News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

„Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás” – mondja a különadóról Csaba László

A Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, minden bizonnyal próba-szerencse alapon.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.

Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.

A közgazdászprofesszor szerint az első öt hónap adatai alapján a kormányzat rendkívüli módon túlköltekezett, a választási évhez képest is. Az éves hiány nagyjából négyötödét hozták össze az év első öt hónapjában, ez kiugróan nagy arány.

„Ezt nem lehet így hagyni. Ilyenkor két lépés adja magát. Az egyik az olyan nagy presztízsprojektek elhalasztása, mint Paks 2, a Fudan Egyetem vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal. Önmagában ez is kevés, hiszen ez mindössze képzetes megtakarítást jelent. Attól, hogy nem utazom el Honoluluba, a családom számára ez nem jelent valódi költségcsökkenést. A másik pedig az, hogy bevételeket kell teremteni azon összegek felett, amelyek már a költségvetésben szerepelnek”

– mondta Csaba László, aki szerint az Orbán-kormányok idején többször előfordult, hogy azt mondták: egyes területeken aránytalanul nagy nyereség képződik, innen kell elvonni, mert itt van miből.

hirdetés

A közgazdász szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, valószínűleg próba-szerencse alapon, azt figyelve, hogy hogyan reagálnak az érintett cégek.

Csaba László szerint azonban az olyan szektoroknál, mint például a kereskedelem, az érintett cégek nem tudnak egy-egy barátságtalan lépés miatt csak úgy kivonulni a piacról.

„Nem lehet azt csinálni, hogy jön egy adó, és gyorsan mindent becsukunk. De azt sem lehet gondolni, hogy ennek nem lesz semmilyen hatása, ha nem is azonnali. Aki végigmegy Budapesten, láthatja, hogy hány bezárt bankfiók van. Ég a ház, és nem gondolkodtak azon, hogy egy ilyen beavatkozás kettő vagy öt év múlva milyen következménnyel járhat. Nem gondolkodtak azon, amin például egy közgazdász igen, hogy mindez hogyan befolyásolja a források elosztását, azok hatékony felhasználását a munkaerőtől a nyersanyagokig? Most azonnal kellett bevételt teremteni, és mindössze azt mérlegelhették, hogy mik azok a területek, ahol nem tudják könnyen és gyorsan lehúzni a rolót”

- fogalmazott a CEU professzora.

Csaba László szerint az első, a lakosságot rövid távon is érintő lépés a plusz terhek az árakba való beépítése lehet.

„Először értelemszerűen megemelik az árakat, aztán kiderül, hogy ez segít-e. Nem akarok vészmadár lenni, de ha valaki Budapest belvárosában sétál, maga is láthatja a rengeteg üres üzlethelyiséget. Az ukrajnai háború miatt amúgy is jelentős bizonytalanság van, előtte pedig a koronavírus miatt volt. Ha egy meglévő piaci bizonytalanságot a kormányzati politika tovább súlyosbít, sokan dönthetnek úgy, hogy nem, vagy nem itthon vállalkoznak. A rövidtávú és a hosszútávú gondolkodás konfliktusát láthatjuk”

– mondja.

Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e megszorításnak hívni azt intézkedést, úgy fogalmazott: „Nagyon jól szórakoztam, amikor 2011-12 táján először visszajött, hogy vannak tiltott kifejezések. A nyolcvanas években a válság és az infláció szavakat nem volt szabad használni, most a megszorítás szót nem szabad.

Lehet, hogy ez cinikus álláspont, de szerintem mindegy, hogy ezt a dolgot minek hívjuk. Hívhatjuk fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak. Ahogyan említettem, a jelenlegi költségvetési helyzetben nem elég leállítani, elhalasztani a presztízsberuházásokat, növelni kell a folyó bevételeket. Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás: a kiadások csökkentését és a bevételek növelését”.

Csaba László szerint a költségvetési fegyelem érthető lépés, ugyanakkor veszélyesnek tartja az olyan átgondolatlan gazdaságpolitikát, amely elbizonytalaníthatja.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Videók: leszakadt az ég, nagy szemű jég is esett az Alföldön
De semmi sem állíthatja meg a kánikulát, inkább csak helyben frissül fel kicsit a levegő. Cserébe magas lesz a páratartalom is.
Forrás: Időkép, fotó: Csikeria1 /Tiszaalpár/ - szmo.hu
2022. június 25.


Link másolása

hirdetés

Zivatarok alakultak ki az Alföld egyes részein, helyenként jégeső, felhőszakadás és viharos szél kíséri útjukat - írja az Időkép.

Egyre többfelé alakulnak ki záporok, zivatarok délutáni órákban, de már délelőtt is előfordult egy-kettő. Elsősorban az Alföld nyugati, középső és déli tájain tombolnak zivatarok, és közben a Tisza vonalánál masszív zivatarlánc is összeállt.

Zsani7702 fotója az időképen Makóról

Fotó: Időkép - Krát Viktor /Tiszaug/

Ezek a zivatarok helyenként kiadósabb záporokkal érkeztek, illetve érkeznek meg, így átmenetileg az érintett tájakon, főként az aszályos területeken fellélegezhet a növényzet, bár a hirtelen lezúdult csapadék egy része el is folyik ilyenkor.

hirdetés

Felhőszakadás zúdult Mórahalomra:

Tiszaugon heves jégeső volt:

A zivatarokat követően jelentősebben visszaesik a hőmérséklet, akár 10-12 fokot is, így átmenetileg a levegő is felfrissül, bár sokfelé ez csak átmeneti állapot, ugyanis fülledtség is jelentkezik ilyenkor. Viszont a jótékony csapadék mellett helyenként jégeső és viharos szél is kísérte és kíséri a zivatarokat.

Vasárnap a napsütés lesz túlsúlyban, a megjelenő gomolyfelhőkből csak elszórtan fordulhat elő kevés zápor, esetleg zivatar. A légmozgás többnyire gyenge, mérsékelt marad. Kora reggel 14-19, délután a legmelegebb órákban 30-35 fok várható.

Hétfőn sok napsütés várható, zápor, zivatar kialakulásának kicsi az esélye. 31-36 fokos kánikulában lesz részünk. A Dunántúlon többfelé megélénkül, északnyugaton néhol megerősödik a délies szél.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Kirill pátriárka elesett egy templom felszentelése közben – videó
Éppen egy, a Krím-félszigethez közel fekvő városban tartott istentiszteletet.

Link másolása

hirdetés

Elesett egy novorosszijszki templom felszentelése közben Kirill pátriárka.

Az orosz ortodox egyház feje éppen a nyugat-oroszországi, a Fekete tenger partján, a Krím-félszigethez közel fekvő városban tartott istentiszteletet, miközben elesett és a földre zuhant.

A körülötte lévők gyorsan a segítségére siettek, a jelenetről egy videófelvétel is készült:

Az orosz ortodox egyház szóvivője szerint a pátriárka beütötte a hátát, de ez nem akadályozta meg abban, hogy folytassa az istentiszteletet.

Kirill pátriárkáról leginkább azzal kapcsolatban cikkeztek a sajtóban az utóbbi időben, hogy az EU szankcionálta volna az orosz egyházi vezetőt a „különleges katonai művelet” támogatása miatt, de a magyar kormány ellenzése miatt végül nem került bele a szankciós csomagba.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Negyedóra után vette csak észre, hogy átverték – Berlin polgármestere egy ál-Vitalij Klicskóval tárgyalt
Sőt, Madrid és Bécs vezetőivel is tárgyalt a kamu-polgármester. Deepfake-átverés volt, a berliniek szerint a háborúban sajnos minden eszközt bevetnek, hogy Ukrajnát és szövetségeseit lejárassák.”

Link másolása

hirdetés

15 percen át tárgyalt videócseten Berlin polgármestere egy férfival, aki Vitalij Klicsko kijevi polgármesternek adta ki magát – írta meg a Deutsche Welle. Franziska Giffey-t a deepfake-technika (digitális technika, amellyel (mozgó)képeken szereplő személy arcképét vagy hangját élethűen másvalakiére lehet cserélni) segítségével verték át, egészen addig, míg gyanút nem fogott, amikor az ál-Klicsko segítséget kért egy kijevi melegfelvonulás megrendezésében.

Itt lett vége a beszélgetésnek, és később a németországi ukrán nagykövet meg is erősítette, hogy nem Kijev polgármesterével tárgyalt német kollégája.

A Guardian szerint Giffey nem volt egyedül a gyalázatban, Madrid és Bécs vezetőit is átverte a kamu-Klicsko.

Szóvivője szerint egyébként az utolsó momentumokig nem nagyon történt semmi a "tárgyaláson",

„Az állítólagos Klicsko megkérdezte, hogy mi a helyzet a sok ukrán menekülttel, hogyan kezeljük őket, hányan vannak – teljesen normális beszélgetés volt, ahogy azt vártuk.”

A szóvivő hozzátette, a videóhívást már korábban megtervezték, de "a háborúban sajnos minden eszközt bevetnek, hogy Ukrajnát és szövetségeseit lejárassák."

hirdetés

A Bild megkérdezte az igazi Klicskót, aki azt mondta, remélhetőleg nemsokára tud majd tárgyalni berlini kollégájával. A kijevi polgármester szerint onnan lehet tudni, hogy csalóval van dolguk, hogy neki nem kell tolmács, mivel évekig élt Németországban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Megmagyarázta a MÁV, hogy miért mozogtak összevissza a sorompók a mátészalkai vasúti átjáróban
A sorompót megvizsgálták a szakemberek, az egyik hajtómű hibája okozta a problémát, 23-án már ki is cserélték.

Link másolása

hirdetés

Pénteken jelent meg az rtl.hu-n, hogy a Mátészalka–Vásárosnamény vonalat keresztező 49-es út sorompói egy ponton érdekes anomália szerint működtek: míg a lámpa pirosat mutatott, a sorompók hol lecsukódtak, hol felemelkedtek, miközben vonat nem is jött.

Félve merek elindulni, mert lehet, hogy pont most fog jönni a vonat – hangzik el a videóban. A lap megkereste a MÁV-ot, ahonnan azt a választ kapta, hogy tudnak a meghibásodásról, és azt gyorsan ki is javították.

Azt írták:

"június 20-án 3:25-kor jelentkezett üzemzavar, amit a mátészalkai forgalmi szolgálattevő 3:50-kor kezelt, utána már megfelelően működött. Ez idő alatt készülhetett a videó. A sorompót megvizsgálták a szakemberek, az egyik hajtómű hibája okozta a problémát, 23-án kicserélték a hajtóművet."

Emlékeztettek: a sorompóberendezés működését, meghibásodását, üzemzavarát jelzik a berendezések, a mozdonyvezetőket is értesítik. A vonatokkal az átjárót ilyenkor a biztonság érdekében csak lassan, legfeljebb 15 km/h-s sebességgel közelítik meg.

Biztonsági okokból a biztosítóberendezési áramkör kialakítása olyan, hogy meghibásodás vagy forgalmi ok esetén „üzemzavar állapotba” kerül hat-tíz perc után. Ez azt jelenti, hogy a közút felé akkortól nincs fényjelzés (a fényjelző készülék sötét), – ahol van – a csukott állapotból a csapórúd is lassan (kb. 90 másodperc alatt) felnyílik, hogy a KRESZ betartása mellett szlalomozás nélkül át lehessen haladni az átjárón akkor is, ha például a fénysorompó meghibásodott. Szerintük a szabályok betartásával ilyenkor balesetveszély sem alakulhat ki.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: