News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

KSH: 395 900 forint volt a bruttó átlagkereset január-júliusban

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 263 ezer 300 forint volt az év első hét hónapjában.

Link másolása

hirdetés

Júliusban a bruttó átlagkereset 401 ezer 800 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,9 százalékos emelkedéssel 413 ezer 360 forintra nőtt. Az év első hét hónapjában a bruttó átlagkereset 395 ezer 900, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 263 ezer 300 forint volt, mindkettő 10,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt - bruttó átlagkereset 376 ezer 300 forintra becsülhető júliusban, ez 10,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A júliusi reálkereset 6,7 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál a 3,8 százalékos júliusi inflációval számolva.

A legalább 5 foglalkoztatottal működő vállalkozásoknál 11,4 százalékkal 418 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset, ami 278 ezer forint nettónak felel meg. A költségvetési szférában 10,0 százalékos emelkedéssel 405 ezer forint volt a bruttó és 269 ezer forint a nettó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.

A vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazottak száma 142 ezerrel, 6,7 százalékkal csökkent tavaly júliushoz képest, a költségvetési szektorban 0,3 százalékkal, 2 ezerrel dolgoztak kevesebben

hirdetés

- derül ki a KSH adataiból.

A feldolgozóiparban 10,6 százalékkal, az építőiparban 14,4 százalékkal volt magasabb az átlagkereset, mint tavaly júliusban és 429 ezer forintot, illetve 338 ezer forintot ért el. Továbbra is a pénzügyi, biztosítási szektorban lehetett a legtöbbet, bruttó 693 ezer forintot, ami 7,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az oktatásban alkalmazottak átlagkeresete 10,9 százalékkal 374 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset, az egészségügyben 10,4 százalékkal emelkedtek 407 ezer forintra.

Az év első hét hónapjában a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 406 ezer 500 forint volt a bruttó átlagkereset.

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 263 ezer 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 272 ezer 200 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,0, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 10,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - írta a KSH.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Von der Leyen: A lehető legsúlyosabb válaszlépések következnek az Északi Áramlat gázvezetékének szabotázsa miatt
Az EU vezető politikusa szerint valaki felrobbantotta azt a gázvezetéket, és felelni fog érte.

Link másolása

hirdetés

Az Európai Bizottság elnöke egyértelműen szabotázsakciónak nevezte Twitter-posztjában az Északi Áramlat földgázvezetékének a megrongálódását, amely szivárgást okozott a Balti-tengerben.

Ursula von der Leyen egyeztetett a témában Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel. Az EB elnöke szerint elsődleges, hogy kivizsgálják a történteket, hogy teljes képet kapjanak az eseményekről és azok okairól.

Von der Leyen szerint "aktív európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása elfogadhatatlan, és a lehető legsúlyosabb válaszlépéseket fogja eredményezni."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Vége az ukrajnai „népszavazásoknak”: csaknem teljes támogatottság az Oroszországhoz való csatlakozás mellett
Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.
MTI, fotó: MTI/EPA - szmo.hu
2022. szeptember 27.


Link másolása

hirdetés

Az Oroszországhoz való csatlakozás csaknem teljes támogatottságát mutatták azok az előzetes részeredmények, amelyeket a Moszkva-barát hatóságok kedd este adtak ki az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban megtartott "népszavazásról".

A régiók azon lakosainak, akik jelenleg Oroszországban élnek, mintegy 97-98 százaléka voksolt a csatlakozás mellett, közölték az orosz hírügynökségek a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján.

A szakadár Donyecki Népköztársaság "állampolgárainak" a 98,69, a Luhanszki Népköztársaságének a 97,93, Herszon megyéének a 96,75 százaléka, Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került része lakónak pedig a 97,81 százaléka szavazott a leendő orosz annektálásra az oroszországi szavazókörzetekben.

Az ukrajnai régiókban az előzetes végeredményt a TASZSZ hírügynökség szerint várhatóan szerda reggelre összesítik, a hivatalos eredményeket pedig öt napon belül fogják nyilvánosságra hozni. A szavazatszámlálás a Donyecki Népköztársaságban közép-európai idő szerint 19 órai, a többi három régióban 15 órai urnazárás után kezdődött el.

Kedd este a Donyecki Népköztársaságban a szavazatok 31,74 százalékos feldolgozottsága mellett 93,95, a Luhanszki Népköztársaságban pedig 82,8 százalékos feldolgozottság mellett 98,53 százalék volt az Oroszországhoz csatlakozás támogatottsága. Zaporizzsja megyében ez az arány 90 százalékos feldolgozottság mellett 92,74, Herszon megyében pedig 76 százaléknyi számlálást követően 86 százalékos volt.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy

hirdetés
a kamara jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését.

A donyecki régió hatóságai közölték, hogy a referendumon 28 ország több mint 130 megfigyelője vett részt. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe.

Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.

A négy ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelynek szükségességét a szervezők a biztonsági helyzettel indokolták, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a jogosultak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Dán miniszterelnök: szabotázs történt, szándékosan rongálták meg az Északi Áramlat gázvezetéket
A dán és svéd szeizmológusok azt közölték, hogy robbanásokat észleltek az Északi Áramlat vezetékeknél.

Link másolása

hirdetés

Mint arról mi is írtunk, a német szövetségi kormány szakértői szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken. Úgy válik, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a sajtónak azt mondta, hogy

szándékos rongálás eredménye az Északi Áramlat gázvezetékben tapasztalható szivárgás

- írja a Portfolio az AFP alapján. A hírügynökség közlése szerint a dán politikus arról is beszélt, hogy még „legalább egy hétig” szivárogni fog a vezetékből a földgáz.

hirdetés

Több nyugati vezető is szándékosságra gyanakszik, de az uniós szóvivő megerősítette: „a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.

A Kremlt is reagált a hírre, közlésük szerint rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti.

A The Guardian cikke szerint a svéd közszolgálati tévé arról számolt be, hogy svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén. Ezt az Északi Áramlat gázvezetékek körül tapasztalták. A Svéd Földrengéskutató Hálózat egyik szeizmológusa azt nyilatkozta, hogy „minden kétséget kizárólag” erős víz alatti robbanásokat észleltek. A műszerek ezt vasárnap éjjel 2, majd hétfő este 7 óra körül mutatták.

A robbanások helye azonos a két gázszivárgás helyével, így valószínű, hogy a két dolognak köze van egymáshoz. A robbanás környékén a vízen is jól látható folt keletkezett.

VIDEÓ: A gázszivárgás helye

A dán hatóságok a szivárgás területén hajózási tilalmat rendeltek el. Azon kívüli részeken már nem jelent veszélyt. Az ország energiabiztonságát nem érinti az eset - írták.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Zelenszkij a „népszavazásokról”: Meg fogjuk védeni a megszállt területeken élőket
Az ukrán elnök szerint, ha Moszkva elfogadja a szavazások eredményeit, és a csatlakozási kérelmeket, nincs miről beszélniük a továbbiakban Putyinnal.

Link másolása

hirdetés

Ukrajna meg fogja védeni polgárait azokban a jelenleg Oroszország által ellenőrzött régiókban, amelyekben a megszálló hatóságok által szervezett szavazásokon az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntöttek - mondta Zelenszkij a Telegramon közzétett felvételen.

Az ukrán elnök a Guardian szerint úgy fogalmazott: "Tenni fogunk azért, hogy megvédjük a polgárokat mind a Herszon, a Zaporizzsjai régiókban, a Donbászban, Harkiv régió jelenleg megszállás alatt lévő területein, és a Krímben is".

Ezt megelőzően pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén videóüzenetben arról beszélt Zelenszkij, hogy ha Moszkva elfogadja a népszavazások eredményeit, és a "csatlakozási kérelmeket", akkor "nincs miről beszélnünk Putyinnal" - fogalmazott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: