Kiszámolta a Népszava: Lázár János milliárdos csak a vagyonnyilatkozata alapján is
A budapesti, vásárhelyi és mádi ingatlanok értéke az ingatlan.com helyi átlagárai alapján 298 millió forint. Csak az összes ingatlanvagyon így átlagár alapján 896 millió forintot tesz ki. A batidai kastélyt és még sok mindent bele se számolták.
Lázár János egy közelmúltbeli fórumon, Berettyóújfaluban kapott kérdést a vagyonáról. A miniszter így válaszolt: „Jómódú ember vagyok, vagyonos ember vagyok, ezt soha nem tagadtam, mindenem benne van a vagyonnyilatkozatomban, számolják ki!” Azt is hozzátette: nem számolja milliárdokban a vagyonát.
A Népszava megnézte a legfrissebb, 2024. januárjában leadott vagyonnyilatkozatát, amely alapján kijelenthető: Lázár János vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. A számítás során több olyan vagyonelemet kihagytak, amelyeket nem lehetett pontosan pénzre váltani. Ilyenek például két ingatlan és a „műtárgyak, festmények” megnevezéssel szereplő ingóságok. Ezek közül több alkotást már korábban beazonosítottak, például Batthyány Gyula 1908-as Lovaspóló című festményét.
A 24.hu írt egy másik képről is, amelyet nagy valószínűséggel Vaszary János festett. Ez a festmény korábban Kovács Dezső műgyűjtő hagyatékához tartozott. Ha valódi, az értéke önmagában akár 100 millió forint is lehet.
A vagyon kiszámításából kimaradtak azok az ingatlanok és vagyonelemek is, amelyek nem Lázár, hanem családtagjai nevén szerepelnek.
2014-ben például nagy figyelmet kapott, hogy a miniszter 14 éves fia nevén volt egy 120 négyzetméteres lakás Budán, valamint egy mádi szőlő. Nem vették figyelembe a batidai kastélyt sem, amelyben bár Lázár csak résztulajdonos, az elmúlt két évben csak ő részesült az ingatlan hasznából. A gazdasági társaságokból és alapítványokból származó bevételek sem szerepelnek a vagyon összegzésében.
A miniszter vagyonnyilatkozata szerint összesen 46 ingatlan szerepel a nevén. Egy budapesti, belvárosi lakás teljes egészében az övé, ezen kívül egy hódmezővásárhelyi ház és egy XIII. kerületi lakás fele is a tulajdonában van. Ezen felül 43 mezőgazdasági területet birtokol. Öt darab, összesen több mint 34 hektárnyi szántó található Mártély, Mindszent és Földeák környékén. Hódmezővásárhelyen 29 különálló birtokelemből álló, 167 hektárnyi szántó, három tagban 9,62 hektárnyi erdő, közel 5 hektárnyi legelő, valamint 1 hektárnyi mocsár és töltés szerepel a nevén. Mádon, a tokaji borvidéken három szőlőtulajdona is van, együttesen közel 4,5 hektáron.
A budapesti, vásárhelyi és mádi ingatlanok értéke az ingatlan.com helyi átlagárai alapján 298 millió forint. Az OTP Agrár számításai szerint a szántók értéke 527 millió forint. Az erdő és legelő 50 millió, míg a szőlőterületek 21,5 millió forintot érnek.
A mocsár és töltés értékét nem lehetett pontosan meghatározni. Az ingatlanvagyon így átlagár alapján 896 millió forintot tesz ki.
A miniszter három gépjárművet vallott be: egy 2019-es Mini Cooper Cabrio, egy 2019-es Land Rover Defender és egy 2023-as Audi A6 AllRoad szerepel a vagyonnyilatkozatban. A használt autók piaci ára alapján ezek összesen legalább 43 millió forintot érnek.
Pénzügyi megtakarításai is vannak: 200 millió forint értékpapírban, 90 millió forint banki és egyéb követelésként, valamint 30 millió forint készpénz formájában. Ezek összesen 320 millió forintot tesznek ki.
Az ingatlanok, járművek és megtakarítások összértéke alapján Lázár János vagyona 1 milliárd 259 millió forint. Ebben nem szerepelnek a nehezen beazonosítható vagyonelemek és a családtagok nevén lévő vagyonrészek. A lap szerint a vagyonnyilatkozatban szereplő 220 millió forintos tartozással együtt is kijelenthető: Lázár János milliárdos.
Lázár János egy közelmúltbeli fórumon, Berettyóújfaluban kapott kérdést a vagyonáról. A miniszter így válaszolt: „Jómódú ember vagyok, vagyonos ember vagyok, ezt soha nem tagadtam, mindenem benne van a vagyonnyilatkozatomban, számolják ki!” Azt is hozzátette: nem számolja milliárdokban a vagyonát.
A Népszava megnézte a legfrissebb, 2024. januárjában leadott vagyonnyilatkozatát, amely alapján kijelenthető: Lázár János vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. A számítás során több olyan vagyonelemet kihagytak, amelyeket nem lehetett pontosan pénzre váltani. Ilyenek például két ingatlan és a „műtárgyak, festmények” megnevezéssel szereplő ingóságok. Ezek közül több alkotást már korábban beazonosítottak, például Batthyány Gyula 1908-as Lovaspóló című festményét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pénteken újabb kísérletet tehetnek az Axiom-4 küldetés indítására, amelyen a magyar űrhajós, Kapu Tibor is részt vesz.
A Spacejunkie oldal szerint a start magyar idő szerint 13:15-kor lehet.
Érdekesség, hogy ezen a héten a péntek éppen tizenharmadikára esik.
A küldetés indulását korábban többször is el kellett halasztani. Legutóbb szerdán maradt el a fellövés, mert a Falcon 9 rakétán folyékonyoxigén-szivárgást észleltek. A SpaceX így jelentette be a döntést: „Visszalépünk a holnapi Falcon 9 Axiom-4 küldetés indításától, hogy a SpaceX csapatai elegendő időt kapjanak a statikus hajtóműteszt utáni ellenőrzés során észlelt folyékonyoxigén-szivárgás kijavítására.”
Az Axiom-4 startját eredetileg 2024 októberére tervezték, de a hivatalos engedélyezési folyamat elhúzódott, ezért május 29-re módosították az időpontot. Ezt követően újabb halasztások következtek: előbb június 8. előtt nem indulhatott az űrhajó, majd a dátumot 10-re tették át. Aznap azonban az időjárási körülmények nem tették lehetővé a fellövést. Ezután a 11-ét jelölték ki, de ezen a napon sem valósulhatott meg az indítás.
A Spacejunkie értesülései szerint pénteken, vagyis június 13-án próbálkoznak újra a starttal. A kilövés időpontja pedig helyi idő szerint 7:15, magyar idő szerint 13:15 lehet. Ugyanakkor az Axiom honlapján cikkünk megjelenéséig nem jelent meg hivatalos bejelentés az időpontról.
Magyar Péter: Az állami hadiipar most bejelentett privatizációja egyenlő a hazaárulással
Privatizáció helyett nemzetbiztonsági kockázat – így látja Magyar Péter az állami hadiipari cégek többségi tulajdonának 4iG-hez kerülését. A politikus tiltakozásul részvényei eladását is bejelentette.
Az állami hadiipar most bejelentett privatizációja egyenlő a hazaárulással - írta szerda esti poszja elején Magyar Péter. A Tisza Párt vezetője a bejegyzésben arra reagált, hogy bejelentették: a 4iG Csoport többségi tulajdont szerez kilenc fontos védelmi vállalatban. A tranzakció értéke 74,5 és 82,8 milliárd forint között alakulhat. A végleges adásvételt a nyár végére tervezik.
A folyamat során az N7 Holding létrehozza az N7 Defence Zrt.-t, amelybe átruházza a kilenc vállalatban meglévő tulajdonrészét. Ezt követően a 4iG SDT 75 százalék plusz egy szavazat arányú részesedést vásárol az új társaságban. Az állam megtartja a fennmaradó, 25 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdonrészt.
Magyar Péter szerint „ez a legsúlyosabb nemzetbiztonsági kérdés is, főleg úgy, hogy a vevőként bejelentkező 4iG részvényesei között külföldi tulajdonosok is vannak”.
„Követeljük, hogy az Orbán-kormány azonnal állítsa le ezt a tranzakciót! Arra az esetre, ha nem teszik, már most jelzem, hogy a leendő TISZA-kormány a hivatalba lépése első napján semmissé teszi a vonatkozó szerződéseket és felelősségre vonunk minden érintettet.”
A Tisza Párt elnöke ezután közölte, hogy azonnali hatállyal megválik 4iG részvényeitől.
„Én ebben a hazaárulásban nem veszek részt, így jelzem, hogy a soron következő tőzsdei napon, azaz holnap reggel azonnali hatállyal eladom a tulajdonomban lévő 4iG részvényeket 1 db kivételével. Szimbolikusan azért maradok részvényes, hogy a magyarok érdekét tudjam képviselni a cég közgyűlésein és követeljem, hogy a vállalat álljon el a tranzakciótól, vagy ha az üzlet megvalósul, akkor térítésmentesen szolgáltassa vissza a hadiipari cégeket az állam tulajdonába” - olvasható Magyar posztjában. Hozzátette:
„A padláskisöprésnek és a szabadrablásnak is van határa, Elvtársak!”
„Értem én, hogy a miniszterelnök és 3000 bűntársa, valamint Orbán Viktor fegyverkereskedelemben érintett rokonai csak a dollárjeleket (vagy rubeleket?) látják a szemük előtt, nem pedig a magyar emberek jólétét, de a haza biztonsága nem lehet kétes hírű oligarchák biznisze” - írta a politikus a Facebookon, egyben szorgalmazta az ügyben a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság összehívását.
Az állami hadiipar most bejelentett privatizációja egyenlő a hazaárulással - írta szerda esti poszja elején Magyar Péter. A Tisza Párt vezetője a bejegyzésben arra reagált, hogy bejelentették: a 4iG Csoport többségi tulajdont szerez kilenc fontos védelmi vállalatban. A tranzakció értéke 74,5 és 82,8 milliárd forint között alakulhat. A végleges adásvételt a nyár végére tervezik.
A folyamat során az N7 Holding létrehozza az N7 Defence Zrt.-t, amelybe átruházza a kilenc vállalatban meglévő tulajdonrészét. Ezt követően a 4iG SDT 75 százalék plusz egy szavazat arányú részesedést vásárol az új társaságban. Az állam megtartja a fennmaradó, 25 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdonrészt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar zsoldosok is harcolnak Ukrajnában, akár napi 1000 dollárt is kereshetnek, a pihenőidőre azonban nem jár fizetség
Egyikük elmesélte, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki vállaja ezt a kockázatos feladatot. Jelenleg is toboroznak magyarul beszélő szakembereket a nemzetközi egységeikbe.
Több magyar állampolgár is az ukrán hadsereg oldalán harcol a fronton, közülük néhányan korábban még sosem jártak Ukrajnában - állítja több Nem hivatalos forrás. Körülbelül húsz–huszonöt olyan zsoldosról van szó, akik egyénileg jelentkeztek, és bár nem együtt teljesítenek szolgálatot, ismerik egymást, és tartják a kapcsolatot.
Bagjos Richárd biztonsági szakértő, aki korábban Kuvaitban és Irakban is szolgált nemzetközi zsoldosegységekben a Blikknek elmondta, hogy már korábban is megjelent a sajtóban, hogy legalább nyolc magyar önkéntesként csatlakozott az ukrán oldalon harcoló Omega Gárdához, amely a nemzetközi légió egyik elit alakulata. Úgy véli, a valóságban ennél többen is lehetnek, és a létszám folyamatosan változik. Ennek oka nemcsak a harcok során bekövetkező veszteség, hanem az is, hogy a zsoldosok intenzív bevetések után rendszeresen pihenőt kapnak.
Bagjos korábban egy amerikai mintára létrehozott magánhadsereg szervezésén dolgozott Magyarországon. A kezdeményezés végül nem valósult meg, miután tiltott toborzás miatt eljárás indult ellene. A bíróság később kimondta, hogy nem követett el jogsértést, azóta kizárólag szakértőként tevékenykedik. Szerinte a jól kiképzett harcosok akár 5-10 ezer dollárt (1,7-3,5 millió forint) is megkereshetnek.
A tapasztalt harcosok pedig akár napi 1000 dollárt is kaphatnak, a fizetés a feladat nehézsége és az elért eredmények függvénye. A pihenőidő azonban nem jár fizetéssel.
Két különösen jól képzett magyar zsoldos is szolgál a fronton. Egyikük korábban az idegenlégió tagjaként harcolt, és francia állampolgársággal is rendelkezik. A másik egy brit-magyar kettős állampolgár, aki korábban brit elit egységekben szolgált.
Levi, a volt idegenlégiós, már francia katonaideje alatt is részt vett bevetéseken Afrikában és Irakban. Leszerelése után Korzikán telepedett le, de Budapesten is van lakása. Az ukrán háború harmadik hónapjában csatlakozott a nemzetközi brigádhoz, és időnként a kárpátaljai magyar katonák kiképzésében is részt vett.
Mint mondta, az ukránok keresték meg, és jelenleg is toboroznak magyarul beszélő szakembereket a nemzetközi egységeikbe. Ő a 3. Rohamdandárban is szolgált kiképzőként, ahol ukrán katonák és zsoldosok együtt vesznek részt a harcokban. Ez az alakulat több alkalommal hajtott végre diverzáns műveleteket az orosz vonalak mögött. Egy ilyen bevetés során kamikáze drónokkal semmisítették meg az oroszok Tyulpan nevű aknavetőit, miközben közel két kilométerre hatoltak be az ellenséges területre.
Six, a másik magyar zsoldos, korábban az angol G4S nevű magánhadsereg kötelékében szolgált. Az ukrán oldalon a Tempest Csoport tagjaként éjszakai és felderítő bevetéseken vesz részt. Azt is elmondta, hogy több másik nemzetiségű magánegység is aktív a fronton, köztük a portugál nyelvű Compania Serpente, amely brazil és dél-amerikai exkatonákból áll. Hasonló egység a spanyol nyelvű Tormenta Hispana, ahol három magyar zsoldos is szolgál, akik korábban Venezuelában dolgoztak testőrként.
Az ukrán vezérkar pontosan nyilvántartja a nemzetközi zsoldosokat, de ezekről az információkról nem szívesen nyilatkoznak. A becslések szerint 32 ország állampolgárai harcolnak az ukrán oldalon, a legtöbben közülük amerikaiak.
Six arról is beszélt, hogy több alkalommal részt vett orosz egységek bekerítésében. Ezek az alakulatok háborús bűntetteket követtek el, a vezetőiket élve próbálták elfogni, majd átadták őket az ukrán hírszerzésnek. Arról azonban már nem tudott információt adni, hogy mi történt velük az elfogás után.
Azt is elmondta, hogy a háborús körülmények ellenére sokan továbbra is jelentkeznek zsoldosnak. Ő maga most egy rövid szabadságra hazatért, de tervezi a visszatérést. Úgy véli, a jelenlegi konfliktusban a jó oldalon áll, és a többi magyar is így gondolja. Két társukról tudni lehet, hogy már nem térnek vissza.
A nemzetközi légió folyamatosan toboroz új harcosokat. A jelentkezőknek először be kell küldeniük a személyes adataikat, amit az ukrán titkosszolgálat ellenőriz. Vizsgálják a katonai múltat, illetve azt is, hogy van-e bűnügyi előélet. Ezután egy kérdéssorra kell válaszolni, majd személyes interjú következik, többnyire a jelentkező országában. Aki mindezen megfelel, az utolsó körben már Ukrajnában esik át az alkalmassági vizsgálaton.
Az ukrán fél csak 18 és 60 év közötti jelentkezőket fogad, akik jó egészségi állapotban vannak. Elsősorban egykori katonákat, rendőröket és tűzoltókat keresnek. Az utazás megszervezésében nem nyújtanak segítséget, a jelentkezőnek saját magának kell eljutnia Kijevbe.
A nemzetközi hírszerzés szerint magyar zsoldosok az orosz oldalon nem harcolnak, de ott is jelen vannak különböző magánhadseregek. A hírek szerint mintegy 40 ilyen cég szolgál az orosz hadsereg oldalán, köztük a Wagner-csoport és a Redut. Az összesített létszámuk megközelítheti a 7000 főt.
Több magyar állampolgár is az ukrán hadsereg oldalán harcol a fronton, közülük néhányan korábban még sosem jártak Ukrajnában - állítja több Nem hivatalos forrás. Körülbelül húsz–huszonöt olyan zsoldosról van szó, akik egyénileg jelentkeztek, és bár nem együtt teljesítenek szolgálatot, ismerik egymást, és tartják a kapcsolatot.
Bagjos Richárd biztonsági szakértő, aki korábban Kuvaitban és Irakban is szolgált nemzetközi zsoldosegységekben a Blikknek elmondta, hogy már korábban is megjelent a sajtóban, hogy legalább nyolc magyar önkéntesként csatlakozott az ukrán oldalon harcoló Omega Gárdához, amely a nemzetközi légió egyik elit alakulata. Úgy véli, a valóságban ennél többen is lehetnek, és a létszám folyamatosan változik. Ennek oka nemcsak a harcok során bekövetkező veszteség, hanem az is, hogy a zsoldosok intenzív bevetések után rendszeresen pihenőt kapnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Direkt36: Orosz kapcsolatai miatt figyeli a fideszes propagandista Spöttlét a magyar elhárítás
A lap szerint a magyar elhárítás nemzetbiztonsági kockázatként kezeli Georg Spöttlét, aki évek óta rendszeresen szerepel a kormánymédiában, de az orosz állami médiában is biztonságpolitikai szakértőként. Spöttle sokszor utazik Oroszországba, és vannak orosz hírszerzővel is kapcsolatai.
A portál úgy tudja, hogy egy fiatal szakember azért nem kerülhetett be a Külgazdasági és Külügyminisztérium diplomataképző programjába, mert közeli kapcsolatban áll Spöttlével. A jelentkezőnél ez már önmagában elég volt ahhoz, hogy elbukja a nemzetbiztonsági átvilágítást.
Spöttle az elutasítás után állítólag politikai kapcsolatait is megmozgatta, hogy ismerősét – akinek korábban is segítette a karrierjét – mégis bejuttassa a programba.
A Direkt36 szerint Spöttle az ukrajnai háborúval kapcsolatban olyan állításokat fogalmazott meg, amelyek nagyban hasonlítanak egy orosz katonai hírszerző, Oleg Szmirnov által küldött anyagokra. Szmirnov 2024-ig a budapesti orosz nagykövetség katonai attaséjaként dolgozott, és a GRU hírszerző tisztje volt.
A cikk bemutat egy e-mailt is, amelyben Spöttle megköszöni Szmirnovnak, hogy meghívta a 2024-es Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferenciára. Ebben azt írta: „Minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy új impulzusokat adjak és kapjak a nemzetközi politika és biztonság területén, valamint hogy az eredményeket Magyarországon a televízióban és az újságokban is publikáljam.”
Spöttle rendszeresen utazik Oroszországba, köztük az oroszok által megszállt ukrán területekre is, és gyakori vendég az orosz állami tévécsatornákban szakértőként. A Direkt36 szerint több megszólalása is tartalmazza azokat az érveket, amelyek a Szmirnov-féle anyagban szerepeltek – például hogy a háborút a Nyugat provokálta ki, Ukrajna csak eszköz, és a NATO fenyegetést jelent Oroszországra.
Georg Spöttle korábban a Fidesz szentesi képviselőjelöltje volt, és dolgozott a Nézőpont Intézet migrációs szakértőjeként is. Rendszeresen feltűnik fideszes rendezvényeken, például Tusványoson vagy a CPAC konferencián. Több közös fotó is készült róla Orbán Viktor miniszterelnökkel és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel, aki egyébként a katonai elhárításért is felelős.
A Direkt36 szerint Spöttle jó kapcsolatot ápol Szijjártó Péter külügyminiszterrel is, aki nemcsak személyesen találkozott vele, hanem rendszeresen hallgatja is a podcastjeit.
A Direkt36 megkeresésére sem Spöttle, sem a megnevezett állami és kormányzati szervek nem reagáltak.
A portál úgy tudja, hogy egy fiatal szakember azért nem kerülhetett be a Külgazdasági és Külügyminisztérium diplomataképző programjába, mert közeli kapcsolatban áll Spöttlével. A jelentkezőnél ez már önmagában elég volt ahhoz, hogy elbukja a nemzetbiztonsági átvilágítást.
Spöttle az elutasítás után állítólag politikai kapcsolatait is megmozgatta, hogy ismerősét – akinek korábban is segítette a karrierjét – mégis bejuttassa a programba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
