News here

Jegybank: Parragh László kijelentései már átlépik az észszerűség határait

Az MNB felszólította a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, hogy „fejezze be a monetáris politikával és magyar gazdasággal kapcsolatos megalapozatlan, téves és káros nyilatkozatait”.

Link másolása

„A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke már számtalan alkalommal tett felelőtlen, szakmailag hibás kijelentéseket a magyar gazdaság jelenéről és még több alkalommal bocsátkozott megalapozatlan jóslatokba annak jövőjét illetően. Ezek a nyilatkozatok kizárólag arra voltak jók, hogy növeljék a piaci bizonytalanságot és félretájékoztassák az embereket.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már korábban is határozottan felszólította Parragh Lászlót, hogy állításait körültekintőbben, a tényeket jobban megismerve fogalmazza meg, ám legújabb kijelentései már egyértelműen átlépik az észszerűség határait”

– olvasható a jegybank közleményében.

Parragh László a minap a Portfoliónak adott interjújában meglehetősen borús képet festett a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről és a közeljövőről. A mostani energiaválságot a rendszerváltás sokkhatásához hasonlította, „amikor az egész magyar termelési struktúra, az iparpolitika kérdőjeleződött meg”. Azt is elmondta, hogy várhatóan erősen nőni fog a munkanélküliség, de az MNB-t is bírálta.

A jegybank most közleményben reagált Parragh kijelentéseire. Tájékoztatják az Iparkamara elnökét, hogy „a Magyar Nemzeti Bank nemkonvencionális, célzott intézkedései 2013 óta számottevően járultak hozzá a hazai gazdaság növekedéséhez, a hitelezés összeomlásának elkerüléséhez, az állam finanszírozási költségeinek csökkentéséhez, valamint a koronavírus-válság hatásainak kezeléséhez”. Kiemelték, hogy „a jegybanki intézkedések nélkül a járvány is sokkal rosszabb kiindulóhelyzetben érte volna Magyarországot és a magyar gazdaságot, és most is számottevően rosszabb helyzetben kellene küzdenünk az újabb gazdasági kihívásokkal. A pandémiát megelőző „unortodox” monetáris politikai lépésekkel pedig a jegybank nemhogy nem gátolta, hanem inkább megteremtette a lehetőségét egy versenyképességi fordulat végrehajtásának is”.

Arra is felhívták Parragh László figyelmét, hogy „az említett 3-4 évvel ezelőtti időszakban, azaz 2018-2019-ben az infláció stabilan a 3 százalékos jegybanki cél körül alakult, a növekedés 5 százalék közelében, a folyó fizetési mérleg pedig egyensúlyban volt”.

„Teljeséggel megalapozatlannak” tartják az MKIK-elnök devizakötvény-kibocsátással kapcsolatos megállapításait is. Számukra úgy tűnik, mintha Parrag László „elfelejtette volna a 2008-as pénzügyi válság tanulságait, amelyek szerint a külső forrásokból devizában történő finanszírozás komoly veszélyeket hordoz magában”.

Úgy látják, Parragh László tévesen túl alacsonynak tartja az euró megtakarítások arányát, ezzel szemben a jegybank szerint az igazság az, hogy nem segítené a gazdaságot, ha euróban lennének a megtakarítások. „Ahogyan a devizahitelezés, úgy a megtakarítások nagymértékű devizára váltása is komoly kockázatokat jelent, hiszen ugyanúgy növeli a gazdasági szereplők árfolyamkitettségét és rontja a bankrendszer forrásellátottságát. Az euróban való megtakarítás ösztönzése szűkítené a magyar állam finanszírozási lehetőségeit, valamint rontaná a monetáris politika hatékonyságát” – írják.

Az MNB közleménye szerint „Parragh László az inflációval kapcsolatos narratívában sem követi a józanságot és a mértékletességet, ezért egyértelműen károsak és tévesek azon kijelentései, amelyek megalapozatlanul egy magas szinten ragadó inflációt vizionálnak. A globális inflációban már egyértelműen látszódnak azok a jelek, amelyek keresleti és kínálati oldalról is a fordulat irányába mutatnak. A nyersanyagárak ugyan továbbra is magas szinten alakulnak, azonban számos esetben igen jelentős csökkenés ment végbe az augusztusi rekordszintekhez képest, ami egyértelmű javulást tükröz a globális inflációs kilátásokban”.

„Az MNB ismételten felszólítja Parragh Lászlót, hogy a tudását meghaladó és a felelősségi körén kívül eső szakmai kérdésekben tartózkodjon a véleménynyilvánítástól, illetve, ha mégis megteszi, akkor kellő körültekintéssel tájékozódjon előtte, és csak a tények ismeretében fogalmazza meg mondanivalóját”

– zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
33-Ft-tal olcsóbban adja az Auchan a benzint – állítják, minden kútjukon van elég belőle
Nagyot kaszálhat a hipermarket, ismét hatalmas sorok várhatók.

Link másolása

Valamennyi Auchan benzinkút átállt már a piaci árra, és mindegyiken elegendő üzemanyag áll a rendelkezésre, hogy kiszolgálják a vevőket – írta az Auchan PR-ügynöksége a Portfoliónak.

Azt is elárulták, hogy milyen áron kínálják az üzemanyagot,

  • a 95-ös benzin literjét 599 forintért,
  • a gázolajat 699 forintos literenkénti áron értékesítik.

Ezek az árak péntek éjféltől lépnek érvénybe valamennyi Auchan töltőállomáson - olvasható a tájékoztatásban.

Korábban mi is írtunk róla, hogy a MOL csökkenti az üzemanyagok árát. A holtankoljak.hu oldal szerint amennyiben a kutakon érvényesítik az árváltozást, akkor az átlagárak így alakulnak majd:

  • a 95-ös benzin litere 632 forint,
  • a gázolajé pedig 695 forint lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Lázár János továbbra is tájsebnek tartja a MOL ma átadott új, 143 méter magas toronyházát
Hernádi Zsolt szerint viszont nem is látható olyan sok helyről, a történelmi belvárosból például egyáltalán nem.

Link másolása

Átadták Budapest és Magyarország legmagasabb irodaházát, az új MOL-székházat. A Kopaszi-gátnál épült 143 méteres toronyházról az átadón azt mondták: az ország egyik legkorszerűbb irodaháza, amelynél odafigyeltek a takarékosságra is.

Az építkezést évekig viták övezték, sokak szerint a torony belerondít a főváros dunai látképébe.

Lázár János még kancelláriaminiszterként bírálta a projektet, ma az RTL Híradó megkeresésére is azt írta: „megvalósulása után is tájsebnek tartja azt”.

„Pont egy gázolaj- és üzemanyag-kereskedőnek kellene arra törekednie a 21. században, hogy ökológiailag viselhető és sebet nem ejtő épületeket hozzanak létre. Egy 120 méteres épület Budapesten tájseb lesz”

– véli az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter.

Vele ellentétben Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója úgy véli: „nagyon kevés helyről lehet majd látni az úgynevezett történelmi belvárosból, történelmi városközpontból”, így szerinte nem mondható ki, hogy az épület rontana Budapest látképén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Nincs értelme annak”, amit a magyar kormány mond az üzemanyaghiány ügyében az Európai Bizottság szerint
Magyarország mentesítést kapott a jelenlegi olajembargó alól, mégis erre fogja az üzemanyaghiányt a kormány.

Link másolása

A HVG szerint az Európai Bizottság vezető szóvivője, Eric Mamer a testület csütörtöki sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal szembeni olajembargó csak a tengeri szállítmányokra vonatkozik, Magyarország pedig felmentést kapott a vezetékes szállításra, így ez nem lehet magyarázat a magyarországi üzemanyaghiányra.

„Nincs értelme annak, amit a magyar kormány mond az üzemanyaghiány ügyében. Magyarország bűnbakként használ bennünket”

– közölte.

Csak a következő szankció fogja érinteni Magyarországot, február 5-től ugyanis az üzemanyag szállítását is megtiltják a tagállamok között. Addig viszont korlátlanul érkezhet a pozsonyi olajfinomítóban előállított, orosz eredetű üzemanyag.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Bulgáriát és Romániát sem veszik fel a schengeni övezetbe
Horvátország felvételét viszont megszavazták.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2022. december 08.


Link másolása

Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa csütörtökön szavazott Bulgária, Románia és Horvátország schengeni csatlakozásáról – írja a Transtelex.

Míg Horvátország felvételét egyhangúlag megszavazták, addig Románia és Bulgária kérelmét elutasították.

Románia és Bulgária schengeni csatlakozása ellen Ausztria és Hollandia szavazott. A hollandok ellenszavazata annak köszönhető, hogy Romániáról és Bulgáriáról összevonva szavaztak, Hollandia Románia csatlakozása mellett, viszont Bulgária csatlakozása ellen szavazott.

Horvátország csatlakozása viszont azt jelenti, hogy 2023. január 1-től megszűnik a határellenőrzés Horvátország és a többi schengeni tagállam szárazföldi határain. A horvát repülőtereken pedig 2023. március 26-tól nem lesz több ellenőrzés.


Link másolása
KÖVESS MINKET: