HÍREK
A Rovatból

„Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás” – mondja a különadóról Csaba László

A Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, minden bizonnyal próba-szerencse alapon.

Link másolása

Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.

Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.

A közgazdászprofesszor szerint az első öt hónap adatai alapján a kormányzat rendkívüli módon túlköltekezett, a választási évhez képest is. Az éves hiány nagyjából négyötödét hozták össze az év első öt hónapjában, ez kiugróan nagy arány.

„Ezt nem lehet így hagyni. Ilyenkor két lépés adja magát. Az egyik az olyan nagy presztízsprojektek elhalasztása, mint Paks 2, a Fudan Egyetem vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal. Önmagában ez is kevés, hiszen ez mindössze képzetes megtakarítást jelent. Attól, hogy nem utazom el Honoluluba, a családom számára ez nem jelent valódi költségcsökkenést. A másik pedig az, hogy bevételeket kell teremteni azon összegek felett, amelyek már a költségvetésben szerepelnek”

– mondta Csaba László, aki szerint az Orbán-kormányok idején többször előfordult, hogy azt mondták: egyes területeken aránytalanul nagy nyereség képződik, innen kell elvonni, mert itt van miből.

A közgazdász szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, valószínűleg próba-szerencse alapon, azt figyelve, hogy hogyan reagálnak az érintett cégek.

Csaba László szerint azonban az olyan szektoroknál, mint például a kereskedelem, az érintett cégek nem tudnak egy-egy barátságtalan lépés miatt csak úgy kivonulni a piacról.

„Nem lehet azt csinálni, hogy jön egy adó, és gyorsan mindent becsukunk. De azt sem lehet gondolni, hogy ennek nem lesz semmilyen hatása, ha nem is azonnali. Aki végigmegy Budapesten, láthatja, hogy hány bezárt bankfiók van. Ég a ház, és nem gondolkodtak azon, hogy egy ilyen beavatkozás kettő vagy öt év múlva milyen következménnyel járhat. Nem gondolkodtak azon, amin például egy közgazdász igen, hogy mindez hogyan befolyásolja a források elosztását, azok hatékony felhasználását a munkaerőtől a nyersanyagokig? Most azonnal kellett bevételt teremteni, és mindössze azt mérlegelhették, hogy mik azok a területek, ahol nem tudják könnyen és gyorsan lehúzni a rolót”

- fogalmazott a CEU professzora.

Csaba László szerint az első, a lakosságot rövid távon is érintő lépés a plusz terhek az árakba való beépítése lehet.

„Először értelemszerűen megemelik az árakat, aztán kiderül, hogy ez segít-e. Nem akarok vészmadár lenni, de ha valaki Budapest belvárosában sétál, maga is láthatja a rengeteg üres üzlethelyiséget. Az ukrajnai háború miatt amúgy is jelentős bizonytalanság van, előtte pedig a koronavírus miatt volt. Ha egy meglévő piaci bizonytalanságot a kormányzati politika tovább súlyosbít, sokan dönthetnek úgy, hogy nem, vagy nem itthon vállalkoznak. A rövidtávú és a hosszútávú gondolkodás konfliktusát láthatjuk”

– mondja.

Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e megszorításnak hívni azt intézkedést, úgy fogalmazott: „Nagyon jól szórakoztam, amikor 2011-12 táján először visszajött, hogy vannak tiltott kifejezések. A nyolcvanas években a válság és az infláció szavakat nem volt szabad használni, most a megszorítás szót nem szabad.

Lehet, hogy ez cinikus álláspont, de szerintem mindegy, hogy ezt a dolgot minek hívjuk. Hívhatjuk fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak. Ahogyan említettem, a jelenlegi költségvetési helyzetben nem elég leállítani, elhalasztani a presztízsberuházásokat, növelni kell a folyó bevételeket. Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás: a kiadások csökkentését és a bevételek növelését”.

Csaba László szerint a költségvetési fegyelem érthető lépés, ugyanakkor veszélyesnek tartja az olyan átgondolatlan gazdaságpolitikát, amely elbizonytalaníthatja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A megyei jogú városokban 3 százalékkal vezet előttünk a Fidesz, ők 26 százalékon állnak, mi 23 százalékon
Egy eddig nem publikált közvélemény-kutatás eredményét ismertette Orosházán. Mondott egy ennél „fantasztikusabb” adatot is.

Link másolása

A megyejogú, és ahhoz közel álló méretű városokban áll a legjobban Magyar Péter pártja, ezeken a helyeken 3 százalékkal van előttük a Fidesz - erről beszélt Magyar Péter az Orosházán tartott fórumán. A frissen politikai pályára lépett jogász mindezt eddig nem publikált közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva mondta.

Magyar szerint ezeken a területeken a Fidesz 26 százalékon, míg az ő pártja 23 százalékon áll.

„Én azt gondolom, hogy ez egy fantasztikus szám. És ami még ennél is fantasztikusabb, hogy a 18 és 29 éves korosztályban pontosan dupla annyi szavazónk van, mint a Fidesznek”

- fejtette ki Magyar, akinek bejelentését taps fogadta.

Magyar azt is hozzátette: ez nyilván nem elég az üdvösséghez és a teljes változáshoz.

„Nyilván sok ezer milliárd forintról van szó, sokak szabadságáról is most már. Úgyhogy a fiúk mindent el fognak követni a legaljasabb eszközökkel, erre legyenek készen (..) hogy megakadályozzák, hogy átütő eredményt érjünk el” - mondta Magyar.

Az Orosházán tartott fórumról készült élő Facebook-bejelentkezést ITT tudod megnézni, az idézet rész körülbelül az 57. percnél hangzik el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Lázár János Magyar Péterről: Nem becsülném túl, és nem becsülném alá sem
A miniszter nem tudott rosszat mondani Magyar munkájára, aki dolgozott az általa felügyelt vállalatok felügyelőbizottságában. Kíváncsian várja, mi lesz a kimenetele ennek a „politikai próbálkozásnak”.

Link másolása

A Fidesz egri kampánynyitóján kérdezte meg a 444 Lázár Jánost kegyelmi ügyről, Magyar Péterről, illetve az általa nyilvánosságra hozott hangfelvételről.

Az építési és közlekedési miniszter ez utóbbi kapcsán úgy fogalmazott, hogy az ígéret egy atombomba volt és egy vízipisztoly lett belőle. Lázár azt is hozzátette, nem tudja elképzelni, hogy az ügyészségi iratokba valaki kívülről belenyúlt volna.

A miniszter szerint Varga Judit a hangfelvételen tévedett, vagy hülyeséget beszélt.

A kegyelmi ügy kapcsán Lázár János azt mondta: ő azok közé tartozik aki szeretné tudni, hogy miért kapott kegyelmet K. Endre.

„Nagyon szeretném tudni végre, hogy egy kiskorú gyerek sérelmében elkövetett bűncselekményben hogyan lehet kegyelmet adni Magyarországon. Ezt én fölháborítónak és megbocsáthatatlannak tartom egy politikai közösségen belül, és az ország szempontjából is. Aki egy kiskorú gyerek rovására, sérelmére elkövetett bűncselekményben kegyelmet ad, az nem való fölénk, és nem való közénk sem”

- mondta az építési és közlekedési miniszter.

A politikustól arról is megkérdezték, hogy mennyire tartja veszélyesnek a Fideszre nézve Magyar Péter politikai színre lépését.

„Én nem becsülném túl, és nem becsülném alá sem. Én dolgoztam a Péterrel, dolgozott az általam felügyelt vállalatok felügyelőbizottságában. Arra a munkájára én rosszat mondani nem tudok, a személyeskedő részekben pedig nem szeretek részt venni. Kíváncsian várom, mi lesz a kimenetele ennek a politikai próbálkozásnak”

- fejtette ki Lázár János.

Szerinte az elmúlt 30 évben sokan kiváltak a Fideszből, az ellenzéki pártok pedig tele vannak ilyen politikusokkal, „ebben semmi különleges nincs”. Lázár úgy látja, hogy Magyar Péter veszélyesebb az ellenzéki pártokra, mint a Fideszre, mert a szavazóik elégedetlenek velük, és le akarják váltani őket.

A teljes interjút ITT tudod megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nem csillapodnak a kedélyek a református egyházban, feljelentik Balogh Zoltánt a zsinati bíróságon
A beadványt pénteken juttatják el az egyház vezetőihez. Ebben kifejtik, hogy a zsinati törvények alapján le kellett volna mondania Baloghnak.

Link másolása

A Magyarországi Református Egyház tíz tagja feljelenti Balog Zoltán püspököt a zsinati bíróságon – tudta meg az RTL Híradó Vargha Anikó egykori kántortól. A csatorna szerint a beadványt pénteken juttatják el az egyház vezetőihez, ebben pedig azt jelzik:

a zsinati törvények alapján le kellett volna mondania Balognak.

Balogh Zoltán februárban mondott le az egyház vezetéséről miután kiderült, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnök tanácsadójaként támogatta a pedofil bűntársát védő K. Endre kegyelmi kérvényét. A korábbi miniszter azonban csak a zsinati elnöki posztról távozott, a Dunamelléki Egyházkerület püspöki tisztét megtartotta.

Azóta többen is követelték a lemondását. Legutóbb 130 református értelmiségi írta alá a „Nem hallgathatunk!” című nyilatkozatot, melyben arra kérték Baloghot: mondjon le a püspöki tisztségéről.

Vargha Anikó egykori kántor az elsők között követelte az exminiszter távozását. Facebook-oldalán akkor arról írt, hogy szerinte Balogh Zoltán lehúzza és lejáratja a református egyházat.

Ezután először felkérték, hogy finomítsa a bejegyzését, később azonban egy presbiteri ülésen úgy döntöttek, felmentik a szolgálat alól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az utóbbi évtizedek legnagyobb kémbotránya bontakozik ki Ausztriában
Egy volt belbiztonsági tisztviselő letartóztatásával kezdődött, akit azzal vádolnak, hogy az FSZB számára kémkedett. Azóta egy további férfit is köröznek, akiről feltételezik, hogy Oroszországban van.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

A 61 éves Egisto Ottót március végén vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy Oroszországnak kémkedett – jelentette a BBC.

Az osztrák és német média által megszerzett 86 oldalas osztrák rendőrségi elfogatóparancs szerint Ottót azzal gyanúsítják, hogy

információkat adott át Jan Marsaleknek, a Wirecard nevű cég szökésben lévő vezetőjének.

A 44 éves, szintén osztrák állampolgárságú Marsaleket csalás gyanúja miatt körözi a német rendőrség, és jelenleg vélhetően Moszkvában tartózkodik, miután 2020-ban Ausztrián keresztül menekült el.

Az osztrák rendőrségi elfogatóparancs szerint a Wirecard korábbi főnöke megbízta Egisto Ottot és egy másik osztrák biztonsági tisztet, hogy több éven keresztül, 2017-től érzékeny információkat adjanak át Oroszországnak. Otto tagadja, hogy bármit elkövetett volna.

Azzal gyanúsítják, hogy magas rangú osztrák belügyminisztériumi tisztviselők telefonadatait adta át Oroszországnak.

Az osztrák Standard napilap szerint Egisto Otto állítólag azután szerezte meg a telefonokat, hogy véletlenül a Dunába estek a belügyminisztérium hajókirándulásán. Lemásolta a tartalmukat, és továbbadta Jan Marsaleknek, aki pedig Moszkvának továbbította az adatokat.

Azzal is gyanúsítják, hogy hamis ürüggyel megszerezte Hristo Grozev bolgár újságíró bécsi címét.

Grozev azonosította be Alekszej Navalnij ellenzéki politikus 2022-es megmérgezése kapcsán azokat az FSZB ügynököket, akik Navalnij életére törtek. Navalnij idén halt meg egy orosz börtönben az Északi-sarkkörön. Hristo Grozev azóta, biztonsági okokból elhagyni kényszerült Bécset.

Karl Nehammer osztrák kancellár az Egisto Otto-ügyet „a demokráciát és országunk nemzetbiztonságát fenyegető veszélynek” nevezte, és gyors kivizsgálásra szólított fel. A kémbotrány felélesztette azokat a félelmeket, hogy Ausztria továbbra is az orosz kémkedés melegágya.

Az osztrák Zöld Párt, a kormánykoalíció fiatalabb pártja Egisto Ottót „az orosz jéghegy csúcsának" nevezte Ausztriában. A Zöldek azzal vádolják a szélsőjobboldali Szabadságpártot, hogy lehetővé teszi az oroszok játszmáit Ausztriában.


Link másolása
KÖVESS MINKET: