HÍREK
A Rovatból

Így lövi szét a németek szuperfegyvere az orosz rakétát

A világ egyik legkorszerűbb önjáró légvédelmi gépágyúja az orosz rakétatámadások egyik legjobb ellenszere.

Link másolása

A német Gepardok voltak azok a fegyverek, amelyeket talán a legjobban vártak az ukránok a háborúban az amerikai HIMARS-ok mellett.

A világ egyik legkorszerűbb önjáró légvédelmi gépágyúja az orosz rakétatámadások egyik legjobb ellenszere. A videón az egyik Gepard egy orosz cirkálórakétát szedett le:

A Gepardról itt lehet bővebben olvasni.

A német kormány 2022. áprilisában döntött úgy, hogy 50 darab Gepardot szállít Ukrajnának hadisegélyként. 2022 szeptember végéig 30 Gepardot át is adtak az ukrán haderőnek. Az ukrajnai háború a Gepard első "éles" háborús részvétele, ahol sikeresen alkalmazzák drónok, robotrepülőgépek és földi célpontok ellen egyaránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
30 alatt nemigen szavaznak a Fideszre – 14 százalékon áll a kormánypárt a 18-29 évesek körében a Medián szerint
A választások óta tovább mélyült a generációs szakadék, kiderült az is, hogy kik támogatják a baloldali pártokat.

Link másolása

A Medián felmérése szerint a választások óta tovább mélyült a generációs szakadék. Erről a közösségi oldalukon számoltak be. Mint írják:

"Éles ellentét van a 40 évesnél fiatalabb és az annál idősebb korcsoportok politikai irányultsága között: míg az utóbbiaknak 59 százaléka, az előbbieknek csak 22 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP-re. A fiatalok körében azonban nem csak a választásokon közös listán indult ellenzék népszerű, de az átlagnál nagyobb a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága is.

A szakadék megmutatkozik akkor is, ha a szavazótáborok átlagéletkorát hasonlítjuk össze, de az ellenzék viszonylag alacsony átlagéletkora elfedi az egyes pártok közötti jelentős különbségeket: a baloldali pártok követői átlagosan 50 fölött járnak, sőt, a DK-sok inkább hatvanasok.

Demokratikus Koalíció 60

MSZP 50

Fidesz-KDNP 57

Párbeszéd 42

Jobbik 41

Momentum 40

Mi Hazánk 40

LMP 39

Kétfarkú Kutya Párt 36

Az ellenzék persze csak akkor számíthat a fiatalokra, ha képes mozgósítani őket: a biztos szavazók aránya 40 fölött 77 százalék, 40 alatt 67 százalék.

Hasonló különbség mutatkozik az Európai Unió megítélésében is:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
„A kutyának nem kellenek a magyar lélegeztetőgépek” – a Belügyminisztériumnál továbbra sem mondják meg, hogy hány gépet adtak el
A pert indító Transparency International korrupcióellenes szervezet szerint egyetlen darabot sem sikerülhetett eladni, legalábbis velük ezt közölte az értékesítéssel megbízott Országos Kórházi Főigazgatóság.

Link másolása

A Belügyminisztérium a jogerős bírósági ítélet ellenére sem árulja el, hogy hány lélegeztetőgépet sikerült eladnia Magyarországnak abból a 16 ezerből, amit a Covid-járvány elején vásárolt a kormány mintegy 300 milliárd forintért. A tárca a Kúriától kért felülvizsgálatot - hangzott el az RTL híradójában.

A pert indító Transparency International korrupcióellenes szervezet szerint egyetlen darabot sem sikerülhetett eladni, legalábbis velük ezt közölte az értékesítéssel megbízott Országos Kórházi Főigazgatóság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Európának szüksége van a bevándorlásra” – támogatja a bevándorlási kvótákat és Ukrajnát is a német és az olasz kormány
„Ha nem támogatnánk Ukrajnát, akkor nem béke lenne, hanem invázió” – Georgia Meloni olasz miniszterelnök Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélést.

Link másolása

Az olasz kormány egyetért a német kormánnyal abban, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelemben együtt kell működni a származási országokkal, és legális bevándorlási kvótákat kell felajánlani az illegális migrációval szembeni fellépésért cserébe - jelentette ki Georgia Meloni olasz miniszterelnök pénteken Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után.

A jobboldali Olasz Testvérek politikusa és a szociáldemokrata német kormányfő közös tájékoztatóján Georgia Meloni kiemelte:

"abszolút támogatja" Olaf Scholzot abban, hogy legyen a kibocsátó országokkal folytatandó együttműködés "egyik eleme" a legális bevándorlási kvóta az illegális migráció visszaszorításáért cserébe.

Kifejtette: az illegális migráció a biztonsággal is összefügg, ezt mutatja például a Wagner orosz katonai vállalkozás tevékenysége az afrikai Szahel-övezetben.

Hangsúlyozta, hogy szét kell választani egymástól az illegálisan bevándorló gazdasági menekültek és a valóban védelemre szoruló emberek, például a hazájukat az orosz támadás miatt elhagyni kényszerülő ukránok ügyét, és nem lehet "egyszerűen a tengerbe vetni" az érkezőket. Mint mondta, "természetesen felelősségvállalásra és szolidaritásra is szükség van".

Hozzátette: hajlandó diplomáciai képviseleteket nyitni afrikai országokban, hogy a bevándorolni szándékozók benyújthassák "szabályos kérelmüket".

Az olasz kormány az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásában is egyetért a német kormánnyal

- húzta alá berlini bemutatkozó látogatásán Georgia Meloni, akit katonai tiszteletadással fogadtak Olaf Scholz hivatalában. Kiemelte, hogy kormánya "minden lehetséges módon és minden szinten" támogatja Ukrajnát, és személyesen is azt vallja, hogy nem igaz az az állítás, miszerint az orosz támadással szembeni védekezés támogatása csak a háború folytatását jelenti.

"Ha nem támogatnánk Ukrajnát, akkor nem béke lenne, hanem invázió"

- jelentette ki az olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy az "igazságos békéhez" meg kell adni az önvédelem lehetőségét a megtámadott országnak.

Csak az erőegyensúly esetén, azaz Ukrajna támogatásával lehet "tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket" - mondta Georgia Meloni.

Kérdésre válaszolva arról is szólt: nem emlékszik, hogy bármikor is azt mondta volna, hogy "allergiás Németországra".

Olaf Scholz az EU-s tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács február 9-én kezdődő kétnapos rendkívüli értekezletével kapcsolatban kiemelte: a közös értékeken - a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletére - épülő, és "humánus és válságtűrő" EU-s menekültügyi rendszert kell kiépíteni, amelyben "méltányos egyensúlyban" van a felelősségvállalás és a szolidaritás.

Hozzátette, hogy a védelemre nem szoruló, maradásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni származási országukba. Ezekkel az országokkal együtt kell működni, és meg kell nyitni az EU-ba irányuló bevándorlás "legális útjait".

Aláhúzta: egyetértésre kell jutni arról, hogy "Európának szüksége van a bevándorlásra".

A kancellár szólt többek között Ukrajna támogatásáról is, aláhúzva: Németország és Olaszország "átfogó támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez, és ez így is marad".

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Jelentős tartalékok vannak a háztartásoknál, a kultúrát finanszírozza a középosztály” – mondta Csák János
Ezzel szemben a magyarok kétharmadának a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze, vagy csak egy hónapra elég megtakarítása marad.

Link másolása

Csák János kulturális és innovációs miniszter a Kultúra.hunak adott interjújában beszélt többek között arról, hogy milyen kulturális hatások érték gyerekkorában, hogy gazdasági szakemberként milyen egy átvenni egy tárca vezetését, illetve hogy milyen szerepe van a kultúrának a jelenlegi, válságos időkben.

Beszélt az új kultúra finanszírozási struktúráról is:

„Igen, a háborús helyzet, a szankciók a veszélyek korát hozta el, és ez az egész országnak nehézséget, remélhetőleg átmeneti nehézséget okoz és folytatódhat a gyarapodás. Ha megnézzük, hogy 2010 óta mennyivel nőtt a lakosság vagyona, mennyivel csökkent a törékeny gazdasági helyzetben lévők aránya, azt mutatja, hogy jelentős tartalékok vannak. A háztartások átlagos nettó vagyona három és félszeresére nőtt 2020-ig, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya közel a felére esett vissza.

A kultúra célközönsége a középosztály, amelyet célzott és hatásos reklámokkal el kell érni. Én az üzleti világból jövök. Ott ez úgy működik, hogy például megnézem, mennyi csomagolóanyagot használnak Magyarországon. Ha az egy lakosra jutó fogyasztás mondjuk 20 kilogramm, Ausztriában pedig 100, akkor nyilván ebben komoly potenciál van. Eddig, ha a kulturális intézmények szorult helyzetbe kerültek, hívták állam bácsit, aki – ha tehette – segített. Eljött az idő, hogy igyekezzenek megtalálni a potenciális fogyasztóikat” - fejtette ki.

Arról is beszélt, hogy ezentúl elvárásokat társítanak a támogatásokhoz:

"Az állami támogatásokhoz ezentúl elvárásokat társítunk: a szakmai teljesítményen túl a mecenatúra bevonása és a jegyárbevételek növelése fontos tényező. A tervek szerint az idén már ilyen keretrendszerben működünk"

- mondta.

Szerinte a hatmilliárd forintos állami támogatásból, idén kezdődő Színházi Olimpia megrendezése is indokolt

„A Színházi Olimpiák hagyománya 28 évvel ezelőtt indult Delphoiból, és azóta Japántól Indián át Oroszországig számos helyen megrendezték már. Az olimpia fantasztikus lehetőség arra, hogy a világ minden tájáról érkező társulatok, rendezők, színházeszmények találkozzanak. A múzeumokat sem poros tárgyak lerakatának tekintem, hanem az ismeretterjesztés, inspiráció, közösségteremtés otthonának. A színházat pedig a retorika és a mozgáskultúra iskolájának.

Ha figyelembe veszem, hogy mikor indult útjára a Színházi Olimpia, most először van Magyarországon, és ki tudja, mikor lesz ismét, akkor a hatmilliárd forint több évtizedre elosztva már nem is olyan hatalmas összeg”

- fejtette ki.

Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai alapján nagy bajban van a magyar lakosság. A tavaly év eleji pénzosztásnak köszönhetően még pörgött egy darabig a gazdaság, aztán az infláció, a rezsicsökkentés korlátozása, a megnőtt hitelkamatok miatt a lakosság pénze folyamatosan fogy, sokan már a megtakarításaikat élik fel - írja azénpénzem.hu.

Az Intrum 2022-es Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése (ECPR) szerint a többségnek csak egy hónapra elegendő vésztartalékja van - írja a Napi.hu.

Magyarországon egyre inkább leszakad pénzügyileg a társadalom mintegy harmada: 2022 második felében 31,4 százalék mondta azt, hogy a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze – ez megegyezik a tavalyi adattal.

A kelet-közép-európai régióban messze Magyarországon tudnak a legkevesebben megtakarítást gyűjteni.

Azok a magyar fogyasztók, akik félreteszik jövedelmük egy részét, nagyrészt ugyanarra gyűjtenek, mint egy évvel korábban: 42 százalék általános tartalékot képez váratlan kiadásokra, további 12 százalék pedig arra az esetre rak félre, ha elvesztené munkáját vagy jövedelmét.

2021 óta csökkent azok aránya, akik lakásra gyűjtenek (8,5-ről 6 százalékra), vagy gyermekeik, unokáik számára tesznek félre (12-ről 9 százalékra). Nem meglepő módon háromszorosára (10 százalékra) nőtt azok aránya, akik kifejezetten egy recesszióra felkészülve tesznek félre pénzt.

A magyar válaszadók több mint harmada (35 százalék) kevesebb mint egy hónapnyi megtakarítással rendelkezik. 29 százaléknak egy hónapra, 19 százaléknak pedig legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő a megtakarítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET: