HÍREK

Kormányrendeletet hoztak az áramár 2023-as rendszerhasználati díjairól

Előírják benne például, hogy a jövő évi díjmegállapítás nem növelheti a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználat díjakat.

Link másolása

Új kormányrendelet jelent meg a kedd éjszaka közzétett Magyar Közlönyben az áramár 2023-as rendszerhasználati díjairól - vette észre a Telex.

A jogszabály rögzíti, hogy a villamos energia 2023. január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó rendszerhasználati díjait hogyan kell megállapítani. E szerint

a jövő évi díjmegállapítás nem növelheti a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználat díjakat. Előírja azt is, hogy „a nem lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjak növekedése a magasabb feszültségszinteken legyen nagyobb arányú”.

A kormányrendelet az elosztók elismert költségeinek megfizetésére 100 milliárd forintot, míg az átviteli rendszerirányító számára elismert költségre 80 milliárd forintot szán a Rezsivédelmi Alapból.

A jogszabály arra is kitér, hogy 2023. január 1-jei hatállyal az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók közül azokat a mikrovállalkozásokat, akik erre egy júniusi kormányrendelet szerint jogosultak, profil elszámolású felhasználónak kell tekinteni. Ezek a vállalkozások kisfeszültségen vételeznek áramot, összes felhasználási helyük együttesen 3x63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményűek, és jogosultak 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig az egyetemes szolgáltatás árán villamos energiát venni.

A rendelet szerint az átsorolásról és az azzal kapcsolatos fizetési feltételekről „az elosztó, a hálózathasználati szerződés megbízottkénti kezelése esetén az egyetemes szolgáltató az átsorolás előtt legalább 15 nappal értesíti a felhasználót, aki a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti, hogy számlázása az eredeti feltételek szerint történjen”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Szijjártó Péter: létrejött egy kezdeményezés, hogy Erdogan kapjon Nobel-békedíjat
A kezdeményezők szerint az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik.

Link másolása

Megkezdődött a tárgyalás a kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról Magyarország és Törökország között, minthogy a két ország együttműködésének kulcsszerepe van a hazánk előtt álló három legfőbb biztonsági kihívás kezelésében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös sajtótájékoztatón rámutatott, hogy az elmúlt időszak eseményei jelentősen felértékelték Törökországot, és Magyarország rendkívül nagyra is értékeli Ankara szerepét a legfontosabb globális kihívások kezelésében, írja az MTI.

Leszögezte, hogy Magyarország, Ukrajna szomszédjaként, súlyosan és azonnal érzékeli a háború negatív hatásait, ezért érdekelt a minél előbbi békében. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban felkérte Ankarát a közvetítési törekvései folytatására, ezek nyomán ugyanis a világ közelebb került a béke reményéhez.

Az eseményen köszöntötte Tilki Attila fideszes képviselőt, aki a Türk Államok Szervezetének keretein belül működő Bölcsek Tanácsának tagja, amely tanács kezdeményezte Recep Tayyip Erdogan török elnök felterjesztését a Nobel-békedíjra.

„A kezdeményezés lényege, hogy Erdogan elnök úr kapja meg a béke Nobel-díjat, tekintettel arra, hogy az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik” – hangsúlyozta.

A miniszter ezek után arról számolt be, hogy Törökország az európai energiaellátási válság kezelésében is kiemelt szerepet játszik, ahogy nélkülözhetetlen Magyarország ellátásbiztonságának garantálásához is, miután mára a Török Áramlat az egyetlen teljes kapacitással üzemelő, kelet-nyugati gázvezeték a kontinensen.

Ráadásul – mint hangsúlyozta – a jövő energiabiztonsága a diverzifikáción múlik, és ennek középtávon a legreálisabb forgatókönyvét a megnövelt azeri földgázkitermelés bevonása jelenti, amihez földrajzi okokból szükség van Törökországra is. A tranzitról szóló vállalatközi egyeztetések már meg is kezdődtek. „Már tárgyalunk arról, hogy a török földgázvezeték rendszerhez megnövekedett magyar vállalati hozzáférés legyen annak érdekében, hogy Azerbajdzsánból Magyarországra tudjuk szállítani a kitermelt földgázt” — mondta a miniszter.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter megerősítette, hogy a kormány támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, s ennek ratifikációja februárban az Országgyűlés elé kerül. Ugyanakkor leszögezte, hogy az ügyben nem sürgette a török felet, ahogyan semmilyen más országot sem szokott sürgeti olyan kérdésekben, amelyekben Magyarország nem érintett.

„Értem én, hogy ma a nemzetközi politikában az bevett gyakorlat, hogy kioktatjuk egymást, elmondjuk, hogy hogyan kéne jobban csinálni (...) Hogyan jövök én ahhoz, hogy sürgessem Törökország kormányát, hogy lépjen valamit, amihez nekünk semmi közünk nincsen?” – tette fel a kérdést.

Ezt követően elfogadhatatlannak nevezte, hogy nemrég egy stockholmi tüntetésen Koránt égettek, azt a svéd reagálást pedig "baromságnak" minősítette, miszerint egy másik hit szent könyvének elégetése a szólásszabadság része lenne. „Keresztény emberként, vallásos katolikusként azt tudom mondani, hogy egy másik hit szent könyvének az elégetése elfogadhatatlan cselekedet” – mondta.

Úgy vélekedett, ha egy ország csatlakozni szeretne a NATO-hoz, és ehhez a török támogatást meg szeretné nyerni, akkor „lehet, hogy kicsit körültekintőbben kellene viselkednie”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Ukrajna felszólította Magyarországot, hogy hagyjon fel az ukránellenes retorikával
Továbbra is aggasztónak tartják, hogy Orbán Viktor a „senki földjének“ nevezte hazájukat.

Link másolása

Ukrajna kedden tiltakozott Magyarország nagyköveténél Orbán Viktor magyar miniszterelnök „becsmérlő” megjegyzései miatt, és felszólította Budapestet, hogy hagyjon fel az ukránellenes retorikával – írja a Reuters.

Korábban a Mathias Corvinus Egyetem egy sajtóbeszélgetésén Orbán Ukrajnát a „senki földjének” nevezte, és az Oroszország elleni háború miatt Afganisztánhoz hasonlította.

Ukrajna a határozott tiltakozását fejezte ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli becsmérlő kijelentései miatt Íjgyártó István nagykövetnek – közölte az ukrán külügyminisztérium.

„Az ukránellenes retorika, amelyet a magyar vezetés hosszú ideje folytat, teljességgel elfogadhatatlan, és súlyos károkat okoz az ukrán–magyar kapcsolatnak”

– fejezték ki aggályukat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A reptéren hagyták a babájukat, mert nem akartak jegyet venni a gyereknek
Szerencsére odáig nem jutottak el a belga szülők, hogy a kicsi nélkül szálljanak fel a gépükre.

Link másolása

Megdöbbentő dolog történt az Ben-Gurion nemzetközi repülőtéren: egy belga pár a babájuk nélkül akart hazarepülni, mert nem voltak hajlandóak jegyet venni a kicsinek - számolt be róla a Jerusalem Post.

A szülők a Ryanair egyik gépével akartak Tel Avivból Brüsszelbe utazni, de a kisgyereküknek nem volt jegye.

Mivel nem akartak neki külön venni egyet, otthagyták őt a babakocsiban a becsekkoló pultnál, majd továbbmentek a biztonsági ellenőrzéshez, mintha mi se történt volna.

A repülőtér személyzete azonban észlelte a történteket, és rögtön riasztották a rendőröket, akik aztán kérdőre vonták a szülőket.

A Ryanair pultjánál mindenkit sokkolt a pár viselkedése.

„Még sosem tapasztaltunk ilyesmit. Nem hittük el, hogy ez megtörténhetett”

- mondta a menedzser.

Az izraeli repülőtéri hatóság szerint a szülők eleve késve érkeztek az 1-es Terminálhoz, ahol már zárva volt a becsekkolást intéző pult. Mivel nekik már volt jegyük, egyszerűen csak továbbmentek a biztonsági ellenőrzésre, a babájukat pedig egyszerűen otthagyták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor 14 millió forintot spórolt össze tavaly a feleségével együtt
Ez a miniszterelnök most leadott vagyonnyilatkozatából derült ki.

Link másolása

Orbán Viktornak évek óta nem volt megtakarítása az éves vagyonnyilatkozatai szerint, tavaly azonban félre tudott tenni, nem is kis összeget:

a friss vagyonnyilatkozata szerint 14 millió forint megtakarítása van a feleségével, Lévai Anikóval közös számláján.

A miniszterelnök továbbra is felerészben tulajdonosa a nejével közös 12. kerületi lakásuknak, ezen kívül egy felcsúti ház van a tulajdonában. Nagy értékű ingósága, autója és céges érdekeltsége sincs. Mivel a tavaly leadott vagyonnyilatkozata szerint az előző évben visszafizették Lévai Anikóval a 2002-ben felvett 20 millió forintos jelzáloghitelükből maradt 882 ezer forintos összeget, így tartozást sem vallott be a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET: