Leminősítenék a magyar ombudsmant, mert nem foglalkozott megfelelően számos emberi jogi problémával
Az alapvető jogok biztosa nemzeti emberi jogi intézményi “A” státuszának elvételét javasolja az ombudsman külföldi kollégáiból álló testület - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.
A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének Akkreditációs Albizottsága sorolja kategóriákba az ombudsmanokat, és attól függően minősíti őket “A” vagy “B” státuszúnak, hogy mennyiben felelnek meg a Párizsi Alapelvek néven ismert ENSZ-határozatnak, amely a nemzeti emberi jogi intézmények függetlenségével kapcsolatos követelményeket tartalmazza. A “B” státusz azt jelenti, hogy az intézménynek nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.
A négy “A” státuszú nemzeti emberi jogi intézményből álló Albizottság idén júniusban vizsgálta meg a magyar ombudsman munkáját, és ennek alapján ma nyilvánosságra hozott jelentésében azt javasolja, hogy fosszák meg “A” státuszától az alapvető jogok biztosát.
Kritizálja az Albizottság azt is, hogy az ombudsman nem fordult az Alkotmánybírósághoz a politikailag érzékeny, illetve a jogvédelem intézményeit érintő ügyekben.
A testület szerint továbbra is probléma, hogy a biztos kiválasztásának folyamata nem kellőképpen széleskörű és átlátható. Emellett az ombudsman a regionális és nemzetközi emberi jogi mechanizmusokat is csak korlátozottan használta ki az érzékeny ügyekben.
Az Albizottság szerint az, hogy az ombudsman nem szólalt fel valamennyi emberi jog előmozdítása és védelme érdekében, a függetlenségének a hiányát is mutatja. Végkövetkeztetésük szerint az ombudsman működése súlyosan veszélyezteti a Párizsi Alapelveknek való megfelelést, ezért javasolják a leminősítést.
A testület jelentése visszatükrözi a Magyar Helsinki Bizottság aggályait, amely idén februárban az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért segítségével elemezte az új ombudsman tevékenységét. Arra a következtetésre jutottak, hogy "míg egyes, politikailag semleges ügyekben a biztos aktív, addig kifejezetten kerüli azt, hogy szembe kelljen mennie a kormánnyal és a kormánytöbbséggel a politikailag érzékeny ügyekben, és nem vagy nem megfelelően lép fel az ezekben érintett csoportok védelmében".
