Jelenleg majdnem 200 ezer külföldi él Magyarországon, kétszer annyian, mint az ezredfordulón - írja a Népszava a háromévente megjelenő Demográfiai Portré című tanulmánysorozat nemrég közzétett legfrissebb kötete alapján.

A Demográfiai Portréból az is kiderül, hogy a magyar kormány intézkedéseinek következményeként jelentősen átalakult az utóbbi időben az itt munkát vállalók összetétele. Egy 2016-ban született rendelet értelmében ugyanis a szomszédos országokból érkezők külön engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon, ha hiányszakmákban akarnak elhelyezkedni. Ez a magyarázata, hogy a bevándorló külföldi állampolgárok majdnem fele 2019-ben négy szomszédos országból - Ukrajnából, Szlovákiából, Szerbiából és Romániából - érkezett.

2020-ban aztán a járvány miatt ez az arány lecsökkent 35 százalékra, a 2019-ben érkezett 21 ezer ukrán munkás helyett például csak 13 ezren jöttek. Négyszeresére ugrott viszont azoknak a szlovák állampolgároknak a száma, akik azért költöztek be egy magyar szállásra, hogy folytathassák korábban ingázóként végzett munkájukat a határ közelében.

Hasonló változásokat lehet látni a kivándorlásban is. A kivándorló magyarok a hazai népesség 7,3 százalékát adják, ami nagyon jó aránynak számít, hiszen például a lettek, litvánok, bolgárok vagy a román állampolgárok 20-24 százaléka él külföldön. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint

Az Egyesült Királyság sokat vesztett népszerűségéből a kivándorlóknál a Brexit és a járvány miatt. Míg az elmúlt évtizedben voltak olyan évek, amikor 20 ezer magyar kapott társadalombiztosítási számot a szigetországban, 2020-ban azonban már csak 4500. Arányaiban ennél kisebb a csökkenés a Németországban élő magyarok körében, illetve az osztrák lehetőségek zsugorodtak a legkevésbé.

A Demográfiai Portré című kötet szerzői szerint az elmúlt húsz évben összességében a Magyarországra bevándorlók száma minden évben meghaladta az országból távozókét. Összességében az Európai Gazdasági Térség országaiban (az EU tagállamokon túl az Egyesült Királyság, Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc) több mint 490 ezer magyar állampolgár él, közülük 400 ezren az ezredforduló óta hagyták el az országot.

Ha esetleg nem lenne elég baj, hogy háború és energiaválság van, még Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is "készül" - írta a Fidesz frakcióvezetője hétfőn a Facebook-oldalán.

Kocsis Máté arra reagált, hogy a DK vezetője szintén Facebook-oldalán azt fejtegette, hogy "rendetlenség lett". Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: "Ti tettétek. Mi meg készülünk".

Kocsis Máté azt írta: Gyurcsány Ferenc "amikor tehette", elvett egy havi nyugdíjat, és egy havi bért a közigazgatásban dolgozóktól, a tanárokról, és "úgy emelte az adókat, mintha nem lenne holnap". Elvette az otthonteremtési és a családtámogatásokat, az adókedvezmény, s akkor is tizenötször emelte a rezsiárakat, amikor nem volt energiaválság Európában - sorolta a fideszes politikus.

A kormánypárti politikus szerint Gyurcsány Ferenc "egyszer már tönkretett mindent, de ő most is készül". "Mindenkinek jobb, ha nem teszi" - írta bejegyzésében Kocsis Máté.

Határozatképtelen lett, és mindössze negyven percig tartott az ellenzéki pártok által a katatörvény és a megélhetési válság miatt összehívott rendkívüli ülés.

A kormány már délelőtt közölte, hogy képviselői nem vesznek részt az ülésnek, mert hiteltelennek tartják az ellenzék kezdeményezését.

Az LMP társelnöke, Kanász-Nagy Máté úgy kommentálta, hogy a Fidesz-KDNP-s képviselők távol maradtak: „Ennyire veszik komolyan a Fidesz képviselői a magyar társadalom problémáit.” Hozzátette: szerinte a Fidesz az egyetlen kormány, amely az aszály és a klímaválság közepén erdőirtásba kezd.

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke azt mondta: „Szégyellheti magát minden kormánypárti képviselő, aki távolmaradásával magára hagyta a magyarokat a szociális válság közepén.”

Az ellenzék a rendkívüli üléssel azt szerette volna elérni, hogy az Országgyűlés még a hatályba lépése előtt törölje el a katatörvényt.

Az ülésen több ellenzéki előterjesztést is megtárgyaltak volna: köztük a rezsiemelés megszüntetéséről, a lakóépületek szigeteléséről, az élelmiszerválság leküzdéséről, a klímabérlet bevezetéséről, valamint az egyes termékek áfamenetességéről szóló javaslatokat terjesztett a Ház elé az MSZP, a DK, a Párbeszéd, az LMP és a Jobbik.

Mivel azonban a kormánypárti képviselők nem jelentek meg, a felszólalásokat követően berekesztették az ülést.

Elhalasztotta a lakossági napelemes EU-pályázat második fordulóját a kormányzat – írja a Portfolio.

A második fordulót jövő tavaszra halasztották, tovább kell tehát várniuk azoknak, akik a napelemes pályázat segítségével akartak faragni a rezsiszámlájukon.

Ezt a Technológiai és Ipari Minisztérium múlt heti közleményében jelentették be, indoklást azonban nem fűztek a döntéshez.

A Portfolio szerint azért nehezen érthető a halasztás, mert őszig kiderül, hogy az első fordulóban kik nyertek, és mekkora támogatási keretet kötnek le a 201 milliárdos teljes keretből, így elvileg rögtön lenne lehetőség újra kinyitni a pályázatot.

Most tehát azzal, hogy a második fordulót ismeretlen okból elhalasztotta jövőre a tárca, későbbre tolta annak a kezdetét is, amikortól a rezsiszámlát tényleg érdemben tudnák faragni a családok az állami programmal – írja a Portfolio.

Már száz körül van azoknak a benzinkutaknak a száma, ahol nem lehet tankolni – írja az atv.hu.

Az egyik balassagyarami benzinkút üzemeltetői elmondták, hogy utoljára péntek este kaptak üzemanyagot, ami azonban pillanatok alatt elfogyott, így hétfőn már ki sem nyitottak.

Emellett sok helyen korlátozásokat vezettek be. Az OMV-nél legfeljebb 50 litert lehet tankolni, a Shellnél pedig 80 ezer forintért lehet üzemanyagot vásárolni.

Az ATV által megkérdezett szakértő szerint az érdekes kérdés, hogy ezeket a korlátozásokat a fogyasztók a fogyasztóvédelemnél vagy bíróság előtt megtámadhatják-e, de ő ilyenről még nem tud. Balogh József energiapiaci szakértő hozzátette, hallott olyan szabolcsi faluról is, ahol naponta csak 8 ezer forintig lehet tankolni.

És országszerte egyre több üzemeltető kerül hasonló helyzetbe. Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője már száz körülire becsüli azoknak a kutaknak a számát, amelyek nem üzemelnek, mert nem kapnak üzemanyagot.