HÍREK

Keményebb uniós fellépést akar Magyarországgal szemben az új német kormány, az uniós szavazati jogot is megvonhatják

Az új német kormány azt kérné az EU-tól, hogy függessze fel a pénzügyi támogatásokat és a szavazati jogokat azoknál az országoknál, amelyek megsértik az olyan alapelveket, mint a jogállamiság.


Németország következő kormánya azt ígéri, rábírja majd az Európai Uniót, hogy ne csak beszéljen, hanem ténylegesen is lépjen fel azokkal az országokkal szemben, amelyek megszegik a közösség szabályait – burkoltan utalva ezzel Magyarországra - írja a Politico.

A Friedrich Merz vezette konzervatívok és várható koalíciós partnerük, a szociáldemokrata SPD megállapodtak abban, hogy az EU-tól azt követelik:

függessze fel a pénzügyi támogatásokat és a szavazati jogokat azoknál az országoknál, amelyek megsértik az olyan alapelveket, mint a jogállamiság

– derült ki a lap által megszerzett koalíciós szerződéstervezetből.

Bár Magyarországot név szerint nem említik, a szöveg egyértelműen arra az országra utal, amelyet évek óta azzal vádolnak, hogy rombolja a demokratikus normákat, korlátozza a sajtószabadságot, és csorbítja a bíróságok függetlenségét.

Az Európai Parlament még 2018-ban indította el a 7. cikk szerinti eljárást – az úgynevezett „atombombát” – Magyarországgal szemben, mivel súlyos jogsértéseket gyanított az uniós alapértékek megsértése miatt. Az eljárás akár Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethetne, ám a tagállamok megosztottsága miatt megrekedt.

Az Európai Bizottság 2022-ben mintegy 8400 milliárd forintnyi (22 milliárd euró) uniós forrás zárolásáról döntött Magyarországgal szemben, az emberi jogi és igazságszolgáltatási aggályok miatt. Tavaly ebből végül több mint 3800 milliárd forintot (10 milliárd eurót) felszabadított, ami komoly visszhangot váltott ki.

Az EU és Magyarország közötti másik vitás pont Orbán Viktor oroszbarát politikája. Magyarország ugyanis többször is élt a vétójogával, hogy megakadályozza az orosz oligarchák és katonai vezetők elleni szankciókat.

A német kormány ezért azt javasolja, hogy bővítsék ki a minősített többségi szavazást az EU Tanácsában, különösen a közös kül- és biztonságpolitika területén, például a szankciók esetében. Így elkerülhető lenne, hogy egyetlen tagállam, például Magyarország blokkolhasson ilyen döntéseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Hadházy: Rogán Antal felesége olyan 30-60 milliós luxustermékeket hord, amiket csak sejkek vesznek meg
A független országgyűlési képviselő ezúttal Rogán Antal feleségének luxuscikkeiről osztott meg fotókat.


Matolcsy Ádám felesége után Rogán Antal nejének közösségi oldalairól tett közzé fotókat Hadházy Ákos.

„Barbara asszony józan ésszel felfoghatatlan árú, darabonként akár 30-60 milliós (!) árú táskákat, ékszereket , ruhákat villant rendszeresen”

- fogalmazott posztjában a független országgyűlési képviselő, aki Rogán feleségének képei alapján több konkrét luxuscikket is kiemelt.

Hadházy szerint az egyik fotón Rogán feleségénél egy olyan Hermés táska látható, ami krokodil bőrből van és gyémántok is vannak rajta. A képviselő szerint ez a darab limitált sorszámú, így nagyon kevés van belőle a világon. Az ára pedig nagyságrendileg 150 ezer euró, azaz több mint 60 millió forint lehet.

A képviselő szerint egy másik fotón Rogán Barbarán egy olyan fekete-fehér Dior ruha van, amiből a világon csak pár darab készült. A cipője pedig 2 700 000 forint lehet. A ruha árát nem tudták beazonosítani, mert Hadházy szerint egyáltalán nem ad hozzá a Dior árat, de azt feltételezik, hogy nagyjából 30 millió forint lehet.

„Ezek a ruhák és ezek a cipők egyszerűen még a leggazdagabb emberek részéről sem elérhetők. Merthogy nem logikus és nem észszerű ilyen pénzeket kifizetni egy cipőre, vagy egy ruhára, még a leggazdagabbaknak sem. Ezeket sejkek veszik meg. Ezek mind a világ legdrágább luxus termékei földi halandók számára megközelíthetetlenek”

- fogalmazott Hadházy.

A képviselő posztjában emlékeztetett, hogy azért is aktuálisak, mert „Lázár a minap jelentette be, hogy elege van a »luxizásból« és hogy »le kell söpörni a NER-re tapadt kullancsokat«”.

„Mondjuk valószínűleg nem Tóniékra gondolt, hiszen azóta a Fidesz propaganda fizetett hirdetésekben tolja a korrupt miniszter szavait. Ez az »önkritika« természetesen újabb bizonyíték arra, hogy Rogánék is népszerűség csökkenést mérnek”

- jegyezte meg a képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Rejtély: sikerült a páncélozott járművet kiemelni, amin amerikai katonák tűntek el a litván mocsárban
A katonai jármű egy gyakorlótéren süllyedt el, és csak napok alatt sikerült kiemelni. Négy eltűnt katona sorsáról továbbra sincs hír.


Litvániában, a Pabradė melletti katonai gyakorlótéren sikerült kiemelni a vízből egy elsüllyedt M88 Hercules típusú amerikai páncélozott járművet, amellyel együtt néhány nappal korábban négy amerikai katona is eltűnt – jelentette be a litván védelmi miniszter. Dovilė Šakalienė az LRT tájékoztatása szerint azt mondta, a mentés során az amerikai haditengerészet búvárai két hevedert rögzítettek a jármű emelési pontjaihoz, és március 31-re virradó éjjel sikerült befejezniük a kiemelést.

A katonák hollétéről azonban továbbra sincs hír. „Nincs információnk a katonákról, de szigorú megállapodás született arról, hogy erről elsőként az amerikai fél tájékoztat” – mondta Šakalienė.

„Tudjuk, hogy várható információ a katonákról, de Litvánia semmit sem közölhet, amíg Amerika ezt nem teszi meg. Nincs információnk, így nem is tudunk nyilatkozni” – tette hozzá a litván fegyveres erők stratégiai kommunikációs osztályának képviselője, Gintautas Čiūnis.

Március 26-án vált ismertté, hogy négy, Litvániában állomásozó amerikai katona eltűnt a Fehéroroszországhoz közeli pabradėi gyakorlótéren zajló hadgyakorlat során. Velük együtt eltűnt egy M88 Hercules típusú páncélozott műszaki mentőjármű is. A járművet másnap megtalálták a gyakorlótér egyik vízgyűjtőjében. A kiemelésen litván és amerikai katonák, illetve búvárok közösen dolgoztak.

A védelmi miniszter hangsúlyozta: a litván rendőrség és az Egyesült Államok nyomozói jelenleg is vizsgálatot folytatnak a helyszínen, hogy kiderítsék, pontosan mi történt a járművel, illetve a négyfős személyzettel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Felfoghatatlan hibákat emleget Matolcsy, kétségbe vonja az ÁSZ-elnök alkalmasságát
Matolcsy György szerint az ÁSZ súlyos szakmai hibákat követett el az MNB-alapítványokról szóló jelentésében, amelynek állításai „etikátlanok és megalapozatlanok”.


Matolcsy György szerint az Állami Számvevőszék súlyos hibákat követett el az MNB-alapítványokról szóló jelentésében. Az Indexnek adott interjúban azt mondta, alaposan átnézte az ÁSZ mindhárom jelentését, és úgy látja, hogy azok több olyan megállapítást tartalmaznak, amelyek szerinte nem felelnek meg a valóságnak.

A jegybankot 2013-tól 2025-ig vezető elnök szerint egy neki tulajdonított mondat például soha nem hangzott el a szájából. Ez így szerepel a jelentésben: „külső segítség nélkül a PADME/Optima-csoport helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nincs lehetőség”. Matolcsy állítja: „Soha nem mondtam és soha nem is mondhattam ilyet.”

Kijelentette: „Felfoghatatlan hiba az ÁSZ elnökétől, ahogy a károkozás szóval dobálózik”, és szerinte az alapítványi vagyon teljes egészében megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot.

Az ÁSZ jelentésében az szerepel, hogy az MNB-alapítványok jelentős összeget fektettek a lengyel GTC ingatlanpiaci vállalatba, amelynek értéke az utóbbi években csökkent, így vagyonvesztést szenvedett el. Matolcsy szerint azonban „érthetetlen szakmaiatlanságra” utal, hogy a cég értékét kizárólag a tőzsdei árfolyamok alapján állapították meg. A portfólió tíz országban van jelen, és irodai, kereskedelmi, vendéglátóipari és lakóingatlanokból áll.

A volt jegybankelnök szerint a GTC értékét más módszerrel is meg lehetne határozni, például a tulajdonában lévő eszközök alapján.

„Ezért elfogadhatatlannak tartom, hogy az ÁSZ csaknem kétéves vizsgálódása alatt ilyen durva szakmai hibákat kövessen el, melyek nem pusztán etikátlanok és módszertanilag megalapozatlanok, hanem súlyosan sértik a tényalapú párbeszéd alapelveit, így aláássák a jelentésben foglalt összes állítás hitelességét, valamint végső soron az Állami Számvevőszék vezetőjének alkalmasságát” – fogalmazott.

Az ÁSZ jelezte, hogy a tőzsdei cégek értékelését a törvény szabályozza, ami szerint csak a tőzsdei árfolyam alapján lehet megállapítani az értéküket. Emiatt az általuk alkalmazott módszeren nem tudtak változtatni. A jelentés alapján több bűncselekmény gyanúját is megállapították, ezért az ügyészségen feljelentést tettek, az ORFK pedig hűtlen kezelés miatt nyomoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elúszott százmilliárdok: már most biztos, hogy nem kapjuk meg az uniós pénzek 7 százalékát
Hiába érkeznek uniós pénzek, az elérhetőnél jóval kevesebb jut el a költségvetésig. A migrációs bírságokat is levonják, ráadásul további milliárdok sorsa forog kockán.


Bár a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 21,7 milliárd euró járna kohéziós támogatásként, ennek eddig kevesebb mint 10 százaléka, 1,8 milliárd euró érkezett meg a magyar költségvetéshez. Papíron ez az összeg szerepel, de a különböző büntetési tételek miatt a valóságban kevesebb, körülbelül 1,6 milliárd euró juthatott el ténylegesen az államhoz – vezeti le a Népszava.

A különbség oka, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron 200 millió euró alapbüntetést szabott ki Magyarországnak a migrációs szabályozás miatt, amelyet az ítélet ellenére sem módosított a kormány. A büntetés minden nappal nő, naponta egymillió euróval. Az Európai Bizottság adatai szerint ezt a 200 millió eurós összeget már levonták, idén pedig további három részletben 93 millió eurót számoltak el a felgyülemlett bírságból.

Március közepéig ez az összeg elérte a 477 millió eurót, és újabb levonások várhatók.

A Bizottság hivatalosan nem közölte, mely kifizetésekből vonták le ezeket az összegeket, de egy belső forrás szerint mindig a kohéziós pénzekből érkezett meg kevesebb a tervezettnél. A kieső 477 millió euró a teljes keret közel 7 százalékát jelenti.

Ráadásul a 6,3 milliárd euróra rúgó, jelenleg felfüggesztett kohéziós összegből tavaly év végén egymilliárd eurót végleg elveszített Magyarország, mert az EU nem tudott időben kötelezettséget vállalni a 2022-es forrásokra.

A helyreállítási alapból 6,5 milliárd euró támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel járna Magyarországnak. Eddig 919 millió euró előfinanszírozás érkezett. A további kifizetésekhez huszonhét „szupermérföldkövet” kellene teljesíteni, ezek főként az igazságszolgáltatás függetlenségét és az átláthatóságot érintik.

Jelen állás szerint a kohéziós pénzekből 6,3 milliárd euró továbbra is zárolva van, ezekhez csak akkor lehet hozzáférni, ha a kormány olyan reformokat vezet be, amelyeket az Európai Bizottság és a Tanács is megfelelőnek talál. Reformok hiányában a költségeket nem téríti meg a Bizottság, és év végéig újabb egy milliárd euró elvesztése is biztosra vehető.


Link másolása
KÖVESS MINKET: