HÍREK
A Rovatból

Hogyan vérezhetett el egy kórházban fekvő beteg a mentőre várva? - Kunetz Zsombor szerint nem a kórház hibázott

Órákon át hiába vártak a mentőre egy kórházban, nem érkezett meg időben. Az átszállítás után meghalt az idős asszony.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. október 16.



Rengetegen szóltak Kunetz Zsombor hétfő délutáni posztjához. Az egészségügyi elemző arról írt, hogy valaki hat órán át várt a mentőre az egyik fővárosi egészségügyi intézményben, miközben az anyja vérzett és vélhetően műtétre lett volna szüksége. A súlyos állapotban lévő nénit a Honvéd Kórházba kellett volna átszállítani, de mire végül odaérkeztek, az idős asszony meghalt.

A hozzátartozók szerint óránként hívták a 112-es segélyhívót, hogy miért nem érkezik a kocsi. Majd „átadta a főorvosnak a telefont, akivel a diszpécser azon vitatkozott, hogy azonnali vagy 2 órán belüli szállítás lett kérve”. Mindez 4 órával a bejelentést követően történt.

„Úgy gondolom, hogyha időben érkezik a mentő, és mindegy, hogy mi lett leadva, azonnali vagy 2 órán belüli szállítás, és nem 7 óra 28 perccel a bejelentés után van átadva édesanyám a Honvéd kórházba, több eséllyel tudták volna megmenteni az életét. Nem beszélve arról, hogy a nagyon hosszú várakozással órákkal meghosszabbították a szenvedését. ”

„Mi, családtagok a tehetetlenségtől teljesen kiborultunk. Borzasztó volt órákon keresztül a jajgatását hallgatni, könyörögni a mentőknek, hogy jöjjenek már, mert meg fog halni édesanyám”

A bejegyzés alatt az egyik kommentelő azt kérdezte, hogy ilyen esetben a jelenlévő egészségügyi személyzetnek vajon nem kellett volna megkezdeni a sürgősségi ellátást.

„A krónikus osztályon nincs vérdepó, így meg kell rendelnie, ami rendben is van akkor, ha erre van idő. Ebben az esetben viszont, miután önmagában a vérkészítmény nem oldja meg a problémát, definitív ellátás az nyilván sebészeti” – írta válaszában a hozzászólónak Kunetz.

„Ez az ellátás nem áll rendelkezésre egy krónikus osztályon, így értelemszerű, hogy a beteg áthelyezését kezdeményezzék, ami ebben az esetben 2 órás időintervallum. Ebben az időintervallumban nem érkezik meg a vér a vérellátótól, ez órák kérdése. Így ha leadta a szállítást és azt felvették joggal hiheti, hogy el is lesz végezve” - tette hozzá a szakember, aki ezután még jobban belemegy a mentőszolgálat működésének elemzésébe.

„Ráadásul általában nem az van, hogy az OMSZ azt mondja, hogy nem tudjuk elvinni a beteget most, majd csak két és fél óra múlva, hanem azt mondja, hogy majd ha lesz szabad autóm. Teljesen kiszámíthatatlan. Így vagy a nulladik perceben rendel valaki vért, akár teljesen feleslegesen veszélyeztetve ezzel másik beteg ellátását, vagy bízik abban, hogy a Mentőszolgálat kisebb-nagyobb késéssel, de elvégzi az alapfeladatát. Ez itt nem történt meg, a beteg állapota meg nyilván folyamatosan romlott, a végén exponenciálisan.”

Kunetz Zsombor végül megjegyzi, hogy a most történt tragédia egyáltalán nem olyan ritka Magyarországon, mint elsőre gondolnánk.

„Szóval ennek fényében igen erős szerecsenmosdatás azt állítani, hogy ki van élezve az OMSZ-ra. Nem, nincs kiélezve a valóság az az, hogy az OMSZ működése ennyire szar! ÉS hozzátenném, hogy ez nem ritka, elszigetelt tragédia.”

A hozzászólás és az arra adott válasz előzményeit itt lehet elolvasni:

Az Országos Mentőszolgálattól azt írták az RTL Híradónak: "Együttérzéssel fordulnak a hozzátartozók felé," és a konkrét esettel kapcsolatban a "mentésirányítói intézkedések megfelelőségét vizsgálják."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Így gyülekeztek az emberek az Andrássy úton Magyar Péter beszédére
A Tisza Párt eseménye 15 órakor kezdődik, de már 14 óra környékén is sokan voltak az Andrássy úton.


Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától kezdődik, és Magyar Péter is beszédet mond majd.

A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeznek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.

Helyszíni fotóinkat itt nézheted meg:

A március 15-i programok már délelőtt megkezdődtek Budapesten. Reggel 9 órakor ünnepélyesen felvonták Magyarország lobogóját a Kossuth Lajos téren, ahonnan 9.30-kor ünnepi huszármenet indult a Nemzeti Múzeumhoz. A Múzeumkörúton 10 óra 30 perckor kezdődött volna az állami ünnepség, de az időjárás miatt több mint fél órát csúsztak. Az eseményen mondta el ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Élőben a TISZA párt március 15-i ünnepsége Magyar Péter beszédével
A TISZA Párt az Andrássy útra hirdette meg az ünnepi rendezvényét. Magyar Péter is beszélni fog.


Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától indult, és Magyar Péter is beszédet mond.

A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeztek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.

Helyszíni fotóinkat itt nézheted meg:

A rendezvény elején a színpadról arra buzdították az embereket, hogy készítsenek fotókat, videókat, hogy „az interneten is áradjon a Tisza”.

Elsőként Rusznák András Kaszás Attila-díjas színművész lépett színpadra és elszavalta Heltai Jenő: Szabadság című versét.

Ezután Ruszin-Szendi Romulusz állt színpadra, aki Petőfi sorait idézve vágott bele a beszédébe.

„Nem megy nekik más csak a degradálás, a félelemkeltés”

– fogalmazott a volt vezérkari főnök. Arról beszélt, hogy a mai magyar honvédség ott és akkor született, mikor a magyar népnek elege lett a Habsburg elnyomásból, és a teljes lakosság azt mondta: elég.

Ruszin-Szendi felháborítónak nevezte, hogy lecserélték a Petőfi laktanya nevét, és szerinte egyértelmű, hogy a mostani kormány nem ért a honvédséghez. Ahogy Magyarország valódi értékeit sem.

„Ahelyett, hogy valóban gondoskodnának a magyar emberekről, katonákról, tűzoltókról, tanárokról, ápolókról, mást csinálnak, mert ez nem megy nekik, csak a félelemkeltés, a degradálás. Azt gondolják, ha félelemben tartanak minket, behódolunk” - fogalmazott a volt vezérkari főnök.

„Ha van véleményed, ami eltér az állampárt egyetlen vélt igazságától, akkor vállalnod kell a negatív következményeket, ami utolér téged és mindenkit, aki közel áll hozzád” - mondta. Azt is hozzátette, hogy elég volt „a goebbelsi propagandából, a csinovnyikok hatalmi arroganciájából”.

Ruszin-Szendi után Sodró Eliza Junior Prima díjas színésznő Petőfi Dicsőséges nagyurak! című versét szavalta.

Ezt követően, hatalmas ováció közepette Bódis Kriszta lépett színpadra. Ő beszédében felidézte a felvilágosodás kori Európát, ahol az urak fényűző palotákban lakmároztak, a parasztok pedig szenvedtek és éheztek.

„A vallási vezetők nem a lelki üdvöt szolgálják, hanem a hatalmat védik” - mondta.

Mit tett a zsarnokság, amikor a nép felébredt a felvilágosodás korában? - kérdezte Bódis. Szerinte rettegtek, mert az emberek gondolkodni kezdtek, és fellázadtak. Ahogy fogalmazott a hatalom újra kevesek kezében koncentrálódik, és újra megpróbálnak minket elhallgattatni.

„Minden korszaknak megvannak a maga zsarnokai, és minden korszaknak megvan a maga felébredő népe. A forradalom nem kérdezi, honnan jössz, csak azt, hogy merre akarsz menni” - fogalmazott.

A forradalom szelleme szerinte mindig újjáéled, és a szabadság árad - zárta a beszédét Bódis, erre a tömeg skandálni kezdte, hogy árad a Tisza.

Ezután érkezett Nagy Ervin.

„Egy éve megkeresett egy ember és megkérdezte van-e kurázsim, szívem, kedvem egy jobb országot építeni vele” - idézte fel a színész.

Cikkünk frissül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Friss kutatás: Egyre kevesebben büszkék rá, hogy magyarok, nőtt viszont azok száma, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt
Egy friss kutatás szerint „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető.”


A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány Csepeli György és Örkény Antal kutatására épül. A szakemberek négy időpontban – 1995-ben, 2003-ban, 2013-ban és 2023-ban – vizsgálták, hogyan változott a magyarok nemzeti identitása, mit gondolnak az országukról, valamint a bevándorlásról – írja a Telex.

Az egyik legnagyobb változás a bevándorlás megítélésében történt. 1995-ben a válaszadók közel fele elutasító volt a bevándorlókkal szemben, de 2003-ra és 2013-ra ez az arány csökkent. A fordulat 2015-ben következett be, amikor a menekültválság hatására a kormány migrációellenes kampányt indított. A kutatás szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ra ismét nőtt az elutasítás, és meghaladta az előző évtizedek szintjét. „A radikális fordulatot az jelzi, hogy megnőtt azok aránya, akik ebben a kérdésben szélsőségesen elutasítók és nem elfogadók” – írják a kutatók.

A nemzeti identitás meghatározása is változott.

1995-ben a válaszadók 19 százaléka még szigorúbb szempontokat vett figyelembe, például az állampolgárságot, a születési helyet, a vallást és a politikai nézeteket. 2023-ra ez az arány 12 százalékra csökkent, míg azok aránya, akik szerint ezek nem számítanak, 61 százalékra emelkedett. Ez az arány 2013-ban még csak 11 százalék volt.

A Magyarországról alkotott vélemények is jelentősen változtak. Míg 1995-ben sokan úgy gondolták, hogy Magyarország nem jobb más országoknál, de mégis jó érzés magyarnak lenni, 2023-ra egyre többen váltak pesszimistává. A válaszadók 48,3 százaléka már nem érzi úgy, hogy különösen jó magyarnak lenni, vagy hogy Magyarország kiemelkedően jó ország lenne.

A kutatás szerint a nemzeti büszkeség forrása nem a modernizációs eredményekben keresendő, hanem inkább a történelmi múltban, a kultúrában és a sporteredményekben. „Egészében véve azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltozást követően a magyar társadalomban a nemzeti büszkeség nem a modernizációs teljesítményekből, hanem a szimbolikus jelentőségű, kulturális, történelmi és a kollektív-nemzeti toposszá transzformált sportsikerekből meríti erejét” – áll a tanulmányban.

Ezzel párhuzamosan

nőtt azok aránya, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt. Míg 2003-ban a megkérdezettek kétharmada úgy gondolta, hogy nincs ok szégyenkezésre, 2023-ra a válaszadók 45 százaléka már úgy érezte, hogy van.

A nacionalizmus különböző formái is átalakultak. 1995-ben a gazdasági nacionalizmus (az import és a külföldi cégek befolyásának korlátozása) volt a legjellemzőbb, 37,7 százalékkal. 2003-ra az antinacionalisták kerültek többségbe (29 százalék), és ez a trend 2023-ra is folytatódott (35 százalék). Az agrárnacionalizmus aránya 2013 és 2023 között 17,4 százalékról 23,6 százalékra nőtt.

A kutatás szerint egyre többen távolodnak el a nemzeti identitástól kulturális és politikai értelemben is. 1995-ben még csak 13 százalék nyilatkozott így, 2023-ra viszont ez az arány 46 százalékra nőtt.

A tanulmány szerzői szerint a szélsőséges etnocentrikus és populista politikai diskurzusok hatása gyengül. Úgy látják, hogy „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető. Az emberek nagy része mintha belefáradt volna a szűnni nem akaró, agresszív politikai diskurzusba.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újabb földrengés rázta meg Olaszországot
Péntek este 4,7-es erősségű földrengés rázta meg Olaszország déli részét. Több utórengést is tapasztaltak, a legerősebb 3,8-as erősségű volt.


Újabb földrengés rázta meg Olaszország déli részét. Az olasz Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet (INGV) szerint

a földrengés 4,7-es erősségű volt, és 20 óra 37 perckor pattant ki, 8700 méter mélyen. Az epicentruma az Adriai-tengerben volt, 15 kilométerre Lesinától, Foggia tartományban

- írja a The Brussels Times.

Az Egyesült Államok földtani intézete 5-ösre becsülte a rengés erősségét.

A földrengést több utórengés is követte, a legnagyobb közülük 3,8-as erősségű volt.

Ez a rengés 21 órakor következett be, 15 700 méter mélyen. Az epicentruma 10 kilométerre volt San Nicandro Garganicótól, szintén Foggia tartományban.

A földmozgást nagyobb városokban, például Bariban és Foggiában is érezni lehetett, valamint a szomszédos régiókban is.

A tűzoltóság tájékoztatása szerint sem sérülésekről, sem károkról nem érkezett jelentés.

A dél-olaszországi Nápoly térséget csütörtök kora hajnalban is földrengés rázta meg. Az az INGV szerint 4,4-es erősségű volt, az epicentrumot a tengerben, Nápoly közelében, 2 kilométeres mélységben mérték.

A hatóságok figyelmeztették a lakosokat, hogy ha a földrengések folytatódnak, akár kitelepítésre is szükség lehet.

A térségben egyébként gyakoriak a földrengések. Legutóbb egy 4,4-es erősségű földmozgás rázta meg a vidéket májusban. Ez volt az elmúlt 40 év legerősebb rengése, és ekkor több száz embert, köztük egy női börtön lakóit is kitelepítették Pozzuoliból, az iskolák pedig bezártak.

A Nápoly környéki vörös zónába tartozik Pozzuoli és Bacoli, valamint Nápoly néhány külvárosi kerülete, például Chiaia és Vomero. A város többi része a sárga zónába sorolható, ahol vulkáni hamuhullás jelenthet veszélyt egy esetleges kitörés során. A Vezúv és Pompeji viszont nem tartozik ezekbe a zónákba.

A turistáknak azt tanácsolják, hogy figyeljék a helyi hatóságok tájékoztatásait, és ha a vörös vagy sárga zónába utaznak, tartsák magukat naprakészen a Polgári Védelem hivatalos oldalán. Itt elérhetők az útmutatók a vulkáni tevékenységekre való felkészülésről, például a lávafolyásokról, a vulkáni bombákról és a sárlavinákról - írja az Euronews.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk