KSH: még tragikusabbak az áprilisi halálozási adatok a korábbiaknál is
Már korábban megírtuk, hogy Magyarország lakosságarányosan mind napi, mind összhalálozásban világelső. Idén márciusig 41727-en haltak meg, így az első negyedévben a tavalyi 7072-höz képest 22%-kal magasabb az elhunytak száma: januárban 17, februárban 7,8, márciusban pedig 40%-kal többen haltak meg, mint egy éve ilyenkor.
Ennek az oka az, hogy tavaly márciusban robbant be a járvány Európában és ekkor kezdett emelkedni az elhunytak száma is azokban az országokban, amiket keményen sújtott az első hullám - derült ki az ATV interjújából, amit a KSH Szakstatisztikai igazgatóság, Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának főosztályvezetőjével készítettek.
Tavaly a magyarországi többlethalálozások számának 80%-a járvány következében történt, de az elhunytak számáról és a halálesetek okáról csak akkor lesz hivatalos statisztika, ha a KSH feldolgozza a halotti bizonyítványok adatait.
Egy korábbi interjúnkból már kiderült, hogy a járvány áldozatainak pontos számát a végleges adatok hiánya mellett azért is nehéz megállapítani, mert sokan el sem jutnak a kórházig, illetve a tesztelésig. Sok elhunyt pedig nem feltétlenül a vírus miatt, hanem annak következtében hunyt el: fertőzött volt, de nem a pandémia okozta a halálát, esetleg nem kapott megfelelő ellátást egy már meglévő betegségére.
A Statisztikai Hivatal kutatása szerint valamennyi régióban emelkedett a születések száma 2020 első negyedévéhez képest. Kovács Marcell elmondta, hogy tavaly még feltételezhető volt, hogy a járvány következtében sokan nem vállalnak majd gyermeket, ráadásul a gyermekvállalási korú nők száma évente 20000 fővel csökkent.
