hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Kósa: Skarlát ellen van védőoltás, a DNS-t a 70 években fedezték fel, a hidrogénmeghajtás pedig reménytelen

Szürreális interjút adott a volt debreceni polgármester az önkormányzat tévéjének.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 29.

hirdetés

A beszélgetés témája elvileg az volt, hogy Debrecenben vakcinagyár lesz, de erről nem sok szó esett. Viszont a felvétel felér egy kabaréval.

A fideszes politikus beszélt arról, hogy szerinte megverték a "másik fővárost", a skarlát ellen van védőoltás, illetve, hogy a DNS-t a 70-es években fedezték fel
- adta hírül a Debreciner, majd tételesen megcáfolta a politikus állításait.

A felvétel a kötelező brüsszelezéssel kezdődött, a 3. percben Kósa Lajos elmondta azt is, hogy az oltóanyaggyár létrehozása egy logikus lépés több okból is, ráadásul biztosan nem a koronavírus volt az első és utolsó járvány, ami miatt oltani kellene.

„Hiszen Magyarországon kötelező oltások vannak a különböző gyermekbetegségekre a TBC-től a Sabin-cseppeken át, ami a paralízisre vonatkozik, vagy a bárányhimlőig, vagy a skarlátig bezárólag, és eleddig egyébként ezeket importáltuk döntően az oroszoktól, tehát a magyar népesség döntő többsége orosz vakcinával van beoltva. Csak ezt '90 előtt senki nem kifogásolta.”

Ám a politikus állításával szemben az 1990-es évekig létezett vakcinagyártás (influenza ellen ma is gyártanak) Magyarországon, nem kizárólag importáltuk azokat. Azzal kapcsolatban az interneten nem sok információ lelhető fel, hogy a rendszerváltás előtt a lakosság milyen arányban részesült hazai gyártású és importált vakcinákból, kérdés tehát, hogy milyen forrás alapján állítja Kósa ismét, hogy a magyarok döntő többségét orosz vakcinával oltották be.

Abban valóban igaza van a politikusnak, hogy a bárányhimlő ellen van kötelező védőoltás (igaz, nem túl régóta, 2019 szeptemberétől), de

a skarlát (vörheny) ellen ma nem létezik oltóanyag. A skarlátot többnyire a Streptococcus pyogenes okozza, főként gyerekeket érint, és akár súlyos szövődményei is kialakulhatnak. A lezajlott betegség nem jelent egyértelmű védettséget, mindenesetre aki megfertőződik vele, azt antibiotikumokkal kezelik.

Az 5. percben arra a kérdésre, hogy miért Debrecenben hozzák létre a vakcinagyárat, Kósa azt válaszolja:

hirdetés
„két helyszín jött szóba komolyan, a két főváros: Budapest, Debrecen. Most megvertük a másik fővárost, mert Debrecenben lesz” - magyarázta Debrecen korábbi polgármestere.

Majd gondolatmenetét a 7. percben azzal folytatta, hogy Debrecen az egyeteme miatt is alkalmasabb a vakcinagyár létrehozására, mint Budapest.

„Nincs egységes egyetemi háttér: Budapesten egy szakegyetem van, a Semmelweis, és nem egy univerzitás, mint Debrecenben.”

Kósa érvelése abból a szempontból érdekes, hogy Budapesten az orvosi és a gyógyszerészi képzés valóban önálló egyetemen zajlik, azonban, ha a gyár létrehozásához más tudományágak bevonására is szükség van, a fővárosban más intézmények is működnek, amelyeket az állam bekapcsolhatna a folyamatba.

A műsornak még mindig csak a 11. percében járunk, amikor Kósa technológiai kérdésekbe bonyolódik bele.

„Fel van találva a világ legesleghatékonyabb, alternatív üzemanyaggal menő erőforrása? Igen, úgy hívják, hogy üzemanyagcella vagy hidrogéncella. Az összes űrtechnológiában ezt használják, ahol ez értelmes. Csak nem tudjuk gyártani. Mármint tudjuk gyártani, csak aranyáron. Ezzel nem lehet kiállni a közlekedésbe, mert ez reménytelen.”

A hidrogénmeghajtású közlekedés "reménytelenségét" mi sem cáfolja jobban, minthogy a japán Toyota gyár már több mint 10 ezer darabot adott el a világ első hidrogéncellás autójából, a Miraiból, idén pedig elkezdik a modell tömeggyártását. A cég előrejelzése szerint 2021-ben már Magyarországon is kapható lesz.

Az interjú közepén a fideszes képviselő azt igyekezett kifejteni, hogy a nyugat-európai és amerikai vakcinafejlesztők által használt technológiát még nem ismerjük annyira, mint a régi, a vírus legyengítésén alapuló módszereket.

Ekkor hangzik el a következő gondolatmenet:

„A géntechnológiával előállított gyógyszerek, oltóanyagokban nagy gyakorlat nincs, mert a géntechnológia is azért ipari méret... Korábban már volt, mert a DNS-t már a '70-es években... de... sőt talán... várjál csak, mikor is... most nem jut ez eszembe, de a '70-es évek környékén már felfedezték.”

Ami a DNS felfedezését illeti, 1869-ben tette meg a svájci Friedrich Miescher.

Ezt követően a politikus kritizálni kezdte azokat az ellenzéki képviselőket, akik tiltakoznak az ellen, hogy az uniós hatóság által nem engedélyezett vakcinákat használjanak Magyarországon.

„Gyártsák azt akár Biden irodájában, olyat nem hozunk be, amire a magyar szakemberek nem mondják azt, hogy biztonságos. Ha az Unió azt mondja, hogy biztonságos, de mi is megvizsgáljuk, mert azért egyelőre nem igázott le minket az Unió”
– fogalmaz Kósa.

Valójában amellett, hogy ellenzéki politikusok részéről egyetlen példát sem találni arra, hogy kifogásolták volna a magyar kutatók vizsgálatait.

A 18. percben aztán már a magyar kutatók tudását is összevetette „Brüsszellel”: „A magyar szürkeállomány – főleg a gyógyszeriparban meg az orvoslásban – kitűnő. Messze felveszik a versenyt, sőt jobbak is számos vonatkozásban, mint amit csinálnak Brüsszelben.”

Hogy pontosan mit csinálnak Brüsszelben az orvoslás és a gyógyszeripar terén, azt nem fejtette ki a képviselő.

A 21. percben Kósa még mindig brüsszelezik:

„Brüsszel is mellénézett már jónéhány dolgot. Soroljuk? A lengyel uborka hajlásszöge innentől kezdve lefele, felfele. A brüsszeli szabályozás abszurditását évekig lehetne sorolni.”

Valójában nincs uniós szabályozás se a lengyel, se a magyar uborka hajlásszögére vonatkozóan.

A műsorvezető a beszélgetés végéhez közeledve megkérdezte Kósa Lajost, hogy milyen biztatót tudna mondani a magyar vendéglátósok számára, akik közül sokan igencsak megsínylik a hosszú ideje tartó kötelező zárva tartást. A parlamenti képviselő erre így reagált:

„Mondjak jó hírt a vendéglősöknek? A magyar emberek márciusban is nagyon éhesek lesznek, és szeretnének sört inni, meg elmenni a barátaikkal jó konyhájú vendéglőkbe, és ott jól érezni magukat"
- jelentette ki Kósa Lajos.

VIDEÓ: A Fidesz országgyűlési képviselője Kósa Lajos nyilatkozata



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Anglia már felkészült rá, hogy az oroszok bármikor lerohanhatják Ukrajnát

„Jelenleg kivárunk, de minden jel arra utal, hogy Oroszország napokon belül inváziót hajt végre” - mondták.
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

Készen áll rá a brit hadsereg, hogy Amerikával és más országokkal közösen lépjenek fel, ha Oroszország lerohanja Ukrajnát. Az erre kijelölt egységet “órákon belül” Ukrajnába vezényelhetik, ha az offenzíva bekövetkezik - számol be róla a Daily Star.

Az invázió esetén 36 órán belül mintegy 450 ejtőernyős angol katona érhet földet az országban. Egy elit alakulat tavaly már végrehajtott egy próbaugrást, amikor a két ország közötti feszültség fokozódni kezdett.

“Jelenleg kivárunk, de minden jel arra utal, hogy Oroszország napokon belül inváziót hajt végre. Az ejtőernyősök készen állnak a bevetésre, könnyen, gyorsan a régióba tudjuk juttatni őket, és alig várják, hogy a terepen legyenek” - jelentette ki egy brit katonai vezető.

Eközben a RAF (Királyi Légierő) személyzetet és felszereléseket juttat a térségbe a román repülőgépek támogatására, miután Oroszország őrizetbe vett egy titkos információk fogadásával vádolt ukrán diplomatát.

Vlagyimir Putyin több mint 95 ezer katonát sorakoztatott fel Oroszország Ukrajnával szomszédos keleti határán, amely az oroszok által támogatott lázadók irányítása alatt áll. Az orosz hadihajók a Kaszpi-tenger felé tartanak. 

hirdetés
Ukrajnát a Quint támogatja, amely szövetség öt tagból: Angliából, Amerikából, Kanadából, Litvániából és Lengyelországból áll. A szövetség ismételten felhívta rá Oroszországot, hogy csillapítsa a konfliktust.

Amerika közölte, két hadihajót indít a Fekete-tenger felé, hogy segítse az ukrán ellenállást. Ezt később visszavonták.

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap kormányforrásokat idéző beszámolója szerint a brit királyi haditengerészet két hajója - egy légvédelmi rakétákkal felszerelt romboló és egy tengeralattjárók elleni hadviselésre alkalmas fregatt - májusban a Fekete-tengerre hajózik a Kijevvel vállalt brit szolidaritás jeleként.

A lapnak nyilatkozó védelmi minisztériumi illetékesek közölték: a brit haditengerészet annak ellenére is a Fekete-tengerre küldi a két hajót, hogy amerikai hadihajók a korábbi tervekkel ellentétben - Joe Biden elnök döntése alapján - mégsem jelennek meg a térségben, elkerülendő a feszült helyzet további eszkalációját.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij a támadás célpontjának számító Donbass régióba utazott, hogy lebeszélje az ott állomásozó katonákkal az oroszok által támogatott lázadók elleni katonai akcióról.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
HÍREK

A koronavírus bezáratta Budapest legrosszabb hírű éttermét

A folyamatos túlszámlázásokról ismert hely nem bírta a hosszú kényszerszünetet.
Fotó: Google Street View - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

Bezár a Váci utcai Monarcia Old, korábban Gallilei étterem, mert az üzemeltetők nem tudják fenntartani a koronavírus miatti hosszú bezárás után - írja a G7.hu gazdasági portál.

A helyet az egyik legnagyobb turistacsapdának számító étteremként tartották számon.

2013-ban egy komplett leleplező cikk jelent meg róla mint a legrosszabb budapesti étteremről, ahol pocsék ételek párosultak hihetetlen túlárazásokkal.

Később az ott dolgozók meséltek arcátlan dolgokról. Többek között arról beszéltek, hogy

  • A maradék ételt felhasználták újra és újra.
  • A használt korsókat csak ritkán mosták el.
  • Volt olyan, hogy kint hagyták véletlenül a húst a kocsiban egy napra, másnap aztán több fűszert kellett használni hozzá.
  • Olívás spagettivel nem egyszer előfordult, hogy se olívaolaj, se bogyó nem volt, ezt sima étolajjal és zöldborsóval pótolták. Ha valaki rákérdezett, hogy ez mi, akkor a bevált szöveg az volt, hogy: „ez a magyar olíva”.
  • Ketchup/majonéz/mustár egyszerűen nem volt. Pontosabban a szokásos kis dobozok ki voltak rakta, de mind üres volt. Ha egy vendég szólt, hogy az adott szett üres, akkor vittek neki egy másik üreset, azzal a címszóval, hogy úgyis megunja, és nem fog még egyszer szólni.

Csöppű Zsolt, az ingatlant tulajdonló család egyik tagjának elmondása szerint fél éve próbálják kiadni ezt és egy másik üzlethelyiségüket a Váci utcában, de még érdeklődők sem akadnak. Tudomása szerint az egész Váci utcában hasonló a helyzet: ismerősei kiadó ingatlanjai iránt sincsenek érdeklődők. Annak ellenére nem találnak bérlőt, hogy 10-30 százalékkal vitték eddig lejjebb a bérleti díjakat.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

USA: Következményei lesznek, ha Navalnij meghal a börtönben

Hozzá közel álló orvosok szerint az éhségsztrájkoló ellenzéki politikus „bármelyik percben meghalhat”.
MTI - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

Az amerikai kormányzat figyelmeztette Oroszországot, hogy következményei lesznek, ha Alekszej Navalnij ellenzéki politikus meghal a börtönben - mondta vasárnap a CNN amerikai hírtelevízió műsorában Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Közöltük az orosz kormánnyal, hogy felelősséget visel azért, ami Navalnij úrral történik bebörtönzése alatt, és a nemzetek közössége őket vonja felelősségre

- fogalmazott Sullivan, aki a részletek ismertetése nélkül annyit mondott, hogy egy sor, különböző költségvonzatú intézkedést fontolgat az amerikai kormányzat arra az esetre, ha a bebörtönzött Navalnij meghalna.

A Vlagyimir Putyin elnök legszókimondóbb bírálójának számító 44 éves politikust januárban vették őrizetbe Moszkvában, amikor hazatért Németországból, ahol mérgezés miatt kezelték. Navalnij szerint az orosz kormány próbálta meg idegméreggel megölni, de ezt a Kreml következetesen tagadja. Két és fél évet kell börtönben töltenie, mert korábban csalás miatt ítélték felfüggesztett büntetésre, és megszegte a próbára bocsátás feltételeit. Navalnij már az eredeti ítéletet is politikailag motiváltnak nevezte.

A harmadik hete éhségsztrájkoló Alekszej Navalnij egészségi állapota rohamosan romlik, és „bármelyik percben meghalhat” - ezt mondta szombaton az ellenzéki aktivista, politikus egyik orvosa. Jaroszlav Asihmin közölte, hogy Navalnij káliumszintje vészesen magas, ami szívleálláshoz vezethet, megemelkedett kreatininszintje pedig veseproblémákról árulkodik. Navalnij kezdetben hátfájásra panaszkodott, és azt mondta, kezdi nem érezni a lábait, ezért azt kérte, hogy saját orvosai megvizsgálhassák. Ezt az orosz hatóságok megtagadták, ezért éhségsztrájkba kezdett.

Az amúgy is feszült orosz-amerikai viszony tovább romlott az utóbbi időben. Nagy felháborodást váltott ki orosz részről, amikor Joe Biden elnök egy - az ABC News-nak adott - márciusi interjúban igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint. Az amerikai elnök akkor azt is mondta, hogy Oroszország „meg fog fizetni” a 2020-as elnökválasztásba való beavatkozásért.

hirdetés

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön rendeletet írt alá, miszerint kormányzata pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát, mivel Washington szerint Moszkva kibertámadásokat hajtott végre és beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba. A kiutasítások terén csatlakozott Washingtonhoz Varsó és Prága is.

Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, ezenkívül kiutasított további 10 amerikai diplomatát.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Oroszország kilép a Nemzetközi Űrállomás-projektből, saját űrállomást épít

2024-től térnek külön űrutakra.
MTI / Fotó: MTI/EPA/Roszkozmosz/Andrej Selepin - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

Oroszország 2025-ben ki szándékozik lépni a Nemzetközi Űrállomás-projektből, és önállú, újgenerációs szolgálati űrállomás létrehozásába fog - jelentette ki Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes egy, a Rosszija 1 televízióban vasárnap sugárzott interjúban.

Boriszov úgy vélekedett, „úgy becsületes”, ha erről a partnereket már most tájékoztatják. Közölte, hogy a Nemzetközi Űrállomás 2024 utáni működéséről Moszkva a velük való egyeztetések és döntően már a felhasználhatóságuk végéhez közeledő modulok műszaki állapotának felülvizsgálása alapján határoz majd. Elmondta, hogy a nemzetközi projekt alternatívájának létrehozásáról április 12-én, az emberes űrrepülés kezdetének 60. évfordulóján Vlagyimir Putyin elnök részvételével megtartott vezetői tanácskozáson döntöttek.

A kormányfő-helyettes szerint az orosz állomás építése hamarosan elkezdődik, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a Nemzetközi Űrállomás nemzetközi szegmenseinek konzerválása és az új objektum üzembe helyezése közötti időt.

A nemzetközi projekt feladásának gondolatát korábban a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat is felvetette az üzemeltetés drágaságára hivatkozva.

Az orosz szakemberek számításai szerint 2025 után a Nemzetközi Űrállomás rendszerei egymás után fogják felmondani a szolgálatot, és az 1998 óta használt objektum üzemben tartása 10-15 milliárd dollárt fog felemészteni. A jelenlegi tervek szerint 2024-ig működtetik majd, de felmerült a hatéves hosszabbítás lehetősége is.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: