HÍREK
A Rovatból

Idén is lesz Budapest Pride, mutatjuk a dátumot és a szlogent is

Ez már a 30. Pride lesz itthon. A szervezők azt ígérik, mindent megtesznek majd, hogy a fesztivál és a felvonulás nagyot szóljon.


Idén 30. alkalommal rendezik meg a Budapest Pride Közösségi Fesztivált és Felvonulást - jelentették be a szervezők. Csütörtökön már az új szlogent is megosztották:

"Itt(hon) vagyunk".

„A szlogen kifejezi, hogy az LMBTQ-emberek a magyar társadalomnak ugyanolyan szerves részei, mint bármely más polgártársunk” - írják a közleményben.

Hozzáteszik: „történelmünkben és kultúránkban helye volt, van és lesz az LMBTQ-közösségnek, mely a gyakran elhangzó vádakkal ellentétben nem egy nyugatról importált ideológia terméke, nem propaganda, hanem olyan emberek sokasága, akiknek szexuális orientációja vagy nemi identitása eltér a többségi társadalomtól, de ezen túl ahhoz hasonló nehézségekkel és örömökkel találkoznak az életük során, mint bárki más”.

Azt is megjegyezték, ezzel a szlogennel arra is rá szeretnének mutatni, hogy „az LMBTQ-közösség nem urbánus jelenség, ahogy a Budapest Pride a tevékenységei által sem csupán a nagyvárosi LMBTQ-emberekhez kíván szólni. LMBTQ-emberek ugyanis mindenhol élnek, születhetnek tanyára, zsákfaluba és nyüzsgő nagyvárosba egyaránt”.

A Budapest Pride Közösségi Fesztivál 2025. június 6. és 29. között zajlik Budapesten és szokás szerint több más városban, míg a felvonulást az 1969-es Stonewall-lázadás napján, június 28-án tartják.

A szervezők azt ígérik, mindent megtesznek majd, hogy a fesztivál és a felvonulás nagyot szóljon, hiszen az idei lesz a 30. Pride.

Készülnek egy antológiával, melybe kortárs szerzőknek az alkalomból írt novellái kerülnek. A várhatóan tavasszal megjelenő novelláskötetben többek között Tóth Krisztinától, Dunajcsik Mátyástól, Karafiáth Orsolyától, Zelei Boritól, Moesko Pétertől és Gerlóczy Mártontól olvashatnak az irodalom iránt érdeklődők.

Emellett a nyári fesztivál keretében szerveznek egy nemzetközi emberi jogi konferenciát, melynek fókuszában az LMBTQ-jogok előmozdítása, a hazai LMBTQ-mozgalom kihívásai, az LMBTQ-jogvédelemben elért közép- és kelet-európai sikerek és jó gyakorlatok, valamint az egyenlőségért dolgozó önkormányzatok állnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ő egy ilyen úriember” – így reagált Ilaria Salis arra, hogy Kovács Zoltán rácsok mögé photoshoppolta
A baloldali aktivista neve ismét a figyelem középpontjába került, miután egy manipulált fotó jelent meg róla az X-en. A képet a magyar kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára osztotta meg.


Bilinccsel a csuklóján, a börtönrácsokba kapaszkodva ábrázolja egy fotómontázs Ilaria Salist. A képet Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára osztotta meg az X-en.

A poszthoz azt írta: „Itt kéne lenned, nem a tévében”, és meg is jelölte Salist.

A fotó azonban nem eredeti, hanem egy stockképből készült montázs. A kép egy börtönben álló, narancssárga ruhás, megbilincselt nőt ábrázol, amely egy videósorozat része. A leírás szerint egy női rab látható rajta, aki az elkövetett bűncselekménye miatt tölti büntetését.

A La Repubblica olasz lap szerint ez a poszt a magyar kormány újabb támadása az antifasiszta aktivista ellen. Salis az AVS (Zöldek és Baloldaliak Szövetsége) EP-képviselője, Magyarország pedig azzal vádolja, hogy 2023. február 11-én Budapesten, a Becsület Napján részt vett három neonáci megverésében.

Salis reagált is Kovács posztjára.

Ő egy ilyen úriember, nyilvánvalóan frusztrációtól hajtva, ilyen szavakkal illeti az Európai Parlament képviselőjét”

– írta. Hozzátette, hogy „egy valódi jogállamban senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani a bíróság ítélete előtt”. Szerinte azonban Magyarországon ez az alapelv idegen a kormánytól.

Az EP-képviselő szerint még ennél is aggasztóbb, hogy „Orbán illiberális demokráciájában a politikai ellenfeleknek nem szabad megszólalniuk”. Azt írta: „Kovács szerint valójában nem a televízióban kellene beszélnem, hanem börtönben kellene lennem. Ugyanabban, amelyben 15 hónapot töltöttem előzetes letartóztatásban.” Úgy látja, hogy a politikai ellenfeleket el akarják hallgattatni, ha pedig ez nem lehetséges, akkor fenyegetik őket.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
10 ezer forintot fizet egy nyugdíjas Lázár Jánosnak, mert becsületsértő dolgot írt róla
A 76 éves nő ügyvédet is nehezen talált, mert Csongrád-Csanád megyében senki nem merte vállalni ügyét. Szerinte egy jogállamban Lázárnak tűrnie kellene a véleménynyilvánítást.


A 76 éves hódmezővásárhelyi nő a 2022-es választási kampány idején szórólapokat terjesztett, emiatt indított ellene pert Lázár János becsületsértés miatt. Az ügyben a Szegedi Törvényszék hozott jogerős ítéletet, amely szerint a nyugdíjasnak

10 ezer forint eljárási költséget kell megfizetnie.

Szabó Margit, a Vásárhely Jövőjéért Egyesület elnöke a választási időszakban olyan szórólapokat terjesztett, amelyek miatt Lázár János, az építési és közlekedési miniszter bírósághoz fordult. A miniszter szerint a szórólapok becsületsértő állításokat tartalmaztak, és érdeksérelmet okoztak számára a nagy nyilvánosság előtt.

A nyugdíjas nő a per során azzal érvelt, hogy az általa terjesztett információk valósak, és ezt újságcikkekkel próbálta alátámasztani. Úgy vélekedett, hogy

„egy jogállamban nem neki kellett volna magyarázkodnia”, és szerinte Lázár közszereplőként köteles elviselni a bírálatot.

Hozzátette, hogy a kormánypárt kampányaiban gyakran használnak ennél durvább és sértőbb kifejezéseket.

Az ügy először több bíróságon is elakadt. A Szegeder szerint előbb a hódmezővásárhelyi és a szegedi járásbíróság is elfogultságot jelentett, később pedig a makói és a szentesi bíróság sem tárgyalta az ügyet. A Magyar Narancs arról írt, hogy

a nő nehezen talált védőt, mert a megyében senki sem vállalta el az ügyét.

Végül egy budapesti ügyvédhez fordult, akit újsághirdetés útján talált meg.

A per első fokon Csongrádon zajlott 2023 májusában, ahol a bíróság két év próbára bocsátotta Szabó Margitot. Lázár János fellebbezett, és a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék egy évre csökkentette a próbaidő hosszát. Emellett a nőnek 10 ezer forint perköltséget is meg kell fizetnie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elvesztett szabadságok: több ezer orvos és ápoló jogait sértette meg az állam?
Több ezer orvos és ápoló nem kapta meg az elmúlt években a szabadságát a munkaerőhiány miatt. Az egészségügyi dolgozók most attól tartanak, hogy ezek a pihenőnapok végleg elvesztek.


Az elmúlt években több ezer egészségügyi dolgozó nem tudta kivenni az őt megillető szabadságot a hazai egészségügyet sújtó munkaerőhiány miatt. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára egy levélben tájékoztatta a Magyar Orvosi Kamarát (MOK), hogy ezek a ki nem vett szabadságok elvesztek. A MOK azonban ezt az álláspontot elfogadhatatlannak tartja, és jogellenesnek nevezte.

A kamara a vasárnap esti Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az Európai Unió jogszabályai világosan kimondják a munkavállalók éves fizetett szabadsághoz való jogát. „A 2003/88/EK irányelv 7. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikkének (2) bekezdése egyaránt deklarálja a munkavállalók éves fizetett szabadsághoz való jogát. Az Alaptörvény XVII. cikke is kimondja, hogy minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz” – írták.

Hivatkoztak az Európai Unió Bíróságának (C-120/21) egyértelmű ítéletére is. Eszerint az a gyakorlat, amely alapján a munkavállaló egyszerűen „elveszíti” a tárgyévben ki nem adott szabadságát, sérti az uniós jogot. A kamara szerint a magyar jogszabályokat is ennek megfelelően kell értelmezni.

A bejegyzésben nyilvánosan arra kérték Takács Pétert, hogy vizsgálja felül a kialakított álláspontot

„Nyilvánosan kérjük az Államtitkár Urat, hogy szíveskedjék felülvizsgálni az álláspontját és gondoskodjon az egészségügyi dolgozók felgyülemlett szabadságának kiadásáról azzal, hogy a munkáltatói jogkörgyakorlókat felszólítja a mielőbbi intézkedésre”

– áll a posztban.

A kamara szerint, ha jogi akadálya van a szabadságok kiadásának, a problémát még a tavaszi ülésszakon orvosolni kell. „A betegeknek joguk van ahhoz, hogy olyan orvosok és ápolók gyógyítsák őket, akiknek az állam biztosítja, hogy munkájukat megfelelő testi és pszichés állapotban, kipihenten, kellő odafigyeléssel és koncentrációval tudják végezni” – zárta a közleményt a Magyar Orvosi Kamara.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Már a használt lakások átlagos négyzetméterára is 1,2 millió Ft Budapesten
Az ingatlan.com adatai szerint januárban éves szinten 9,4 százalékkal nőttek a lakásárak, és decemberhez képest is további emelkedés történt. A legnagyobb drágulás Észak-Alföldön és Budapesten volt, de más nagyvárosokban is megugrottak az árak.


A lakásárak az év elején gyorsabban emelkedtek, mint amire a szakértők számítottak. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján természetes, hogy év elején átárazódnak az ingatlanok. Idén azonban a befektetési célú vásárlók visszatérése miatt a kereslet is megnőtt, ami tovább hajtotta felfelé az árakat.

Az adatok szerint Észak-Alföldön 13, Budapesten 12 százalékkal drágultak a lakások egy év alatt, míg Pest megyében csak 5 százalékos volt az emelkedés.

Budapesten a használt lakások átlagos négyzetméterára február elején elérte az 1,17 millió forintot, a legdrágább az V. kerület, ahol 2 millió forint az átlagár.

A legolcsóbb kerületek – a XV., XVII., XVIII., XX., XXI. és XXIII. – között akadnak olyanok, ahol 700 ezer forintos négyzetméteráron is lehet lakást venni.

A vidéki nagyvárosokban is jelentős az áremelkedés. Debrecenben 882 ezer, Győrben 824 ezer, Szegeden pedig 792 ezer forint az átlagos négyzetméterár.

A befektetési célú vásárlók száma azért is növekedhetett, mert az állam most nagyon magas kamatot fizetett ki a Prémium Állampapír után. A következő periódusban viszont jelentős kamatcsökkenés várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk