Balásy Gyula cége a kormánytól – erről az Mfor.hu írt. A lap szerint
a Lounge Event Kft. nettó 990,5 millió (bruttó 1,258 milliárd) forint értékű megrendelést kapott a Külgazdasági és Külügyminisztérium protokolleseményeinek díszítésére, zászlók, molinók és egyéb rendezvényeszközök gyártására, bérlésre és kapcsolódó szolgáltatásait, valamint ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra.
A keretszerződés 2025–2026-ra szól, a beszerzést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) bonyolította.
A szerződés szerint az összeg 70 százalékát megrendelésekkel kell lekötni, és külön-külön legfeljebb nettó 452 millió forint fordítható az eseményekhez kapcsolódó termékekre és szolgáltatásokra, valamint a rendezvényhelyszínek foglalásához kapcsolódó ügyviteli díjakra.
A Lounge Event nem az egyetlen Balásy-érdekeltség, amely állami munkákat kapott. Márciusban a Miniszterelnöki Kabinetiroda nettó 3,9 milliárd forint értékben rendelt kommunikációs szolgáltatásokat Balásy tulajdonában álló cégektől. Ezek keretében a cégeknek a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot kell népszerűsíteniük, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. A kiírásban az áll, hogy a cél „a kampányok során lehetőség szerint a teljes magyar felnőtt lakosságot, a célcsoport minden szegmensét, valamint a hazai és a külföldi állampolgárok, a nemzetközi véleményformálók és döntéshozók minél szélesebb körét elérje”.
A Honvédelmi Minisztériumtól is érkezett megbízás: a New Land Media és a Lounge Design nettó 687,7 millió forintot kapott a HadERŐ című katonai sorozat gyártására. A Lounge Event a HM Zrínyi Nonprofit Kft.-től három feladatra kapott megbízást: több mint 2,7 milliárd forintért öt honvédelmi élményközpontot hoznak létre, fejlesztik a zánkai haditechnikai parkot, és kialakítják a Kincsem Honvédelmi Parkot.
A G7 korábban arról írt, hogy 2015 és 2023 között az NKOH szerződési értékeinek 73 százaléka Balásy cégeihez kötődött.
Az Átlátszó összesítése alapján Balásy két cége, a New Land Media és a Lounge-csoport 293,7 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el az elmúlt években. A közbeszerzések feltételei 2015 óta úgy alakultak, hogy egyre kevesebb hazai médiaügynökség felelt meg nekik. Az NKOH gyakran kérte az előző három évből származó releváns tapasztalat igazolását, így 2019-re csak a Balásy-féle konzorcium maradt egyedüli indulóként. 2023-ban Balásy cégei nyolcvan közbeszerzésen indultak az NKOH-tól, és mind a nyolcvanat el is nyerték.
Újabb milliárdos megbízást kapott a kormányközeli Balásy Gyula cége a kormánytól – erről az Mfor.hu írt. A lap szerint
a Lounge Event Kft. nettó 990,5 millió (bruttó 1,258 milliárd) forint értékű megrendelést kapott a Külgazdasági és Külügyminisztérium protokolleseményeinek díszítésére, zászlók, molinók és egyéb rendezvényeszközök gyártására, bérlésre és kapcsolódó szolgáltatásait, valamint ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra.
A keretszerződés 2025–2026-ra szól, a beszerzést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) bonyolította.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem tudjuk elkerülni a konfliktust Magyarországgal és Szlovákiával” – jelentette ki a német kancellár
A két állam rendszeresen akadályozza az Oroszország elleni szankciókat. Friedrich Merz szerint, nem engedhetik meg, hogy egy kis kisebbség döntse el az egész Európai Unió irányvonalát.
Friedrich Merz német kancellár szerint az Európai Unió nyomást tud gyakorolni a Magyarország és Szlovákia oroszpártinak vélt kormányaira – írja az NTV.
„Ha ez a politikai irány folytatódik, nem fogjuk tudni elkerülni a konfliktust Magyarországgal és Szlovákiával”
– mondta Merz a WDR Európa Fórumán.
Hangsúlyozta, hogy csupán két országról van szó a 27 uniós tagállam között, akik ilyen álláspontot képviselnek
„De nem engedhetjük meg, hogy egy kis kisebbség döntse el az egész Európai Unió irányvonalát” – tette hozzá, utalva arra, hogy a két állam rendszeresen akadályozza az Oroszország elleni szankciókat.
„Könnyen lehet, hogy ennél is keményebb hangvételre, vagy akár súlyosabb konfliktusokra is sor kerül”
- fogalmazott a német kancellár.
Elmondta azt is, hogy a múlt héten egyeztetett Orbán Viktorral. Merz hangsúlyozta: az EU-nak megvannak az eszközei, hogy nyomást gyakoroljon a két kormányra.
Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás, ha a jogállamiság sérül.
„De mindig ott van az a lehetőség is, hogy megvonjuk tőlük az uniós támogatásokat”
– mondta a CDU elnöke, hozzátéve, hogy nem akar konfliktust, „de ha szükséges, vállalni fogjuk.”
Friedrich Merz német kancellár szerint az Európai Unió nyomást tud gyakorolni a Magyarország és Szlovákia oroszpártinak vélt kormányaira – írja az NTV.
„Ha ez a politikai irány folytatódik, nem fogjuk tudni elkerülni a konfliktust Magyarországgal és Szlovákiával”
– mondta Merz a WDR Európa Fórumán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balhéval indult a keddi igazságügyi bizottsági ülés az Országgyűlésben. Tüntetők érkeztek „Szabad sajtó, szabad civilek” feliratú molinóval, és megzavarták az átláthatósági törvény vitáját. Mielőtt Szabó Tünde, a Fidesz képviselője felszólalhatott volna, Vejkey Imre, a KDNP-s bizottsági elnök kivezettette a civileket – írta meg a Blikk.
A vita során több ellenzéki képviselő is kifogásolta a törvényt. Szabó Szabolcs, a Momentum politikusa szerint az előterjesztés nem felel meg sem az uniós jognak, sem a házszabálynak. Úgy fogalmazott: „a jogszabálynak a címzettek számára egyértelmű szabályozási tartalommal kell rendelkeznie”.
Rónai Sándor, a DK-s alelnök azt mondta: „Ez a törvény súlyosan bántja Magyarországot, a szabad sajtót és nyílt támadást indít a civil szervezetekkel szemben”.
Cseh Katalin is felszólalt. Azt állította, hogy a kormány el akarja hallgattatni a sajtót, mert így próbálja elfedni, hogy nem érkeznek meg az uniós pénzek.
A Párbeszéd – Zöldek képviselője, Szabó Tímea arról beszélt, hogy a módosítás miatt kikerülhetnek-e külhoni magyarok a külföldi támogatás kategóriájából. Azt mondta, a törvény csak arra kötelezi a szervezeteket, hogy tüntessék fel a honlapjukon, ha külföldről kapnak pénzt.
A Mi Hazánk képviselője, Novák Előd szerint nyilvános adatnak kellene lennie, ha egy politikus egy másik állam alkotmányára is felesküdött. Példaként említette Márki-Zay Pétert, Cseh Katalint és Bedő Dávidot.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a kormány részéről azt mondta, szerinte a javaslat megfelel a házszabálynak. Azt is kijelentette, hogy a törvény csak szervezetekre vonatkozik, magánszemélyekre nem. Úgy fogalmazott, hogy az egyedüli szankció az átláthatóság, és csak összeesküvés-elmélet az, hogy korlátoznák a média vagy a civilek működését.
A bizottsági vita után a módosító javaslatot megszavazták: 8-an igennel, 3-an nemmel voksoltak, senki nem tartózkodott.
A módosítás lényege, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal listájára került szervezetek már idén elveszíthetik az 1 százalékos szja-hozzájárulást. Ezeket az összegeket a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért kapná. A törvény másik változása, hogy a kettős állampolgárságú magyar állampolgárokat nem tekintik külföldinek.
Balhéval indult a keddi igazságügyi bizottsági ülés az Országgyűlésben. Tüntetők érkeztek „Szabad sajtó, szabad civilek” feliratú molinóval, és megzavarták az átláthatósági törvény vitáját. Mielőtt Szabó Tünde, a Fidesz képviselője felszólalhatott volna, Vejkey Imre, a KDNP-s bizottsági elnök kivezettette a civileket – írta meg a Blikk.
A vita során több ellenzéki képviselő is kifogásolta a törvényt. Szabó Szabolcs, a Momentum politikusa szerint az előterjesztés nem felel meg sem az uniós jognak, sem a házszabálynak. Úgy fogalmazott: „a jogszabálynak a címzettek számára egyértelmű szabályozási tartalommal kell rendelkeznie”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint azt mi is megírtuk: Vlagyimir Putyin orosz elnök május 20-án munkalátogatáson vett részt a kurszki régióban. Az orosz sajtó beszámolói szerint a program közben ugyanakkor rendkívüli esemény történt, az elnöki helikopter ugyanis egy ellenséges dróntámadás középpontjába került.
A történtekről Jurij Daskin, a légvédelmi hadosztály parancsnoka is nyilatkozott a Rosszija24 tévécsatornának.
„Egyidejűleg légvédelmi csatát vívtunk, és biztosítottuk az elnöki helikopter repülésének biztonságát a levegőben”
– fogalmazott Daskin, aki hozzátette: az ellenséges drónok támadását visszaverték, és minden légtércélpontot megsemmisítettek.
„Egy légitámadás célpontjának lenni óriási kockázat. Egész biztos, hogy Putyin utazásának szervezői közül valaki óriásit hibázott. Valahogyan kiszivárgott a helikopter várható útvonala, amit vélhetően kihasznált az ukrán hadvezetés, ezért támadták drónokkal az adott időben a térséget. Biztos, hogy ezért fejek hullanak majd az orosz hadseregben”
– mondta a támadással kapcsolatban Kis-Benedek József nyugalmazott ezredes, katonai szakértő a Blikknek.
„Az orosz elnök mozgását a legszigorúbb titoktartás és biztosítás övezi. Ezúttal azt sem lehet kizárni, hogy nyugati, avagy amerikai hírszerzési adatok is segítették az ukrán felet a különleges kurszki akció végrehajtásában”
- tette hozzá a szakértő.
Az orosz elnökről egyébként az a hír járja, hogy szinte paranoiásan irtózik a légi utazástól, ugyanis attól tart, hogy kiszivárog az útvonala és megtámadják a gépet. Éppen ezért még a hosszabb távokra is általában páncélozott vonattal vagy autóval megy.
Mint azt mi is megírtuk: Vlagyimir Putyin orosz elnök május 20-án munkalátogatáson vett részt a kurszki régióban. Az orosz sajtó beszámolói szerint a program közben ugyanakkor rendkívüli esemény történt, az elnöki helikopter ugyanis egy ellenséges dróntámadás középpontjába került.
