News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Kormányinfó: „800 milliárdot akar beszedni a kormány különadókból”

Részleteket közöltek a veszélyhelyzet idejére kihirdetett rendelkezésekről. Kiderült az is, hogy 4,5 százalékos hiánnyal és 5,2 százalékos inflációval számolnak.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor kedden Facebook-oldalán kihirdette a háborús veszélyhelyzet életbe lépését, aminek első napján, szerdán a részleteit is közölte.

Ennek értelmében többek között létrehoznak egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot, és kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az a cél, hogy hogy a háborús helyzetben is megvédjék az ország gazdaságát. Meg szeretnék védeni az eddigi eredményeket, például a rezsicsökkentést, ami egyre nehezebb, mert Európában már többszörösére nőttek az energiaárak.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint tartható a 4,5 százalékos hiánycél, a jövő évi költségvetést pedig a kormány ma átadja a költségvetési tanácsnak.

hirdetés
Emellett 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánycéllal számolnak.

A benzinturizmus megakadályozása érdekében péntektől csak magyar rendszámú autók számára teszik lehetővé a tankolást a magyar benzinkutakon.

A kormányinfón ezek után szót kapott Nagy Márton az új kormány gazdaságfejlesztési minisztere. Ő arról beszélt, hogy újabb világgazdasági válság fenyeget, növekvő recesszióval és inflációval számolnak. A növekvő bevételeket extraprofit-különadókból fogják finanszírozni – tette hozzá. Nagy szerint csökkenteni kell a minisztériumok költségvetését és át kell ütemezni az állami beruházásokat. A cél, hogy idén 4,9 százalékos, jövőre 3,5 százalékos legyen a GDP arányos költségvetési arány.

Ezután rátért azokra a szektorokra, ahol különadókat fog kivetni a kormány az extraprofitra – ez utóbbi kifejezést Nagy Márton többször is kihangsúlyozta.

A bankszektortól összesen 300 milliárd forintot terveznek így beszedni egy év alatt. Szintén 300 milliárd forint fog befolyni az energiaszektorból (ez elsősorban a Molt érinti), a biztosítási szektor várható extraprofitadója évi 50 milliárd forint lesz. 2023. január elsejétől ismét bevezetik a reklámadót, ettől 15 milliárd forintot remélnek. A telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot vonnának el. A gyógyszercégeket 20 milliárd forint különadóval sújtanák, ám ez nem vonatkozik a gyógyszertárakra.

Az összes extraprofit-bevétel így a kormány tervei szerint meghaladja majd a 800 milliárd forintot éves szinten.

Nagy Márton kihangsúlyozta, hogy nem a profitot veszik el, hanem a különböző ágazatokban jelen lévő extraprofitot vonják el. Éppen emiatt a miniszter nem számol azzal, hogy a ágazatok a fogyasztókra terhelnék a különadókat.

A gazdaságfejlesztési miniszter meg is magyarázta a különböző szektorok különadóit. A bankoknál azért jelentkezett plusz, mert növekedett az infláció, ezzel együtt pedig a kamatok. A biztosítóknál nőttek a Covid alatt a díjbevételek. Az energiaszektorban azért van extraprofit, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot, de az üzemanyag-finomításon a Mol is extraprofitot termel.

A telekommunikációs cégek főleg abból tettek szert plusz bevételre, hogy az emberek a koronavírus-járvány idején többet telefonáltak és interneteztek. A kiskereskedelem éves forgalma 16 százalékkal nőtt, a kormány szerint nekik innen jött be plusz profit. A légitársaságoknál számításaik szerint megnő az utazások száma az elhalasztott utak miatt. A gyógyszeriparban a kormány szerint érthető módon a Covid miatt nőtt meg az értékesítés.

A szót visszavéve Gulyás Gergely elmondta, hogy a háborús veszélyhelyzet bevezetése ellenére nem tartják indokoltnak a határvédelem szigorítását, mert eddig is fokozott volt a készültség.

Arról is beszélt, hogy kollégája, Nagy Márton járt a Bankszövetségnél és az energiaszektor képviselőinél is. Számításaik szerint a felsorolt intézkedések elegendőek lesznek a költségvetés számainak tartásához.

Gulyás újból elismételte azt is, hogy Magyarország álláspontja nem változott az olajembargóval kapcsolatban: bár szolidárisak vagyunk Ukrajnával, olyan szankciót nem támogatunk, amik „jobban fájnak Magyarországnak, mint Oroszországnak”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a felsorolt különadókat már idén beszedik. Kivéve a reklámadót, az csak jövő év elején lép életbe.

A kata adónemet a kormány mindenképpen szeretné megváltoztatni, hogy visszaszoruljon arra a területre, ahova eredetileg szánták, azaz a valódi kisvállalkozásokhoz. A kata megszüntetéséről vagy átalakításáról korábban Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is beszélt.

Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta:

a háborús veszélyhelyzetben véget ér a rendvédelmi dolgozók és az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma.

A minisztert arról is kérdezték, mit szól Eduard Heger szlovák miniszterelnök minapi szavaihoz, miszerint, ha Oroszország „túljutna” Ukrajnán, Szlovákia lehet a következő célpontja. Gulyás azt mondta: Magyarország álláspontja szerint minimális az esély arra, hogy Oroszország NATO-tagállamot támadna.

Gulyás a világban terjedő majomhimlő járványról is beszélt újságírói kérdésre. Mint mondta, ennek a járványnak a nyomon követéséért és esetleges kezeléséért is a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felel. Ugyanakkor mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy Magyarországon még nem jeleztek gyanús eseteket, és a vírusnak amúgy is enyhék a tünetei.

A gazdaságfejlesztési miniszter az extraprofitot sújtó különadók mellett másik 100 milliárd forintról is beszélt, ami elmondása szerint „sok tételből” fog összejönni. Többek között

emelik a szeszesitalok és dohánytermékek jövedéki adóját, emelni fogják a népegészségügyi adót, és változni fog a céges autók adózása.

A részletekről Nagy Márton egyelőre nem beszélt.

A pedagógusok bérrendezési követeléseiről szólva Gulyás azt mondta: „A választási kampány véget ért, a jogszabályoknak megfelelően fogunk eljárni”. Hozzátette, hogy a tanárok részéről jogos követelések merültek fel, de arról is beszélt, hogy a kampány alatt a szakszervezetek fellépése „pártpolitikai színezetet kapott”.

Gulyás Gergely szerint legkorábban néhány hónap múlva lehet olyan helyzetben a kormány, hogy megvizsgálják azt, mit tudnak ígérni a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelésével kapcsolatban. Arra azonban határozott nemmel válaszolt, hogy tervez-e a kormány áfacsökkentést a közeljövőben.

A minisztert kérdezték a Sajóba Szlovákia felől hónapok óta ömlő szennyről is, ami miatt szakemberek és a környéken dolgozók szerint lényegében teljesen kihalt a folyó élővilága.

Gulyás úgy fogalmazott, a magyar kormánynak erőteljesen fel kell lépnie a szlovákkal szemben, hogy ezt a 90 napja történő szennyezést megszüntessék.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
A szomszédos államba kellett utaznia az abortuszért egy 10 éves amerikai kislánynak, miután nemi erőszak áldozata lett
Saját államában, Ohióban az abortuszdöntés után megtiltották a terhesség-megszakítást a várandósság hatodik hete után, a lány pedig már a hatodik hétben járt, ezért ott nem vetethette el a magzatot.

Link másolása

hirdetés

Kénytelen volt Indiana államba utazni egy 10 éves amerikai kislány azért, hogy megszakítsák a nem kívánt terhességét, mert saját államában, megtagadták tőle az abortuszt - írja a Guardian.

Az Ohióban élő kislány nemi erőszak áldozata lett, amelynek következtében teherbe esett. Miután az amerikai legfelsőbb bíróság június végén érvénytelenítette a Roe kontra Wade-ítéletet,

Ohióban rögtön meg is tiltották, hogy a hatodik hét után megszakítsák a várandósságot. A kislány már pont belépett a hatodik hétbe, ezért ott már nem végezhették el rajta a beavatkozást.

Orvosa egy indianapolisi kollégáját kereste meg azzal, hogy tudna-e segíteni a páciensén. Az Ohióval szomszédos Indiana államban ugyanis egyelőre még nem tiltották meg és nem is korlátozták az abortuszt, de ez valószínűleg nem sokáig lesz így.

Dr. Caitlin Bernard szülész-nőgyógyászhoz - aki nemi erőszak áldozatait is kezeli - az alkotmánybíróság döntése egyre többen fordultak abortusz miatt a szomszédos államokból.

Mint mondta, nehéz elképzelni, mi lesz, ha már az indianai orvosok sem szakíthatják meg a nem kívánt terhességeket, hiszen látható, hogy nagyon nagy igény van az abortuszra.

A 10 éves kislány esete azonban olyan politikusokat is elbizonytalanított a terhességmegszakítás betiltása kapcsán, akik nyíltan abortuszellenesek. Dél-Dakota republikus kormányzója, Kristi Noem szerint elképesztő, hogy a kislány esetében senki nem veszi figyelembe azt, hogy egy "perverz" és "tébolyult" ember megerőszakolt egy 10 éves gyereket.

hirdetés

Már Dél-Dakotában is bűncselekménynek számít a terhesség-megszakítás, kivéve ha megfelelő és ésszerű döntés igazolja, hogy az abortusz szükséges a várandós nő életének megmentéséhez. Azonban a vérfertőzés és a nemi erőszak sem tartozik a kivételes esetek közé.

A kormányzó a 10 éves kislány esete kapcsán azt mondta, nem hiszi, hogy "egy tragikus helyzetet egy újabb tragédiával kellene tetézni", és azt hangsúlyozta, hogy olyan életre kellene törekedni, amelyben minden ember élete számít. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy elsősorban azt kellene megelőzni, hogy "beteg emberek" gyerekeket erőszakoljanak meg. Rávilágított arra is, hogy Dél-Dakotában csak az anya védelme érdekében lehet elvetetni a magzatot, és bár a nemi erőszak nem feltétlenül képez kivételt, gyerek esetében ezzel is indokolható lehet az abortusz. Ilyen esetekben az orvosoknak és a családnak kell döntést hoznia - mondta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Videón a jégcsuszamlás, amely legalább hat halálos áldozatot követelt Olaszországban
Több mint egy tucat embert temethetett be a jég és a hó. Egy súlyos sérültet mentőhelikopteren Treviso kórházába vittek.

Link másolása

hirdetés

Több videófelvétel is kering a világhálón tegnap óta arról a jégcsuszamlásról, ami az olaszországi Marmoladának a lejtőin történt.

Az észak-olaszországi Dolomitok legmagasabb hegycsoportjának hegyimentői szerint tucatnyi embert temethetett be a hó, még kutatnak további eltűntek után is.

Eddig nyolc embert sikerült élve kimenteni. A jégtábla Punta Rocca közelében tört le a Marmolada csúcsához vezető útvonal mentén. A mentőegységek azóta emberek tucatjait evakuálták a völgybe. Egy súlyos sérültet mentőhelikopteren Treviso kórházába vittek, másik öt sérültet is ott kezelnek, két másikat pedig Belluno klinikáján.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
SPAR-vezér: Az, hogy elszáll egy termék ára, sajnos ténykérdés
Heiszler Gabriella „hét szűk esztendőre” készül, viszont szerinte attól nem kell tartani, hogy bármiből hiány lesz.

Link másolása

hirdetés

Hosszú interjút adott a Pénzcentrumnak a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Heiszler Gabriella többek között arról beszélt, hogy most is megvan az esélyük arra, hogy a kabinettel a kormányzati elképzelésekről beszélgessenek, annak azonban kisebb a realitása, hogy érdemben kommunikáljanak. Az extraprofit adóról például nem volt egyeztetés.

Ezzel kapcsolatban az ügyvezető azt mondta,

a legnagyobb aggályuk az, hogy egy élelmiszer-kereskedő, ha jól dolgozik, kb. 2 százalék profitot termel, ehhez képest az adósávjuk 2023. január 1-jétől 4,1 százalék,

idén pedig a 2021-es év kiskereskedelmi adója 80 százalékának megfelelő összegű pótadót kell még pluszként befizetniük.

„Ez azt jelenti, hogy ez nem extraprofitadó, hanem a forgalom alapján kivetett plusz különadó” - mondta Heiszler Gabriella. A vezető azt is elárulta: november 30-ig pótlólagosan a Sparnak a tavalyi adójuk 80 százalékát, azaz 10,5 milliárd forintot kell befizetnie.

Az októberig 1-ig meghosszabbított ártsoppok kapcsán Heiszler azt mondta, hogy a probléma fókuszában a frissáru, a csirke áll, ugyanis mindeközben egy komoly madárinfluenza-járvánnyal is küzdenek, ami még inkább felviszi az árakat. Ez azt jelenti, hogy

hirdetés
jelenleg drágábban veszik a baromfit, mint ahogy adják.

„Ami nekünk fáj, hogy sok országban, ahol szintén vannak hatósági árak, ez a teher valamilyen szinten meg van osztva a különböző szereplők között. Nemcsak a kereskedő viseli, hanem ez az ár valamilyen szinten rögzítve van a nagykereskedelemben, a feldolgozásban, a gazdáknál. Terítik a veszteséget a szereplők között. Magyarországon ez nem így történik, a kiskereskedelem viseli a teljes veszteséget” - mondta az ügyvezető.

Az élelmiszerellátás biztonságát firtató kérdésre Heiszler Gabriella kifejtette: nem kell attól tartani, hogy bármiből komoly hiány lesz, erre szerinte a legjobb bizonyíték a Covid-válság, hiszen akkor is volt minden.

„Az, hogy elszáll egy termék ára, sajnos ténykérdés. Vannak olyan termékcsoportok, amelyek jelentősen többe kerülnek, mint tavaly. De a kereslet ezt valahol kiegyensúlyozza. Nem gondolom, hogy olyan mértékű válsággal állunk szemben, hogy Magyarországon majd ne lehessen élelmiszert venni”

- mondta.

Heiszler Gabriella úgy fogalmazott: ők hét szűk esztendőre készülnek, de reméli nem lesz hét, csak 1-2 év. A tulajdonosi kör ugyanakkor elkötelezett a magyarországi működés fenntartása mellett, és ehhez minden támogatást megadnak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Vendégmunkások ezrei jönnek: a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Vietnámból is toboroznak munkaerőt Magyarországra
Továbbra is özönlenek a megrendelések a munkaerő-kölcsönző cégekhez az álláspiaci szakértő szerint.

Link másolása

hirdetés

„Egyelőre nem látszanak a válság jelei, az infláció miatt azonban olyan nagy a bérnyomás, hogy a HR-osztályok most ezt említik a legégetőbb kérdésnek, amivel foglalkozniuk kell” - mondta vg.hu-nak Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője.

A szakértő szerint a magas infláció miatt

sok vállalatnál júniusra előrehozták a szeptemberre tervezett béremelést, miután az év eleji emelést gyakorlatilag megette az infláció.

A cikkben felidézik, hogy korábban Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője azt jósolta, összességében idén a 16 százalékot is elérheti az átlagos bérdinamika, ami magasabb, mint az év elején várt 13-14 százalékos ütem. A béremelkedést pedig nem csak a fogyasztói árak emelkedése, hanem a a munkaerőhiány is hajtja.

Karácsony Zoltán arról is beszélt, hogy egyelőre nem látszódnak a válság jelei: továbbra is özönlenek a megrendelések a munkaerő-kölcsönző cégekhez, főként a harmadik országokból zajlik a toborzás.

Jelenleg három fő célország van: Fülöp-szigetek, Mongólia, Vietnám,

illetve az utóbbi időben Kazahsztán is feliratkozott a térképre. Szerinte ezek mind olyan munkaerőigények, amelyek jelentős része az álláshirdetésekben nem jelenik meg.

hirdetés

Az álláshirdetések alapján továbbra is erős munkaerő-kereslet tapasztalható, bár a nyár első hónapjában volt egy visszaesés.

Májusban 48 769 álláshirdetés után júniusban 40 ezer alá csökkent a havi adat, a július 1-jei szám pedig 40 990 volt.

Ez azonban még mindig magasabb, mint a tavaly júliusban regisztrált 37 750.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: