HÍREK
A Rovatból

Lázár János baltával esne neki a multiknak a 400 forintos tej és káposzta miatt

A miniszter egy battonyai fórumon vázolta fel a magyar agrárium és a kiskereskedelem átalakításának tervét. Azt ígérte, hogy a 2026-os választások után kiszorítaná a külföldi láncokat.


„Ezt baltával kell szétoperálni” – ezzel a hasonlattal írta le Lázár János, hogyan nyúlna hozzá a magyar kiskereskedelemhez a választások után. Az építési és közlekedési miniszter egy battonyai lakossági fórumon jelentette ki, hogy

azt tervezi, 2026 és 2030 között „kiforgatja a vidéki agrárvilágot a négy sarkából”.

Az elmúlt hetek hangos, néha botrányos Lázárinfói után a battonyai sportcsarnokban nyugodt hangulat fogadta a minisztert, akit kolbásszal vártak – írja a Telex. Lázár a kolbászt trófeaként a magasba is emelte, és azt mondta: „Nincs ennél jobb nyugtató”.

Szerinte a magyar föld sokkal több embert el tudna látni, a multik miatt azonban az emberek nem magyar tejet isznak és nem magyar húst esznek. A fő kérdésnek azt nevezte, hogyan lesz a 140 forintos tejből 400 forintos a boltban, vagy a 60 forintos káposztából szintén 400 forintos. „Ezt kell megpiszkálni” – mondta, majd hozzátette, meg kell nézni, a termelő és a bolt között kinél marad a pénz. A megoldást a magyar termelők helyzetbe hozásában látja.

„Csak le kell tolni, el kell nyomni, odébb kell tolni a külföldieket, hogy a magyarok is odaférjenek, egyébként nem fog működni.”

Lázár Jánosnak nem új terve a külföldi tulajdonú láncok kiszorítása, de a jelenlegi kormányzati ciklusban ez nem valósult meg. A kormánynak voltak már korábban is a kiskereskedelmet érintő, vitatott lépései, mint a vasárnapi boltzár bevezetése majd eltörlése, vagy a plázastop. A mostani tervek azonban komoly uniós jogi akadályokba ütközhetnek: az Európai Bizottság korábban már vizsgálta a kiskereskedelmi különadót diszkrimináció miatt, februárban pedig az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka mondta ki, hogy a „kötelező akciózás” magyar szabályozása uniós jogba ütközhet. Az ágazati szereplők és ellenzéki pártok is rendszeresen bírálják az állami beavatkozásokat, szerintük azok piaci torzulásokhoz és áruhiányhoz vezethetnek.

A fórumon egy kérdésre Lázár Pintér Sándor belügyminiszter visszavonulásáról is beszélt. Arra a kérdésre, hogy mikor megy nyugdíjba Pintér, annyit mondott: „Most. 2026-ban.” Később méltatta a belügyminisztert, akinek szerinte óriási szerepe van abban, hogy Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa lett. Azt is mondta, Pintérnek a 2022-es ciklust „már nem kellett volna vállalnia, mert nyugdíjkorban van”, és hozzátette: „Az az ember 16-18 órákat dolgozik mind a mai napig”.

Egy másik kérdező Orbán Viktor több mint hatmilliós fizetését és a megtakarítás hiányát firtatta.

Lázár szerint a miniszterelnöknek a világpolitikai szerepléssel komoly költségei vannak, különösen öt gyerekkel és sok unokával.

A helyzetet úgy összegezte: „Lázár és Orbán együtt a legjobb”, utalva arra, hogy neki van megtakarítása, a miniszterelnöknek pedig nincs.

Magyar Péter neve is előkerült egy bekiabálás után. Lázár erre azt mondta, korábban ő fizette Magyar Pétert. „Azoknál a vállalatoknál dolgozott, ami hozzám tartozott, a közút, satöbbi, satöbbi.

A felesége eljött hozzám, azt mondta, hogy az ő férjének minimum 3 milliót kell keresnie. Van, aki így élt és így boldogult. Hogy a felesége kijárt neki fizető állást. És miután a minisztertársam volt, és miután a kollégám volt, mit mondhattam volna mást?”

– kérdezte, majd hozzátette, hogy „mindig tanul az ember”.

A kampányról szólva Lázár úgy fogalmazott, a meccs még nincs lejátszva, és ami eddig történt, az „csak gyenge előjátéknak fogható fel”. Szerinte az ellenfélnek nagyobb a hangja, mint a teste. „Az ellenfél óriási hangorkánnal jön, az ellenfélnek nagyobb a hangja, mint a teste” – mondta. A fórum végén megígérte a battonyaiaknak, hogy a nyugodt légkörért cserébe megépül az általuk kért út.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Halált kívánt Zelenszkijnek a Moszkvából hazahozott hadifogoly a DPK debreceni gyűlésén
A két, Szijjártó Péter által hazahozott fogoly egyike a kormányközeli Patrióta csatorna kérdésére nyilatkozott. Kijev a kijelentés után azonnal bekérette a magyar nagykövetség ügyvivőjét a külügyminisztériumba.


Halált kívánt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az a magyar állampolgársággal is rendelkező hadifogoly, akit nemrég hoztak haza Moszkvából, és akit külön felszólítottak a Digitális Polgári Körök debreceni gyűlésén. Az ukrán katonaként orosz fogságba esett férfi megszólalására Kijev néhány órán belül reagált: Szijjártó Péter külügyminiszter közlése szerint az ukrán külügyminisztériumba bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét.

A háborúellenes gyűlésen a kormányközeli Patrióta munkatársa kérdezte meg a férfit, mit kívánna az ukrán elnöknek – írta a hvg.hu. A volt hadifogoly erre azt válaszolta, hogy a halált. Ezután arról is faggatták, mit üzenne azoknak, akik nem hiszik el a háborús riogatásokat.

„Kitartás legyen minden emberben és remény” – mondta szűkszavúan.

A debreceni rendezvényen megjelent Orbán Viktor miniszterelnök is, akit főleg helyi lakosok kérdezhettek, vagy mondhattak neki köszönetet.

A megszólaló férfit egy másik fogollyal együtt Szijjártó Péter hozta haza Moszkvából még március 5-én. Az ukrán fél már akkor tiltakozott az átadás módja miatt, mert az a megkerülésükkel történt. Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint a hadifoglyok kiszabadítását »soha nem kíséri ilyen cinikus PR és politizálás«. Több jogi szakértő is felhívta rá a figyelmet, hogy a hadifoglyokról készített és bemutatott felvételek sérthetik a genfi egyezményt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megszólalt az ügyvéd: szerinte hazugság, hogy az M5-ön csaptak le az ukrán pénzszállítóra, mert az M0-án történt a rajtaütés
Horváth Lóránt ügyvéd szerint a pénzszállítók rendőrségi engedéllyel, az M3-as autópálya felé haladtak. Állítása szerint a háború óta rendszeresen ezen az útvonalon zajlik a szállítás a két bank között.


Megszólalt az ukránok ügyvédje, Horváth Lóránt, aki hazugságnak nevezte az M5-ös autópályát emlegető állításokat:

„Nem az M5-ös, hanem az M0-s autópálya egyik pihenőjénél csaptak le a TEK-es kommandósok az ukrán pénzszállítókra. Ezt természetesen bizonyítani is tudjuk”

– mondta. A felvetés azért fontos, mert az M5-ös délkelet felé, Szerbia irányába vezet, nem pedig Ukrajna felé.

A magyar hatóságok március 5-én, csütörtök délután tartóztatták fel a két ukrán pénzszállító autót. Az ukrán állampolgárokat másnap Záhonynál kitették az országból, a járműveket és a szállítmányt – 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat – azonban lefoglalták.

A Fidesz szombati rendezvényén éppen ezt az útvonal-kérdést emlegették, mondván, a konvoj nem Ukrajna felé tartott – írta a 24.hu. Lázár János közlekedési miniszter úgy fogalmazott, hogy az M5-ös a Tiszához vezet, holott földrajzilag az Ukrajna felé vezető M3-as szeli át a folyót, az M5-ös nem.

Az ügyvéd ezzel szemben állítja, a konvoj a hivatalos engedélyben szereplő útvonalon haladt.

„Az ukrán pénzszállítók a rendőrségtől kapott útvonalengedély alapján haladtak az M1-es autópályától az M3-as felé, attól nem tértek el, az M5-öshöz semmi közük nem volt”

– közölte Horváth Lóránt. Elmondása szerint a háború kitörése óta, négy éve szállítanak ezen az útvonalon készpénzt az ukrán állami takarékbank és az osztrák Raiffeisen között, miután az ukrajnai légtérzár miatt a korábbi légi szállítás ellehetetlenült.

A NAV pénzmosás gyanújával indított nyomozást. Az ügy diplomáciai vihart is kavart: Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az esetet „állami terrorizmusnak és zsarolásnak” nevezte, és gyakorlatilag azzal vádolta meg Magyarországot, hogy túszokat ejtett és ellopta a pénzt. Az ukrán Oschadbank közleményben követelte alkalmazottai szabadon bocsátását és a vagyon visszaszolgáltatását, hangsúlyozva, hogy a szállítás egy nemzetközi megállapodás részeként, az európai vámeljárásoknak megfelelően zajlott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Heveny mérgezés” – kiszivárgott a jegyzőkönyv a debreceni CATL-gyárban történt rosszullét után
A február 13-i munkabaleset után a CATL szerint a kórház nem talált súlyos problémát a dolgozónál. A kormányhivatalhoz ugyanakkor eddig nem érkezett hivatalos bejelentés az esetről.


„Heveny mérgezés”

– ez a megállapítás szerepel abban a munkabaleseti jegyzőkönyvben, amely a CATL debreceni akkumulátorgyárában rosszul lett egyik dolgozó ügyében készült, miközben a cég üzemorvosa szerint nem történt mérgezés.

A dokumentumot Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt Hajdú-Bihar megyei képviselőjelöltje hozta nyilvánosságra – írta a Telex. Tárkányi korábban egy videót is közzétett, amelyben egy Edina nevű nő eltorzított hangon számolt be a történtekről. Azt mondta, olyan munkát erőltettek rájuk, amire nem voltak betanítva, majd valamilyen szúrós gáz szivárgott a levegőbe, amitől egy kollégájával együtt rosszul lett. A nő reszketni kezdett és el is ájult, ez utóbbi azonban nem szerepel a Tárkányi által közzétett dokumentumban.

A baleset a jegyzőkönyv szerint február 13-án történt. A CATL Debrecen belső vizsgálatot indított az ügyben. A cég korábbi közleménye szerint „a közelmúltban két kollégánk rosszul érezte magát. Mentőt hívtak nekik”, de a kórházban nem találtak súlyos problémát, az üzemorvos pedig kimondta, hogy nem történt mérgezés.

Tárkányi Zsolt a bejegyzésében többek között azt írta:

"Ez a sebtiben lefolytatott belső vizsgálat aztán megállapította, hogy baleset sem történt és mérgezést sem szenvedett senki. Aztán eltelt újra néhány nap, a baleset óta immár három hét és a cég mégis kiállított egy "Munkabaleseti jegyzőkönyvet", amelyben a sérülésről azt írják: HEVENY MÉRGEZÉS.

A baleset részletes leírása gyakorlatilag szóról-szóra megegyezik azzal, amit Edina nekem elmondott az esetről: vezetői utasításra az operátori munkáját megszakítva kellett átmennie egy másik részlegre. Ott "szúrós szagot tapasztaltak", majd rosszul lettek, Edina "rángatózni kezdett", ezért mentőt hívtak, amellyel a Kenézybe szállították. zméletvesztésről itt nincs szó, Edina korábban jelezte is, hogy ezt kihagyták a jegyzőkönyvből az ő kifejezett kérése ellenére."

A rosszullét okáról pedig az derült ki: ""a munkavállalók egy rendellenes lítium-ion cellát kezeltek, amelynél szúrós szagot észleltek", illetve "feltételezhetően valamilyen ismeretlen forrásból származó irritatív gőz, belélegzés útján kis mértékű expozíciót okozhatott a zárt térben, amely a munkavállalók rosszullétéhez vezetett."

Az ügy kipattanása után a Miniszterelnökségi Sajtóiroda is reagált. Azt írták: „Magyarországon a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani és mindenkivel be kell tartatni – kicsi vagy nagy, magyar vagy külföldi cégeknek egyaránt.” A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal korábban azt közölte, hogy a munkavédelmi hatósághoz nem érkezett sem jelzés, sem bejelentés az esetről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lezártult a nevezés: hét országos pártlistát jelentettek be a határidőig, de még jön az ellenőrzés
A szombati határidő után még lehet módosulás, mert a szavazólapra kerüléshez mindegyik pártnak 71 egyéni jelöltet is fel kell mutatnia.


Lezárult a nevezés az idei országgyűlési választásra: március 7-én, szombaton délután négyig hét párt és tizenkét nemzetiségi önkormányzat adott le országos listát a Nemzeti Választási Bizottságnál. Az adatokat a Nemzeti Választási Iroda.

A mezőny egy része már korábban biztossá vált: a Mi Hazánk Mozgalom, a Fidesz–Kereszténydemokrata Néppárt közös listája és a Demokratikus Koalíció már szerepelt a nyilvántartásban. A hajrában, pénteken a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Tisztelet és Szabadság Párt, valamint a Tea Párt Közösség is bejelentkezett. A sort szombaton A Szolidaritás Pártja és a Magyar Munkáspárt közös listája zárta.

A hét lista azonban még nem tekinthető véglegesnek.

Ahhoz ugyanis, hogy egy párt valóban felkerüljön a szavazólapra, legalább 71 egyéni jelöltet kell állítania Budapesten és minimum 14 vármegyében. Ha az ajánlások ellenőrzése során kiderül, hogy ez a feltétel valamelyik szervezetnél nem teljesül, a listájukat elutasítják.

A korábbi választások tapasztalata azt mutatja, hogy a bejelentett listák száma gyakran megcsappan a végére. Nyolc évvel ezelőtt, 2018-ban a negyven bejelentett listából mindössze 23 maradt a szavazólapon, négy éve pedig a hétből hat jutott el odáig. A mandátumszerzéshez az önállóan induló pártoknak 5, míg a Szolidaritás és a Munkáspárt közös listájának 10 százalékos küszöböt kell megugrania. A listaállítás nehézségét jelzi, hogy a Jobbik pénteken bejelentette: nem sikerült teljesíteniük a 71 egyéni jelöltes feltételt, így ők idén nem állítanak országos listát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk