HÍREK

KSH: 395 900 forint volt a bruttó átlagkereset január-júliusban

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 263 ezer 300 forint volt az év első hét hónapjában.


Júliusban a bruttó átlagkereset 401 ezer 800 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,9 százalékos emelkedéssel 413 ezer 360 forintra nőtt. Az év első hét hónapjában a bruttó átlagkereset 395 ezer 900, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 263 ezer 300 forint volt, mindkettő 10,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt - bruttó átlagkereset 376 ezer 300 forintra becsülhető júliusban, ez 10,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A júliusi reálkereset 6,7 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál a 3,8 százalékos júliusi inflációval számolva.

A legalább 5 foglalkoztatottal működő vállalkozásoknál 11,4 százalékkal 418 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset, ami 278 ezer forint nettónak felel meg. A költségvetési szférában 10,0 százalékos emelkedéssel 405 ezer forint volt a bruttó és 269 ezer forint a nettó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.

A vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazottak száma 142 ezerrel, 6,7 százalékkal csökkent tavaly júliushoz képest, a költségvetési szektorban 0,3 százalékkal, 2 ezerrel dolgoztak kevesebben

- derül ki a KSH adataiból.

A feldolgozóiparban 10,6 százalékkal, az építőiparban 14,4 százalékkal volt magasabb az átlagkereset, mint tavaly júliusban és 429 ezer forintot, illetve 338 ezer forintot ért el. Továbbra is a pénzügyi, biztosítási szektorban lehetett a legtöbbet, bruttó 693 ezer forintot, ami 7,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az oktatásban alkalmazottak átlagkeresete 10,9 százalékkal 374 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset, az egészségügyben 10,4 százalékkal emelkedtek 407 ezer forintra.

Az év első hét hónapjában a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 406 ezer 500 forint volt a bruttó átlagkereset.

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 263 ezer 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 272 ezer 200 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,0, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 10,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - írta a KSH.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videón Magyar Péter első összecsapása az Orbán-kormány egyik miniszterével az Európai Parlamentben
Magyar az agrárminiszternek szegezte kritikus kérdéseit az EP-ben. Nagy István pedig határozottan visszautasított mindent.
FM. Kép: Facebook - szmo.hu
2024. október 08.



Magyar Péter az Európai Parlamentben Nagy István agrárminiszterrel került szóváltásba – derül ki a TISZA Párt elnökének Facebook-posztjából. Magyar EP-képviselőként kérdezte Nagyot, többek között az inflációról:

„Magyarországon volt a legmagasabb az infláció két évig, egészen drámai módon 62 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. Önök egyrészt nem segítették a gazdákat az elszálló energia- és alapanyagárak kompenzálásában, nem segítették őket az ukrán gabona beáramlásakor, önök semmit sem tettek a drámai infláció hatásait ellensúlyozandó”

– sorolta Magyar. Megjegyezte, Magyarországon 27 százalék az alapvető élelmiszerek áfája, míg Spanyolországban például 0 százalék, a TISZA pedig Magyar szerint 5 százalékra vinné le az áfa mértékét.

Számos téves állítást fogalmaz meg – kezdett válaszába Nagy István:

„Vizsgáljuk meg, a magyar élelmiszer-inflációt. Miért volt magas a magyar élelmiszer-infláció? Hát akkor fedjük föl: mert a legalacsonyabb árról indultunk. Mert a magyar kormány intézkedései a rezsicsökkentéssel olyan energiaárat tettek lehetővé, ami mellett a legolcsóbban lehetett előállítani élelmiszert.”

Nagy visszautasította azt is, hogy Magyar szerint magukra hagyták a falvakat.

A miniszter és a képviselő vitáját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Videón, ahogy biztonsági őrök teperik le a férfit, aki megzavarta Orbán Viktor sajtótájékoztatóját
Mennyiért árulta el a hazát, miniszterelnök úr? Mennyiért adta el Putyinnak és Hszi Csin-pingnek? – kérdezte a kék pulóveres közbekiabáló, akiről kiderült, hogy a DK aktivistája.


Orbán Viktor strasbourgi nemzetközi sajtótájékoztatója nem várt fordulatot vett, amikor egy kék pulóveres férfi zavarta meg a miniszterelnök beszédét. Az aktivista, akit később DK-s tagként azonosítottak, a pulpitus elé szaladt, és azt kiabálta:

„Mennyiért árulta el a hazát, miniszterelnök úr? Mennyiért adta el Putyinnak és Hszi Csin-pingnek?”

A biztonsági emberek gyorsan közbeléptek, és erőszakkal kivezették a férfit a teremből.

Az incidens ellenére Orbán folytatta beszédét, amelyben többek között a migrációs válság újbóli felerősödésére és Európa gazdasági hanyatlására figyelmeztetett. A miniszterelnök szerint a kontinens versenyképessége aggasztóan csökken, és lassú agónia fenyegeti. Kiemelte, hogy Ukrajnában háború zajlik, miközben súlyos konfliktusok dúlnak a Közel-Keleten és Afrikában is, amik eszkalációs veszélyeket hordoznak.

A miniszterelnök szerint a jelenlegi helyzet Schengen jövőjét is veszélyezteti, ami a migrációval és a gazdasági nyomással egyre nagyobb terhet ró Európára. Az aktivista közbeavatkozására reagálva Orbán annyit mondott: „Ez is a politikai kultúra része, ha valaki azt mondja rám, hogy gazember, valójában csak nem ért egyet a politikámmal.”

A miniszterelnök szerint Európa és Magyarország nehéz kihívások előtt áll, de meggyőződése, hogy csak együttműködéssel lehet túllendülni a jelenlegi válsághelyzeteken.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Csökkentik a sebességhatárt Budapest egyik forgalmas útszakaszán
Az ősz folyamán további útszakaszokon is várható hasonló intézkedés.


A BKK és a Budapest Közút folytatja a főváros közlekedésbiztonsági stratégiáját, amit a Fővárosi Közgyűlés is jóváhagyott, és ennek keretében sebességcsökkentő programba kezdenek. A cél az, hogy kevesebb baleset, kevesebb súlyos és halálos sérülés legyen az utakon.

A BKK adatelemző munkatársai mesterséges intelligenciát is használó modelljükkel megvizsgálták, hogy melyek azok a stratégiában kijelölt útszakaszok, amelyeknél már önmagában a megengedett sebesség csökkentése is segít elkerülni a súlyos és halálos baleseteket.

A BKK hétfői közleménye szerint ez alapján

először az I. kerületi Attila úton lépnek, ahol a Mikó utca és Alagút utca közötti szakaszon 50-ről 40 km/h-ra csökkentik a sebességhatárt.

A stratégia alapján az Attila út csak az első lépés:

még az ősz folyamán további útszakaszokon is várható hasonló intézkedés.

A BKK adatai szerint a sebesség egységesítésével lehet még tovább növelni a biztonságot.

És itt van még a Sulizóna-program is, amibe eddig három kerület szállt be, de további intézmények is jelezhetik csatlakozási szándékukat az önkormányzatok felé. A cél itt is ugyanaz: biztonságosabbá tenni a közlekedést a gyerekek körül, a BKK pedig minden szakmai segítséget megad a kialakításhoz.

További sebességcsökkentések várhatóak, szóval érdemes lesz figyelni a táblákat.

(via MTI)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hol találták meg az eltűntként keresett polgármestert
Megszólalt a polgármester egyik rokona.
FM. Kép: Facebook - szmo.hu
2024. október 08.



Mint mi is beszámoltunk róla, eltűntként kereste a rendőrség Kerekes Ildikót, Jenő polgármesterét. A rendőrségi körözés szerint a polgármester múlt szombaton tűnt el, kedden pedig már azt mondta az szmo.hu-nak a polgármesteri hivatal, hogy Kerekest megtalálták, és jól van, noha kórházba került.

Kerekest egy szegedi hotelben találták meg a rendőrök

írja a Blikk a település vezetőjének egyik rokonára hivatkozva. A lap szerint a rokon azt mondta a polgármesterről:

„Nem volt jól, ezért kórházba vitték.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: