Jelenleg majdnem 200 ezer külföldi él Magyarországon, kétszer annyian, mint az ezredfordulón - írja a Népszava a háromévente megjelenő Demográfiai Portré című tanulmánysorozat nemrég közzétett legfrissebb kötete alapján.

A Demográfiai Portréból az is kiderül, hogy a magyar kormány intézkedéseinek következményeként jelentősen átalakult az utóbbi időben az itt munkát vállalók összetétele. Egy 2016-ban született rendelet értelmében ugyanis a szomszédos országokból érkezők külön engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon, ha hiányszakmákban akarnak elhelyezkedni. Ez a magyarázata, hogy a bevándorló külföldi állampolgárok majdnem fele 2019-ben négy szomszédos országból - Ukrajnából, Szlovákiából, Szerbiából és Romániából - érkezett.

2020-ban aztán a járvány miatt ez az arány lecsökkent 35 százalékra, a 2019-ben érkezett 21 ezer ukrán munkás helyett például csak 13 ezren jöttek. Négyszeresére ugrott viszont azoknak a szlovák állampolgároknak a száma, akik azért költöztek be egy magyar szállásra, hogy folytathassák korábban ingázóként végzett munkájukat a határ közelében.

Hasonló változásokat lehet látni a kivándorlásban is. A kivándorló magyarok a hazai népesség 7,3 százalékát adják, ami nagyon jó aránynak számít, hiszen például a lettek, litvánok, bolgárok vagy a román állampolgárok 20-24 százaléka él külföldön. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint

Az Egyesült Királyság sokat vesztett népszerűségéből a kivándorlóknál a Brexit és a járvány miatt. Míg az elmúlt évtizedben voltak olyan évek, amikor 20 ezer magyar kapott társadalombiztosítási számot a szigetországban, 2020-ban azonban már csak 4500. Arányaiban ennél kisebb a csökkenés a Németországban élő magyarok körében, illetve az osztrák lehetőségek zsugorodtak a legkevésbé.

A Demográfiai Portré című kötet szerzői szerint az elmúlt húsz évben összességében a Magyarországra bevándorlók száma minden évben meghaladta az országból távozókét. Összességében az Európai Gazdasági Térség országaiban (az EU tagállamokon túl az Egyesült Királyság, Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc) több mint 490 ezer magyar állampolgár él, közülük 400 ezren az ezredforduló óta hagyták el az országot.

„Már több mint kétszáz intézményből kapott visszajelzést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) olyan pedagógusoktól, akik csatlakoznak az oktatás világnapjára, október 5-ére meghirdetett egységes országos sztrájkhoz” – mondta el a Népszavának Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.

Mint kiderült, sokan akkor döntöttek a csatlakozás mellett, amikor kiderült, legalább öt tanárt elbocsátottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, miután csatlakoztak az országszerte megtartott polgári engedetlenségi mozgalomhoz.

– nyilatkozta a lapnak Nagy.

A szakszervezet felajánlotta jogi segítségét az elbocsátott tanároknak, mert bár a sztrájkon kívüli munkabeszüntetést szankcionálhatja a munkáltató, szerintük annak arányosnak kellene lenni az okozott kárral. Az országos tanárhiány közepette öt tanártól megválni a PDSZ szerint semmiképp nem nevezhető annak.

Ezzel úgy tűnik, a tankerület elmérte a szankció hatékonyságát, azzal ugyanis nem letörték a pedagógusok, sőt a diákok tiltakozási kedvét, hanem éppen ellenkezőleg. A kirúgások után egy nappal, pénteken este több százan demonstráltak a Kölcsey előtt, és hétfőre is szolidaritási akciót szerveztek a diákok „Ne rúgjátok ki a tanárainkat!” címmel.

Október 5-én, szerdán az egyre duzzadó sztrájk mellett 17 órától a Margit-híd elfoglalását és koncertekkel egybekötött tüntetést is szervez a Tanítanék mozgalom. Ezen kívül a PDSZ korábban október 14-ére is országos sztrájkot hirdetett meg.

A XIV. kerületi Bosnyák téren tüntettek civilek egy tervezett gigaberuházás ellen. A tervekben szerepelt, hogy a kerület polgármestere, az MSZP-s Horváth Csaba is felszólal, ő azonban magához ragadta a mikrofont, hogy „elmondja az igazságot” – számolt be az esetről a hvg.hu.

A megmozdulást a helyi Civilzugló Egyesület tartotta, de ahhoz csatlakozott a Momentum és a Demokratikus Koalíció is. Várnai László önkormányzati képviselő beszámolója szerint Horváth Csaba polgármester „kierőltette”, hogy felszólalhasson, kétszer is kéretlenül ment fel a színpadra, de a demonstrálók kifütyülték.

A Bosnyák tér mögött megvalósuló, Zugló City Centre névre keresztelt beruházásban elsőként egy 162 lakásos, nyolcemeletes, két üzletet is magába foglaló lakóépület épülhet fel – írta korábban a hvg.hu.

Nem biztosak benne a szakértők, hogy nem ismétlődhet meg a csepeli munkásszálló múlt heti bezárásának réme, sőt abban sem, hogy máshol nem eszkalálódhat tovább a helyzet – írja riportjában a Népszava.

A lapnak Breitner Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai igazgatója azt mondta, már érzik a nyomást az ellátórendszeren. Mint fogalmazott,

„Egyelőre felmérhetetlen, hogy mennyire sokan szorulnak ki otthonukból, illetve onnan, ahol eddig meghúzták magukat” – nyilatkozta a portálnak Győri Péter, szociológus, a Menhely és a Hálózat Alapítvány a Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért kuratóriumi elnöke. Szerinte megismétlődhet a csepeli munkásszálló esete.

– fogalmazott Győri.

Mind a fővárosi, mint a vidéki munkásszállók rezsiszámlája drasztikusan emelkedik, amit az üzemeltetők többnyire egyszerűen áttolnak a bérlőkre. Önkormányzati bérlakásra mindemellett nagyon kicsi az esély, és családok átmeneti otthonából is drasztikusan kevés van – közli Győri Péter. Mint fogalmaz: „Budapesten az összes tele van. Már a rezsiválság előtt is megtelt volna a kétszer annyi férőhely, mint amennyi van az egész országban, és akkor még keveset mondtam”.

A szociológus úgy véli, hogy az új helyzetben összébb szorulnak majd az emberek. Az eddiginél több egyetemista bérel közösen lakást, a gyerekek hazaköltöznek a szülők által eredetileg is nekik épített ház emeletére, vagy éppen a nagyszülő költözik be faluvégi kifűthetetlen házából az újpalotai panel félszobájába, a korábban kirepült ifjú házasok pedig visszatérhetnek a gyerekszobába.

Augusztus eleje óta folyamatosan krízismegbeszéléseket tartanak a szociális ellátóintézmények. Győri Péter olyan intézményről is tud, aminek áramszámlája az ötszörösér nőtt.

A munkásszálló üzemeltetés nem rossz üzlet – írja a Népszava. Az Orbán-kormány programot is indított erre 2017-ben. Tavaly szeptemberig az első öt pályázaton 23 önkormányzat vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, és 24 magánvállalkozás részesült több mint 15 milliárd forint támogatást kapott erre, ami hatezer munkásszállási férőhely kialakítását tette lehetővé.

A jobb minőségű – kétágyas, saját fürdőszobás – szállókon már évekkel ezelőtt is 200 ezer forint fölé kúszott a havi bérleti díj. Olcsó ágybérlet azonban akár napi 2000 forint alatt is található, többnyire családi házakból átalakított szállásokon.

Péntek estéhez hasonlóan hétfő reggel is szolidaritási tüntetést tartanak a diákok a Kölcsey Ferenc Gimnáziumnál, ahonnan korábban öt tanárt rúgtak ki, amiért csatlakoztak a jobb körülményeket követelő polgári engedetlenségi mozgalomhoz. Az eseményen több százan jelentek meg az iskola épülete előtt.

Az eseményen felszólalt Törley Katalin, az egyik elbocsátott pedagógus, a Tanítanék Mozgalom alapítója, aki elmondta, hétfőn délután három órakor követeléseiket az iskolától a Belügyminisztérium épületéhez viszik.

A tiltakozó megmozduláson ott volt többek között Soproni Tamás terézvárosi és Pikó András józsefvárosi polgármester, valamint Jámbor András ellenzéki parlamenti képviselő is.

A részt vevők nyílt levelet fogalmaztak meg Pintér Sándor belügyminiszternek, Hajnal Gabriellának, a Klebelsberg Központ vezetőjének és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak. Ebben követelték az öt kölcseys tanár azonnali visszahelyezését állásába.

Az esemény végén a diákok bementek az óráikra, de a fő szónok elmondta, hogy október 5-én, szerdán napközben élőlánccal, este pedig tüntetéssel és hídfoglalással fognak tiltakozni a pedagógusok helyzete és az őket ért atrocitások ellen.

A Szeretlek Magyarország elő közvetítése: