Kossuth rádió: Dobrev Klára döntött „2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről”
Eredetileg arra kereste a választ a műsorvezető, miért voltak olyan kevesen az ellenzék nagygyűlésén, végül máshova lyukadt ki.
Kedden az állami Kossuth rádió Jó napot, Magyarország! című délutáni műsorában ismét téma volt az ellenzék. Arra keresték a választ, miért voltak olyan kevesen október 23-án az ellenzéki összefogás hívei. A műsorvezető felkonferálásában beszélt Márki-Zay Péterről, a Békemenetről, a 15 évvel ezelőtti „rendőrterrorról” és arról, hogy 65 éve Apró Antal „fasiszta csőcseléknek” nevezte a forradalmárokat - írja a 24.hu.
Ezután hozzátette, hogy „ugyanezen az elven”, tehát hogy a Gyurcsány-ellenes tüntetők is fasiszták lehettek, maga Dobrev Klára is döntő szerepbe került 2006-ban.
Dobrev Klára is döntött 2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről.
Az Elk*rtuk című film politikai krimi narratíváját ezzel gyakorlatilag tényként közölte az állami rádió műsorvezetője. Az idézett részlet visszahallgatható a Médiaklikk oldalán.
Miközben több tízezer magyar vonult október 23-án olaszokkal és lengyelekkel együtt a béke és az emlékezés jegyében a 2006-os rendőrterror útvonalán egészen az Erzsébet térig, hogy aztán ott meghallgassák a miniszterelnök beszédét, az Andrássy út túlsó végén csupán néhány ezer szimpatizáns gyülekezett az ellenzék színpada előtt. Nyilván csalódást keltő lehetett, hogy az előválasztás után ilyen rövid idővel ennyire kevés embert tudtak mozgósítani. De mit gondolnak önök, mi lehet ennek az oka? A sokszínűség jegyében egyébként több ellenzéki vezető is beszédet mondott, így az ellenzék új arca, Márki-Zay Péter mellett például Dobrev Klára is, akinek a nagyapja egyébként éppen 65 évvel ezelőtt, október 23-án lett az MDP KV Katonai Bizottság tagja és aki fasiszta csőcseléknek nevezte a forradalomban résztvevőket. Ma már tudjuk, hogy hasonló elven döntött az unoka is 2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről. A DK miniszterelnök-jelöltje most beszédében mégis azt hangsúlyozta, hogy ’56 mindenkié és úgy fogalmazott, egy feladatunk van október 23-án, emlékeztetni magunkat, nehogy elszúrjuk. De vajon, miért állt ki az ellenzék ezen a napon? Mit szerettek volna hirdetni, és miért volt olyan kevés az érdeklődő?
Régóta boncolgatják, hogy mennyire kiegyensúlyozott az állami média politikai szempontból. A vezérigazgató, Papp Dániel, néhány nappal ezelőtt a Figyelőnek nyilatkozott, miszerint az MTVA pártoktól független, objektív, az a célja, hogy mindent tényszerűen közöljön, viszont maga a hír nem pártfüggetlen.
