Karikó Katalin: „Ránéztem erre a táblázatra, és mondom, mi ez?”
Karikó Katalin a Telexnek adott interjúban elmesélte, mit gondolt, mikor meglátta a kormány által közölt vakcinák hatékonyságáról szóló táblázatot.
- mondta a világhírű magyar kutató biológus, biokémikus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem professzora.
A beszélgetésben elmondta, hogy azért "nem úgy nézett ki, hogy bárki nagyon elrettentett volna" a közölt adatsor.
A táblázatot több szakember is bírálta, a kormány azonban nem vonta vissza, és a többek által felvetett adatokkal sem egészítette ki.
A tudós elárulta, hogy "félálmosan írtam rá egy választ, de nem kellett volna. Egy kollégám mondta egyszer, hogy soha semmi ilyen politikai dologba ne köss bele, ne legyél benne, mert belerántanak, és akármit mondasz, mindenbe belekötnek".
A magyar védekezésről is kérdezték, arról, hogy szerinte nagyon jól állunk az oltások miatt, vagy gond van, mert Magyarország világelső a halandóságban? Erre azt válaszolta:
"A tudományban is van, hogy ugyanarra nézünk, de mást látunk benne.
Nem csak itt polarizált a nép, az Egyesült Államokban is. Ha a CNN-ben nézed a BLM-et, ott békésen menetelnek, ha a Foxot, ott fosztogatnak. Az igazság mindig a kettő között van. Akik csőlátással gondolkodnak, képtelenek odafigyelni, hogy a másik véleményben is van valami, nem látják, hogy lehet, hogy a kormánynak és az ellenzéknek is igaza van. Én csak biokémikus vagyok, de jó lenne, ha lenne valódi párbeszéd"
- mondta Karikó Katalin.
Megkérdezték azt is, hogy mikor fog ünnepelni. Erre azt mondta, hogy csak akkor fog ünnepelni, ha vége lesz a járványnak.
Az interjúban beszélt arról is, hogy ha ilyen tempóban zajlik az oltás, akkor nyárra nagyjából rendben lehetünk, mert ha nem tud a vírus szaporodni, akkor nem fog mutálódni, és vége lesz. Az oltás szerinte legalább fél évig védelmet nyújt, de lehet, hogy jóval tovább is.
Az indiai mutánsról úgy vélekedett, hogy minden "variánst vizsgálunk. De a dupla variánosokról az eddig vizsgálatok azt mutatják, hogy a kettős mutáció a vírus esélyét rontja: a dupla variáns ellen ugyanolyan jó volt az ellenanyag-termelés, mint az eredeti vuhani ellen".
A mostani vakcina kifejlesztése szerinte tűzoltás volt, és az a terv, hogy legyen egy minden koronavírus ellen alkalmas univerzális oltás. Ehhez sem kell már sok idő - vélekedett.
A magyar tudós hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén is megjelent, ahol előadásában kutatói pályájának legfontosabb állomásait idézte fel. Bemutatta, hogy milyen szakmai úton haladt végig a koronavírus elleni mRNS-vakcina kifejlesztéséig. Elmagyarázta, hogy a Pfizer mRNS vakcinája miért olyan hatásos, és a vakcina kifejlesztéséig tartó több mint 30 éves kutatói munka főbb állomásairól is beszélt.
VIDEÓ: Karikó Katalin az MTA közgyűlésén
A BioNTech cég alelnöke elmondta, hogy
Beszélt pályája kezdetéről is, arról, hogy a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lipid Laboratóriumában kezdett, és első feladata a szarvasi halkutató halainak zsírösszetétel vizsgálata volt. Majd Duda Ernő és Kondorosi Éva kutatópáros - már akkor is szenzációsnak tűnő - kutatásaiban segédkezett. DNS-nukleinsavat juttattak be emlős sejtjébe, ami különösen fontos volt, mert döntő volt, hogy a DNS-t mibe "csomagolják be".
Az MTA magyar ösztöndíjasaként 1978-ban az USA-ban foglalkozott először az mRNS-sel, ami a vírus terjedésének meggátolását segíti. Karikó beszélt arról is, hogy vannak, akiknek a szervezetében nem tud elegendő Oligoadenylate synthetase enzim termelődni, ezért is alakulhat ki náluk súlyos Covid.
A tudós elmondta, hogy az mRNS-t 1961-ben fedezték fel, és 20 év után tudták kémcsőben is előállítani. Először 1984-ben békák szervezetébe juttatva tesztelték a vírusellenes hatását. 1989-ben egy lipiddel tudták bevinni az mRNS-t a sejtbe, és ezzel a technológiával készült el végül a Pfizer és a Moderna vakcinája is.
Akkoriban a szív és az agy területein kísérleteztek, ezért később vették észre, hogy az RNS immunogén. 1998-ban, amikor a HIV-re akartak vakcinát fejleszteni, akkor próbálták ki humán immunsejteken a vakcinát. Ahhoz, hogy ne antigénként érzékelje a szervezet, módosítani kellett, és ezzel az RNS-sel már sikerrel jártak. A módosított mRNS-t ma már szívelégtelenség, fekélyes sebek, daganatok ellen és passzív immunizálásra is tesztelik - mondta el.