„Ha valaki a héten meg akart volna fagyni, a kormánytól nyugodtan megfagyhatott volna” – ilyen volt az extrém hideg a legkiszolgáltatottabb magyaroknak

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy Csőgör Pétert ismét fogva tartották. A poszt szerint erre 24 órán át került sor, amiért egy állami ünnepségen a miniszterelnököt bíráló molinót tartott fel. Hadházy azt állítja, eredetileg három napig akarták bezárva tartani, de szerinte „még az ügyészségnek is be kellett látnia, hogy nincsenek bizonyítékaik arra, hogy »hivatalos személy elleni erőszakot« vagy garázdaságot követett volna el”.

– írta. Hadházy hozzátette, Csőgör Péter nem először csinál hasonlót, és nyilván tudta, mit vállal. Azt is írta, megérti a dühét, amit azzal indokolt, hogy a Magyar Triatlonszövetségben elkövetett visszaélések feltárása miatt kirúgták, majd anyagilag is tönkretették. Posztját azzal a gondolattal zárta, hogy bár egy ember kiállása lehet hősies, de hasztalan, és az ellenállás akkor lehet sikeres, ha sokan lépnek fel egyszerre.

Csőgör Péter, aki korábban a Magyar Triatlonszövetség (MTSZ) ellenőrző testületének elnöke volt, azután került a hatóságok látóterébe, hogy a szövetségen belüli visszaélésekről tett bejelentést. Az ügyben évek óta nyomozás folyik, a Szabad Európa 2024 végén azt írta, hogy még vádlott sem volt, miközben a Telex már 2021-ben 19, Csőgör ellen indított perről számolt be. A volt gazdasági nyomozót korábban is előállították már kormányzati rendezvényeken: 2024 októberében a TEK emberei emelték ki a tömegből, ami után vádat is emeltek ellene, 2023 májusában pedig a Karmelita kolostornál vették őrizetbe hivatalos személy elleni erőszak gyanújával, de bizonyíték hiányában elengedték.

A mostani eset a 2026. március 15-i állami ünnepség és a CÖF–CÖKA által szervezett Békemenet idején történt. A kormánypárti felvonulás mellett a Tisza is nagygyűlést tartott a fővárosban, a felfokozott politikai hangulatot pedig egy, a „bekemenet2026.hu” domaincím körüli vita is jelezte napokkal korábban. Csőgör egy 2025. október 23-i incidens után tett feljelentést, amelyben állítása szerint a Valton-Sec emberei és a rendőrök jártak el vele szemben durván.

Alig néhány percig tartott az az akció, ami után a kormánypárti média azonnal arról kezdett cikkezni, hogy a Tisza Párt háborúpárti, miután egy hatalmas ukrán zászlót feszítettek ki a párt vasárnapi Nemzeti Menetén. A fotók és videók alapján azonban egyre inkább úgy tűnik, provokáció történt. A Telex szerint ugyanaz a két fiatal lógatott ki egy Tisza-ellenes molinót egy házból, akik később a zászlót is tartották, a 444 pedig azonosított is két kiskorút, akiknek köze lehet a Fidelitashoz.

A molinós képen és a zászlós akcióról készült későbbi videón látható két fiatalember ruházata és arcvonásai alapján szinte biztosan azonosítható. Az egyikük fekete baseballsapkát, fehér pólót és fekete karórát viselt, míg a másik, jellegzetes, göndör hajú fiatalember teljesen fekete felsőt hordott, amelynek a cipzárja is megegyezett a későbbi felvételen láthatóval.

A 444-nek sikerült azonosítania a két fiatalt, akikről kiderült, hogy kiskorúak, egy 16 és egy 17 éves fiúról van szó. A lap szerint egyikük vasárnap este hatkor egy 24 órán át elérhető Instagram-sztorit tett közzé, amelyen Balog Géza, a Fidelitas budapesti elnöke mellett áll. A fotó a Bajcsy-Zsilinszky út 5. szám alatti épület ötödik emeletén készült, pont abban a lakásban, ahonnan korábban a Tisza-ellenes molinót kilógatták.

A kormánypárti lapok gyorsan lecsaptak az esetre, vezető fideszes politikusok, köztük Szijjártó Péter is megosztották a zászlóról készült fotókat. A Magyar Nemzetben hétfőn a kormányhoz közel álló Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója, Talabér Krisztián arról beszélt, hogy a Tisza Párt részéről „az esemény nem pusztán egy látványos gesztus volt, hanem politikai üzenet”.

A zászlós incidens egy olyan kommunikációs térben történt, ahol a kormánypárti média rendszeresen hozza összefüggésbe a Tisza Pártot Ukrajnával. A március 15-i rendezvény előtt a kormány dróntilalmat rendelt el Budapesten, amit Magyar Péter a megjelenítés korlátozásaként értékelt. Az eseményt megelőző hetekben Szijjártó Péter „ukrán maffiát” emlegetett, és több dezinformációs kampány is igyekezett a Tiszát ukrán érdekekkel összekötni.

Új frontot nyitott a kampányban Magyar Péter, aki a vasárnapi Nemzeti Menet másnapján, március 16-án Dobozon folytatta országjárását. A Tisza Párt elnöke egy kormánypárti provokációnak tartott „hamis zászlós” műveletről beszélt, miután a 444.hu beazonosította a tüntetésén ukrán zászlót kifeszítő fiatalokat.

– írta a 24.hu.

Úgy vélte, a Tisza eseményén „körülbelül 3-4-szer annyian vettek részt”, mint a Békemeneten.

A március 15-i Nemzeti Meneten a rendezők eltávolítottak a tömegből pár fiatalt és egy idősebb embert, akik ukrán zászlót feszítettek ki. A 444.hu időközben kiderítette, hogy az akcióban a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia két, 16 és 17 éves növendéke vett részt. A lap írt arról is, hogy az egyik fiatal vasárnap este hat óra körül egy 24 órán át elérhető sztoriban tett közzé egy fotót, amelyen Balog Géza, a Fidelitas budapesti elnöke mellett áll a Bajcsy-Zsilinszky út 5. szám alatti épület ötödik emeletén.

Magyar Péter szerint a fiatalok annyira „bénák” voltak, hogy „a zászló kifeszítése előtt két perccel az épületben a Fidelitas budapesti elnökével fotózkodtak, még fel is töltötték, és odaírták, hogy hajrá Fidesz!”.

– mondta Magyar, szerinte ez a legalja.

„Mondtuk, hogy lesznek hamis zászlós műveletek, nem erre gondoltunk, de tipikus” – tette hozzá.

A Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány által szervezett Békemenetre a szervezők „soha nem látott” létszámot vártak. Orbán Viktor a Kossuth téren tartott ünnepi beszédet, melyben Magyar szerint a miniszterelnök Petőfi Sándor nevét nem ejtette ki, de Ukrajnáról vagy hússzor beszélt. A kormányzati kommunikációban a választások előtt kiemelt téma lett Ukrajna, a miniszterelnök a múlt héten a Kossuth Rádióban beszélt „állami banditizmusról” és arról, hogy a Tisza Párt ukrán támogatást kaphat.

A Hajdú-Bihar vármegyei kormányhivatal elismerte, hogy a debreceni CATL akkugyárban szabálytalanul, engedély nélkül raktároztak veszélyes anyagokat egy félkész üzemcsarnokban. A hatóság emiatt megtiltotta az engedély nélkül használatba vett épület használatát és környezetvédelmi eljárást is indított az ügyben – számolt be róla az RTL Híradó. A hivatal közlése szerint már napokkal azelőtt helyszíni ellenőrzést végeztek, hogy Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt helyi képviselőjelöltje nyilvánosságra hozta az esetet.

– mondta el a Híradónak a rosszullétet elszenvedő Edina. Bár a gyár először tagadta, hogy mérgezés történt volna, Tárkányi Zsolt néhány nappal később közzétette az üzem belső vizsgálati jegyzőkönyvét, amelyben „heveny mérgezés” szerepelt a sérülés minősítéseként.

A képviselőjelölt szerint a CATL a dokumentum kiszivárgása után sietős tereprendezésbe kezdett. „Kamionok jelentek meg, és Debrecenbe, illetve az ország különböző részeire elszállították ezeket a mérgező vegyi anyagokat” – állította Tárkányi. A politikus által megosztott fotókon rácsos elválasztófallal körülhatárolt fémhordók láthatók az udvaron, rajtuk piros, gyúlékonyságot jelző figyelmeztetéssel. Egy dolgozó a jelöltnek azt mondta, amit nem tudtak elszállítani, azt „a raktár melletti sátrakba kezdték betárolni úgy, hogy az kívülről ne tűnjön fel.”

A szabálytalan tárolás súlyos környezetszennyezést okozhat egy, a Híradónak nyilatkozó vegyész szerint. „Az illékony anyagok, ha a levegőbe kerülnek, a légköri viszonyoktól függően egészen nagy távolságokra is eljuthatnak. Ha olyan anyagokról van szó, amelyek vízben oldódnak vagy a talajba kerülnének, nyilvánvalóan tovább tudnak jutni, mert a talajvíz elmossa és továbbviszi őket” – magyarázta Fábián István.

A CATL közleményében azt írta, „a közösségi médiában megjelent, politikai célú megjegyzésekre nem kívánnak reagálni”, de a hatóságokkal mindenben együttműködnek. A tiszás jelölt arról is posztolt, hogy a cég megpróbálta bevezetni a dolgozók mobiltelefonjának lefóliázását, de a munkások ezt elutasították. Ezzel szemben a CATL azt közölte, a „szellemi tulajdon és speciális műszaki megoldásaik védelmében” a debreceni modul-összeszerelő részlegen már tavaly bevezették ezt a gyakorlatot.