„Ha valaki a héten meg akart volna fagyni, a kormánytól nyugodtan megfagyhatott volna” – ilyen volt az extrém hideg a legkiszolgáltatottabb magyaroknak
Mínusz húsz fok, hetekig tartó hóvihar és telt házas melegedők: január túlélőüzemmódra kényszerítette Magyarország legkiszolgáltatottabbjait. Január 7. és 30. között vörös kód volt érvényben, ami azt jelenti, hogy a szociális intézményeknek kötelező befogadniuk minden bajba jutott embert. A segélyszervezetek és önkormányzatok egyszerre vívtak harcot a faggyal, a kapacitáshiánnyal és a logisztikával.
A rendkívüli hidegben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is beszámolt tapasztalatairól 24.hu-nak. A Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője, Romhányi Tamás szerint a legnagyobb veszély nem is az utcán élőket fenyegeti. „A legtöbb kihűlés és haláleset nem közterületen, hajléktalan emberek körében következik be, hanem jellemzően a rosszul fűtött vagy nem fűtött házakban vagy házként használt különféle épületekben” – emlékeztetett.
A Magyar Vöröskereszt is megerősítette: a fagyhalál azokat fenyegeti leginkább, akik magukra maradva, például egy esés után a fűtetlen lakásukban vagy a házuk körüli telken kerülnek bajba.
Jánoshidán, a 2900 fős jászsági faluban 41 család jelezte, hogy nem lesz elég tűzifájuk a télre.
Eszes Béla hozzátette, hogy a Jászságban három másik település kapott állami tűzifát, katonai segítséggel. „Ez azért nagyon érdekes, mert Jászárokszállás az egyik leggazdagabb település a környéken... Csak hát Pócs Jánosnál, a helyi kormánypárti országgyűlési képviselő úrnál nagyon jó helyet foglalnak el, és őket kiemelten támogatja.”
A rendkívüli havazás a segítségnyújtást és a mindennapi életet is megbénította. Jánoshidán egyetlen traktorral takarították a havat, napi 10-16 órában, a sóért pedig több mint száz kilométert kellett utazniuk Szigetszentmiklósra. A polgármester nehezményezte, hogy a kormányinfón nem mondtak köszönetet az önkormányzatoknak, pedig becslése szerint az ország 3200 önkormányzatánál akár 4-5 ezer gép is dolgozhatott, tízszer annyi, mint amennyiről a kormányzat beszélt. A Máltai Szeretetszolgálat munkatársai is elakadtak a hóban összkerék-meghajtású autóikkal, és órákat vártak a traktoros mentésre, miközben az idős- és fogyatékosellátó intézményeikben a dolgozók fél nappal is tovább maradtak bent, mert nem érkezett meg a váltásuk.
„A szeretetszolgálatnál alapelv, hogy férőhelyhiány miatt nem küldünk el senkit, valamilyen módon megoldjuk. Férőhelyhiány miatt senkit nem küldtünk el. Ez része a küldetésünknek is” – mondta Romhányi Tamás. A krízisférőhelyek ilyenkor nem ágyakat jelentenek, hanem folyosókon, ebédlőkben leterített matracokat. A legnagyobb hidegben azok is bejönnek, akik egyébként elutasítják az intézményi ellátást; a segítség elfogadási aránya ilyenkor tízből hétre nő. Az utcán maradásnak több oka is lehet: a szabályokhoz való alkalmazkodás nehézsége, a jövedelemszerzési lehetőséghez való ragaszkodás, vagy az, hogy a legtöbb szállóra nem vihetik be kutyájukat.
A hideg emellett váratlan hiányt is okozott: elfogytak a ruhakészletek. A vörös kód utáni első hétvégén a Máltai Szeretetszolgálatnak ruhaadomány-gyűjtést kellett hirdetnie, mert elfogytak a nagyméretű férfi bakancsok, kabátok és pulóverek. Volt, hogy egy kórház hívta őket egy 46-os cipőért, hogy elengedhessenek egy hajléktalan beteget. A nagy méretre azért van szükség, mert a keringési betegségek, fagyási sérülések és a vizesedés miatt az emberek lába bedagad, vagy egyszerűen több pár zoknit húznak egymásra a hideg ellen. „Ezért kellett gyűjtést hirdetnünk, de hát két nap alatt ipari mennyiséget kaptunk, hálaistenek” – mesélte Romhányi.
A krízishelyzet mellett a szeretetszolgálat hosszú távú megoldásokkal is próbál segíteni. Huszonkét legszegényebb településen szociális napelemeket telepítettek, melyek bevételéből a téli időszakban a rászoruló családok előre fizetős mérőóráit töltik fel, így 1430 családnál biztosan működik egy elektromos fűtőtest. Az enyhülés azonban nem jelenti a veszély végét. Az olvadó hó és a latyak átáztatja a hajléktalan emberek ruháit és cipőit, ami a nulla fok körüli hőmérsékleten is kihűléshez és súlyos egészségkárosodáshoz vezethet.
