A 444 járt utána, hogy az öt évvel ezelőtti önkormányzati választáson 19,47 százalékos volt Debrecenben a részvétel délután egy óráig – és a fél évvel korábbi EP-választáson se érte el a 24 százalékot –, idén viszont a szavazásra jogosultak 30,41 százaléka már választott, ami azt jelenti, hogy a legutóbbi önkormányzati választáshoz képest másfélszeres volt az aktivitás a Fidesz egyik erősségének számító városában, ahol a közbeszédet az elmúlt években az akkugyárak építése határozta meg.
Az akkugyárak miatt két másik településen is hasonló jelenség látható, ugyanis Gödön, ahol a civilek és ellenzéki pártok többször is tiltakoztak, miután jogerős bírósági döntés ellenére sem fogta vissza a termelését az akkugyár, az öt évvel ezelőtti 26,97 százalékkal szemben délután egy óráig a választók 37,08 százaléka szavazott, ami jóval fölötte van az országos átlagnak (33,14 százalék).
Hasonló történt Iváncsán is, ahol elbocsátások is történtek már az akkugyári ágazat egészének visszaesését megszenvedő gyárban, 31,92 százaléknyian szavaztak most, míg 2019-ben az EP-választáson 15,89 százalékos, de az önkormányzatin is csak 20,17 százalékos volt a részvétel.
Szigetszentmiklóson például, aminek a helyi belügyei a Tisza párt nagyszínpadáig jutottak a 2019-es 23 százalék körüli mutatóval szemben 33 százalék fölött van a részvétel. Győrben, ahol két ellenzéki és a volt fideszes Borkai Zsolt is elvenné a polgármesterséget a fideszes Dézsi Csaba Andrástól,
az öt évvel ezelőtti jachtos botrány idején 24,06 százalékos volt a kora délutáni részvétel, most 35,17 százalékos. Egerben, ahol mindenki mindenki ellen indul, a 2019-es 28-29 százalékokkal szemben 35,4 százaléknyian szavaztak.
Az előző önkormányzati választáshoz képest Nyergesújfalun, ahol az utolsó pillanatban kiugrott a fideszes polgármester, meglepően kiemelkedő a választói aktivitás: öt éve a választók 19,39, most 32,47 százaléka ment el szavazni délután egyig.
Nagyon magas a választási részvétel Hódmezővásárhelyen, ahol 42,24 százalékos a legutóbbi adat. Itt viszont ez nem különösebben meglepő, az öt évvel ezelőtti önkormányzati választáson is 40,86 százaléknyi volt ez a mutató.
A 444 járt utána, hogy az öt évvel ezelőtti önkormányzati választáson 19,47 százalékos volt Debrecenben a részvétel délután egy óráig – és a fél évvel korábbi EP-választáson se érte el a 24 százalékot –, idén viszont a szavazásra jogosultak 30,41 százaléka már választott, ami azt jelenti, hogy a legutóbbi önkormányzati választáshoz képest másfélszeres volt az aktivitás a Fidesz egyik erősségének számító városában, ahol a közbeszédet az elmúlt években az akkugyárak építése határozta meg.
Az akkugyárak miatt két másik településen is hasonló jelenség látható, ugyanis Gödön, ahol a civilek és ellenzéki pártok többször is tiltakoztak, miután jogerős bírósági döntés ellenére sem fogta vissza a termelését az akkugyár, az öt évvel ezelőtti 26,97 százalékkal szemben délután egy óráig a választók 37,08 százaléka szavazott, ami jóval fölötte van az országos átlagnak (33,14 százalék).
Hasonló történt Iváncsán is, ahol elbocsátások is történtek már az akkugyári ágazat egészének visszaesését megszenvedő gyárban, 31,92 százaléknyian szavaztak most, míg 2019-ben az EP-választáson 15,89 százalékos, de az önkormányzatin is csak 20,17 százalékos volt a részvétel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Botrány a Szeged–Budapest IC-n: áram nélkül, fullasztó hőségben hagyták az utasokat – többen taxival mentek inkább tovább
Képtelen helyzetbe kerültek az IC utasai: a mozdonyuknak egy tehervonatot kellett elvontatnia, majd Ceglédnél mindenkit leszállítottak. Volt, aki így lekéste a repülőjét is.
Kedden újabb kellemetlenség érte az utasokat a MÁV egy járatán. A Szegedről Budapestre tartó intercity járat Balástyánál állt meg, miután a mozdonyának egy lerobbant tehervonatot kellett elvontatnia – erről számolt be a Magyar Hang egyik olvasója, aki 11:44-kor indult el Szegedről, és 12:11-kor torpant meg az utazás.
A szerelvény utasai a legnagyobb melegben maradtak áram és klíma nélkül. A hőmérséklet gyorsan emelkedett, de sokan türelmesen vártak, és lehetőség volt leszállni is a vonatról. Néhányan azonban inkább taxit hívtak, mert attól féltek, hogy lekésik a repülőjüket
– Ferihegy ugyanis az egyik utolsó megállója ennek a vonalnak, így sokan használják a reptér megközelítésére.
Körülbelül ötven perc várakozás után végül újra elindult a vonat, de a kalauz arról tájékoztatta az utasokat, hogy Kecskeméten is lehetnek fennakadások. Később Cegléden végleg le kellett szállniuk, ott kellett keresniük másik járatot, amellyel folytathatták útjukat Budapest felé.
A szerelvény így végül el sem jutott el a fővárosba.
Kedden újabb kellemetlenség érte az utasokat a MÁV egy járatán. A Szegedről Budapestre tartó intercity járat Balástyánál állt meg, miután a mozdonyának egy lerobbant tehervonatot kellett elvontatnia – erről számolt be a Magyar Hang egyik olvasója, aki 11:44-kor indult el Szegedről, és 12:11-kor torpant meg az utazás.
A szerelvény utasai a legnagyobb melegben maradtak áram és klíma nélkül. A hőmérséklet gyorsan emelkedett, de sokan türelmesen vártak, és lehetőség volt leszállni is a vonatról. Néhányan azonban inkább taxit hívtak, mert attól féltek, hogy lekésik a repülőjüket
– Ferihegy ugyanis az egyik utolsó megállója ennek a vonalnak, így sokan használják a reptér megközelítésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szintet lépett az igazságügyi miniszter: börtönnel fenyegette meg Karácsony Gergelyt és a Pride résztvevőit
Tuzson Bence szerint a rendőrség is megtiltotta a szombati Pride-ot. Karácsony ennek ellenére támogatja, amiért a miniszter szerint szabálysértésre buzdít. A főpolgármester már vissza is szólt neki.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter egy videóban azt mondta, hogy a most szombati Budapest Pride tiltott rendezvény. Szerinte a Kúria megtiltotta a felvonulást, és a rendőrség is hozott egy újabb tiltó határozatot – szúrta ki a 444.
A miniszter szerint Karácsony Gergely főpolgármester csak szóban tiltakozott, de a bíróságon nem támadta meg a döntéseket. Tuzson úgy fogalmazott, hogy „a pride egy megtiltott rendezvény”.
Tuzson azt állítja, hogy egy ilyen „megtiltott” rendezvény szervezése és a részvételre való felhívás is bűncselekménynek minősül, amiért akár egy év szabadságvesztés is járhat.
Azt is mondta, hogy ha valaki részt vesz a betiltott eseményen, az szabálysértést követ el.
A miniszter szerint Karácsony ezzel tisztában van, mégis próbálja rávenni az embereket a részvételre. Úgy fogalmazott:
„a főpolgármester szabálysértésre próbálja rávenni az embereket saját politikai céljai érdekében”.
Karácsony Gergely ezzel szemben azt mondja, hogy a Pride-ot idén a Fővárosi Önkormányzat rendezi. Szerinte így az esemény önkormányzati rendezvénynek számít, ezért nem vonatkozik rá a gyülekezési törvény és a rendőrségi tiltás sem.
A főpolgármester a Facebookon reagált a miniszter szavaira is. Szerinte „amikor az igazságügyi miniszter engem börtönnel fenyeget, az vicces.” Ugyanakkor „amikor az igazságügyi miniszter nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal, az ... az a Fidesz kormánya. De Magyarország nem egyenlő a kormányával, Budapest pedig nem is hasonlít rá.”
Megerősítette: „a 2001. évi XVII. törvény június utolsó szombatját a magyar szabadság napjává nyilvánította, az alapvető jogok biztosának állásfoglalása pedig kimondta: „fogalmilag tehát kizárt, hogy az állam vagy önkormányzat nevében a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényt lehessen szervezni.”
Karácsony hozzátette:
„Így hát persze, hogy a magyar szabadság napján önkormányzati rendezvényt tartunk. Ez a Budapest Büszkeség, és mivel már 500 fölött van a külföldi résztvevők – miniszterek, képviselők, főpolgármesterek – száma, az angol elnevezés is indokolt: Budapest Pride.”
Megerősítette: „A szabadságot és a szerelmet betiltani nem lehet, a fenyegetőzést pedig kiröhögjük, és azzal válaszolunk rá, hogy rengetegen leszünk szabadon, szeretetben.”
A felvonulás június 28-án 14 órától kezdődik a Városháza Parkban.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter egy videóban azt mondta, hogy a most szombati Budapest Pride tiltott rendezvény. Szerinte a Kúria megtiltotta a felvonulást, és a rendőrség is hozott egy újabb tiltó határozatot – szúrta ki a 444.
A miniszter szerint Karácsony Gergely főpolgármester csak szóban tiltakozott, de a bíróságon nem támadta meg a döntéseket. Tuzson úgy fogalmazott, hogy „a pride egy megtiltott rendezvény”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elhunyt Rigó János. A Debreceni Egyetem Ortopédiai és Traumatológiai Tanszékének professor emeritusát az egyetem saját halottjának tekinti.
Rigó doktor pályája során sokat tett az ortopédia fejlődéséért. Kollégái és tanítványai példaképként tekintettek rá. Tudományos érdeklődése a törésgyógyulást befolyásoló funkcionális és biológiai tényezőkre irányult. Számos közlemény és könyvfejezet őrzi munkájának eredményeit.
Rigó János 1975-ben lett docens, 1993-ban professzori, 1999-ben professor emeritus-i kinevezést kapott. Az Ortopédiai Klinikán igazgatóhelyettesként dolgozott, és 1998-ig vezette a baleseti sebészet részleget. 1980 és 1985 között megyei ortopédiai szakfőorvosként is tevékenykedett.
Szerzője volt az 1995-ben megjelent Ortopédia tankönyvnek, valamint társszerzője a Negyvenéves magyar traumatológia című könyvnek.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központja azt írta, Rigó János professzor „kimagasló, kitartó és áldozatos egyetemi szerepvállalásával jelentős mértékben hozzájárult az intézmény ortopédiai szakterületének nagyívű és lendületes fejlődéséhez, példaként szolgálva a jelen és a jövő generációi számára”. Hozzátették: „Szemléletével és tudásával, szakmája iránti elhivatottságával elnyerte mind a kollégák, mind a betegek megbecsülését és szeretetét.”
„Halálával pótolhatatlan űrt hagyott nemcsak a családjában, de a szakmai és a tudományos élet területén egyaránt. Életútja, szakmai és emberi hozzáállása, erkölcsi tartása mindannyiunk számára örök érvényű példaként szolgál”
Elhunyt Rigó János. A Debreceni Egyetem Ortopédiai és Traumatológiai Tanszékének professor emeritusát az egyetem saját halottjának tekinti.
Rigó doktor pályája során sokat tett az ortopédia fejlődéséért. Kollégái és tanítványai példaképként tekintettek rá. Tudományos érdeklődése a törésgyógyulást befolyásoló funkcionális és biológiai tényezőkre irányult. Számos közlemény és könyvfejezet őrzi munkájának eredményeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Hazánk Orbánék túlköltekezése miatt lassan fizetésképtelenné válik
A politikus szerint a kormány felelőtlen pénzszórása miatt az ország költségvetése összeomlott. Magyar Péter úgy látja, hazánk fizetésképtelenség felé sodródik.
Magyar Péter kemény hangú bejegyzésben bírálja az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját és eladósodási gyakorlatát. A politikus szerint „az Orbán-kormány öt év alatt a duplájára emelte az államadósságot”, amely 2020-ban még 31 ezer milliárd forint volt, de „2025 márciusára már 62 ezer milliárd forintra hízott”. Szerinte ez felelőtlen gazdálkodás, amely súlyos terhet ró a jövő generációira.
Magyar külön kitér arra, hogy Orbán Viktor épp azt a devizakötvény-kibocsátási gyakorlatot folytatja, amit korábban élesen bírált. Posztjában így fogalmaz:
„Orbán Viktor a korábban kárhoztatott devizakötvényből júniusban 4 milliárd dollárnyit bocsátott ki, még inkább eladósítva a gyerekeink és az unokáink jövőjét is.”
A költségvetési helyzetre utalva kijelenti, hogy „a kormányzati korrupció és dilettantizmus miatt összeomlott a költségvetés”, és arra is rámutat, hogy „májusban a tervezett éves hiány 88%-án áll az ország”. Ezt a számot szerinte nem lehet mással magyarázni, csak a felelőtlen pénzszórással.
Magyar szerint az ország „lassan fizetésképtelenné válik” és egyre jobban rá van utalva külföldi hitelekre. „Hazánk orbánék túlköltekezése miatt egyre több külföldi finanszírozásra szorul” – tette hozzá.
A gazdasági kilátásokról is lesújtó véleményt fogalmaz meg: „Az orbáni repülőrajt elmaradt, a korábbi hazugságokkal szemben idén sem fog nőni a gazdaság.”
Magyar azt is szóvá teszi, hogy miközben az emberek egyre nagyobb megszorításokkal kénytelenek szembenézni, a kormány soha nem látott mértékben költ propagandára és luxusra:
„A rettegő hatalom soha nem látott mértékben költ propagandára és luxusra, de egyre kevesebbet a magyarok egészségére és a közlekedés fejlesztésére.”
Zárásként odaszúr azoknak, akik a kormány részéről „hazaárulózással” vádolnak másokat, miközben – szerinte – éppen ők ártanak a legtöbbet Magyarországnak: „Orbánék előszeretettel hazaárulóznak, miközben pont ők teszik tönkre a hazánkat.”
Magyar Péter kemény hangú bejegyzésben bírálja az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját és eladósodási gyakorlatát. A politikus szerint „az Orbán-kormány öt év alatt a duplájára emelte az államadósságot”, amely 2020-ban még 31 ezer milliárd forint volt, de „2025 márciusára már 62 ezer milliárd forintra hízott”. Szerinte ez felelőtlen gazdálkodás, amely súlyos terhet ró a jövő generációira.
Magyar külön kitér arra, hogy Orbán Viktor épp azt a devizakötvény-kibocsátási gyakorlatot folytatja, amit korábban élesen bírált. Posztjában így fogalmaz:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
