HÍREK

Hiánycikké vált a tűzifa, visszaütött a hatósági ár – az RMDSZ miniszterét hibáztatják Romániában

A román kormány október 5-én árplafont szabott meg egyebek közt a tűzifára. Csoda, hogy hiány lett?

Link másolása

Romániában Tánczos Barnát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által jelölt környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztert tette felelőssé az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) amiatt, hogy a kormány által bevezetett ársapkarendelet nyomán egyes térségekben hiánycikké vált a tűzifa.

A bukaresti képviselőházban hétfőn a - miniszterekhez intézett kérdéseknek fenntartott - "kormány órája" nevű politikai vita során George Simion, az AUR elnöke azzal vádolta Tánczos Barnát, hogy

a feje tetejére állította a tűzifapiacot, tüzelő nélkül hagyta a fával fűtő, most fagyoskodni kényszerülő románok millióit, utóbb pedig a kormányfőre próbálta hárítani a két hónapja hozott intézkedés felelősségét.

Az RMDSZ-es politikus válaszában rámutatott, hogy a múlt évhez képest idén egymillió köbméterrel 7,178 millió köbméterre nőtt a forgalomba hozott tűzifa mennyisége, a többlet felét pedig - a tárca alárendeltségében működő - romániai állami erdőket kezelő Romsilva Országos Erdőtársaság dobta piacra. Hozzátette: a Romsilva közben azon dolgozik, hogy jövőre is biztosítani tudja a fával fűtő lakosságnak a tűzifát: a minisztérium több mint 60 millió eurót fordít arra, hogy 178 új tűzifaraktárat hozzanak létre, és korszerűsítsék a Romsilva 240 meglévő lerakatát.

Elmondta:

az árplafonrendelet kiadása óta eltelt két hónapban több mint 600 ezer köbméter tűzifát hoztak forgalomba, tehát nem igaz, hogy eltűnt a piacról ez az energiaforrás, az októberi mennyiség még a tavaly októberit is meghaladja.

A miniszter ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az energiaválság miatt nem csak Romániában, hanem az európai piacokon is megnőtt a kereslet a tűzifa iránt, és arra is felhívta a figyelmet, hogy tüzelő ára régiónként változik.

A szintén RMDSZ-es Faragó Péter Arad megyei képviselő felszólalásában elismerte, hogy vannak olyan térségek, ahol akadozik az ellátás, mert a tűzifa kereskedelmi ára meghaladja a rendeletben előírt köbméterenként 400 lejes (33 200 forint) árplafont, ezért a kormánykoalíció keresi a megoldást arra, hogy javítson a közös döntéssel elfogadott rendelkezésen.

Catalin Stanga, a - Nicolae Ciuca miniszterelnök vezette - Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője úgy vélekedett, hogy

egyes kereskedők az energiaválságot kihasználva mesterségesen verik fel a tűzifa árát, és a kormány éppen a nyerészkedés megfékezése érdekében, a fával fűtő hárommillió romániai család védelmében korlátozta a tűzifa árát.

A legnagyobb kormánypárt nevében felszólaló Radu Popa szociáldemokrata képviselő a parlamenti vita során nem a tűzifarendelet szükségességéről, vagy jobbításáról beszélt, hanem koalíciós partnereit támadta, amiért szerinte a liberális energiaügyi és az RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter akadályozza a törpevízierőművekről szóló törvény elfogadását. Popa azt hangoztatta, hogy Románia nem szorulna energiaimportra, ha lehetővé tenné a környezetvédők által ellenzett törpevízierőművek telepítését, mert ezek szerinte további 900 megawattnyi energiaforráshoz juttatnák az országot és feleslegessé válna a tűzifáról folytatott vita.

A román kormány október 5-én elfogadott sürgősségi rendeletében 2023. március 31-ig köbméterenként 400 lejes árplafont szabott meg a tűzifára, faaprítékra, faforgácsra és fűrészporra, míg a fabrikett esetében tonnánként 1500 lejes, a pellet (forgácsból, fűrészporból nagy nyomáson préselt fahenger) esetében tonnánként 2000 lejes árplafont vezetett be, anélkül, hogy költségvetési forrásokból megtérítette volna a kerekesdőknek a hatósági ár és a piaci ár közötti különbözetet.

A tűzifahiányról szóló hírekre reagálva Nicolae Ciuca miniszterelnök november elején azt mondta: a Romsilva köbméterenként 200 lejes átlagárról szóló, tévesnek bizonyult tájékoztatására alapozták a rendeletben megszabott 400 lejes árplafont, és a jogszabály kijavítását helyezte kilátásba, azóta azonban nem történt semmi.

Az RMDSZ már a rendelet elfogadása előtt és később is több ízben jelezte, hogy a tűzifa esetében a szaktárca ártámogatást javasolt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Elveheti a kormány a tanárok közalkalmazotti státuszát
A kormány akár egy új jogállási törvényben is meghatározhatja a pedagógusok bérezését. A szakszervezetek nagyon nem támogatják az ötletet.

Link másolása

Nem reagált érdemben a kormány a pedagógusok sztrájkköveteléseinek egyetlen pontjára sem. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kezdeményezett egy egyeztetést, amelyet végül Maruzsa Zoltán államtitkár hívott össze - írta a Népszava.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a szakszervezetek ismét annyit kértek, kapjanak érdemi válaszokat például a 45 százalékos béremeléssel, a munkaterhek csökkentésével, az iskolai sztrájkot korlátozó törvény és a tanárok kirúgását megkönnyítő kormányrendelet visszavonásával kapcsolatos követeléseikre.

Egyelőre incs előrelépés a bérrendezések ügyében, de az elhangzott, hogy a kormány akár egy új jogállási törvényben határozná meg a pedagógusok bérezését. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás a lapnak azt mondta, hogy ennek az lehet a következménye, hogy a szakképzésben oktató kollégáikhoz hasonlóan a köznevelésben dolgozó pedagógusok is elveszíthetik közalkalmazotti jogviszonyukat.

Ezt sem a PSZ sem a PDSZ nem támogatja, mert az több munkavállalói jog elvesztésével járna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A raktárban dugdossák az árut a boltokban, ezért van hiány Nagy Márton szerint
A miniszter szerint az egésznek semmi köze az árstophoz.

Link másolása

Ahogy korábban is írtunk róla, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter interjút adott a Mandinernek, amiben azt mondta: februárban akár a 25 százalékot is elérheti az infláció, de szerinte utána zuhanásnak fog indulni, év végére pedig az egyszámjegyű lehet a fogyasztói árak éves növekedési üteme.

Nagy Márton ugyanakkor arról is beszélt, hogy szerinte az infláció legfőbb oka, hogy

a boltok nagy részében szó sincs hiányról, az áru egyszerűen a raktárban marad, nem kerül ki a polcra, nagyrészt mesterséges hiánygerjesztés folyik

– idézi a minisztert a Portfolio.

Arról is beszélt, hogy februárban-márciusban azért állhat meg az áremelkedés gyorsulása az élelmiszereknél is, mert túltermelési válsággal néz szembe az élelmiszeripar, például tej, csirke, sertés, gabona területén is.

Mint mondta: számításaik szerint az üzletek legfeljebb 60-70 százalékban tudják áthárítani az árstopos termékeken kieső profitot. A jegybank elemzésében 100 százalékos áthárítás szerepel, ezzel azonban – az elemzéseinkre és a felméréseinkre alapozva – nem ért egyet a minisztérium.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: „Nem akarnám Magyarországot az EU-ban, csak éppen nincs más választásom“
A miniszterelnök szerint minden rossz dolog, ami az elmúlt 30 évben Európában történt, az Brüsszelre vezethető vissza.

Link másolása

Rod Dreher, az American Conservative című folyóirat felelős szerkesztője is vendég volt a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján, ahol Orbán Viktor látta vendégül a konferencián részt vevő 15 újságírót. Erről pedig egy cikket is megjelentetett – közölte a Hvg360.

Rod Dreher érezhetően rajong a magyar miniszterelnökért, akit nagyszerű politikusnak tart, szerinte Orbán „éles elméjű, szórakoztató, briliáns és teljesen magabiztos”, és többet kellene szerepelnie az amerikai médiában.

Orbánt a beszélgetés során megkérdezték arról, szeretné-e, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. A miniszterelnök erre azt válaszolta:

„Egyértelműen nem”, majd hozzátette: ennek ellenére Magyarországnak nincs más választása, mert exportjának 85 százaléka az az unión belüli kereskedésből származik.

„Nem könnyű nekem odamenni, ahol mindenféle szemétládának elmondanak” – mondta a miniszterelnök, aki Dreher szerint az Európában az elmúlt 30 évben történt rossz dolgokért egyértelműen az Uniót okolja. Orbán Viktor szerint „az EU-nak be kell feketítenie Magyarországot, mert ha az bármiben sikeres, akkor az gyanússá teszi a közösség politikáját és ideológiáját”.

Az orosz-ukrán háború kapcsán Orbán kifejtette: a Nyugatnak meg kellene értenie, hogy Vlagyimir Putyin nem engedheti meg magának, hogy veszítsen, és nem is fog, mert jövőre választások lesznek Oroszországban. Szerinte elmúlt az az idő, amikor Oroszország el tudta volna foglalni Ukrajnát, ezért a céljuk most az, hogy, hogy a leigázott országot egy kormányozhatatlan ronccsá tegyék, hogy a Nyugat ne tarthasson rá igényt. A miniszterelnök szerint ez már sikerült is. „Ez most Afganisztán [...] a senki földje” – fogalmazott. Úgy véli, az idő Oroszország oldalán áll, a történelem során korábban is bebizonyosodott, hogy az ország meg tudta fordítani a vesztesnek induló háborúkat a hatalmas hadserege miatt.

A Nyugat „háborúban áll Oroszországgal. Ez a valóság. Minden nap egyre beljebb sodródunk”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Amikor az oroszországi atomfegyverekről kérdezték, úgy fogalmazott: „Nem tudom kizárni, hogy bevetnék”. Pontosította ugyanakkor, hogy taktikai atomfegyverekről beszélt, nem a hatalmas, atomfelhőt hozókról.

Az Európai Unió nyugati országainak társadalmáról megjegyezte: „Az én elemzésem szerint ez a társadalmi struktúra, amely az elmúlt harminc évben épült fel, teljesen ellentétes az emberi természettel. Össze fog omlani, remélhetőleg nem Armageddon-szerűen”. Szerinte „a hagyományokhoz való visszatérés sokkal gyorsabb lesz, mint ahogyan azt el tudjuk képzelni. De előbb politikailag szét kell zúznunk” a genderideológiát és a „progresszív őrületet”.

Az írás egy korábbi verziójában még szerepelt a legizgalmasabb kérdés-válasz Magyarország Európai Uniós tagságáról: „Someone asked the prime minister if he wanted Hungary to stay in the EU. "Definitely not!" he said, adding that Hungary has no choice, because 85 percent of its exports are within the EU”„Valaki megkérdezte a miniszterelnököt, szeretné-e, hogy Magyarország az EU-ban maradjon. "Egyértelműen nem!" mondta, hozzátéve, hogy Magyarországnak nincs más választása, mert exportjának 85 százaléka az EU-n belül történik.” Ez azonban jelenleg már nem található meg a cikkben, amit teljes terjedelemben EZEN A LINKEN lehet elolvasni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hiába a nyugdíjemelés, 22 éve nem éltek ilyen rosszul a nyugdíjasok, őket sújtja a legjobban az infláció
Brutálisan esik a nyugdíjak vásárlóértéke. Idén januárban már csak ötször lehetett az árkosárba tartozó élelmiszereket megvásárolni, még tavaly januárban ez a szám még 6,5 volt.

Link másolása

A kormány idei nyugdíjemelése még annyira sem volt elég, hogy szinten tartsa az időskori ellátások váráslóerejét - erre jutott az mfor.hu és a Privátbankár közös elemzése

A Privátbankár 16 éve hónapról hónapra elkészíti az Árkosár-felmérését, ezzel mutatja be, mennyibe kerül egy családi nagybevásárlás. A kosár a harminc legfontosabb alapvető és tipikus élelmiszert tartalmazza, alkalmas a vásárlóerőt számolására. A szakértők ehhez az átlagos nyugdíj összegét veszik alapul, amely január elsejétől havi 206 ezer forint fölé emelkedett az Orbán-kormány 15 százalékos idei nyugdíjemelése miatt. Az Árkosár adatait a nettó minimálbér is – amely most 154 270 forint – befolyásolta.

Az idősek kevésbé érzik, hogy van még vásárlóértéke a nyugdíjuknak. Most az élelmiszerek és a háztartási energia árának emelkedése növeli az inflációt, a nyugdíjasok és az alacsony keresetűek épp erre költik a pénzük nagy részét.

Az Árkosár értéke idén januárban 35 795 forint volt, ami 2011 első hónapjához képest 125 százalékkal magasabb összeg.

Ezzel párhuzamosan pedig a nettó minimálbér 155, az átlagos nyugdíj pedig 98 százalékkal emelkedett. Tehát a nettó minimálbér növekedése meghaladta a drágulás mértékét a 12 évvel ezelőtti adatokhoz képest, a nyugdíjé viszont alatta marad.

Az elmúlt 22 évben még egyszer sem voltak nehezebb helyzetben azok, akik az átlagnyugdíj környéki ellátást kapják.

Az idei 5,8-es vásárlóerejük (ennyiszer vásárolhatnak be az árkosár tartalmából egy hónapban) ugyan több bevásárlásra elegendő írták, mint a minimálbéreseké, de ennyire alacsony vásárlóerő nem volt a vizsgált időszak alatt. Még tavaly is 6,5-szörös beszerzést biztosított a nyugdíj, a legjobb év pedig 2017-ben volt, akkor 7,2-szeri bevásárlást fedezett.

Havi szinten még jobban látszik a csökkenés, a tavalyi 6,5-ről idén januárra 5,1-re esett a vásárlóerő.

A nettó minimálbér tavaly év elején 5,3 beszerzést tett lehetővé, ami decemberre 3,8-ra csökkent.

Az mfor.hu szerint a helyzet a közeljövőben sem fog változni, mert még nem tetőzött az infláció, amíg nem indul be az áremelkedés csökkenése, addig az árkosár tartalmában sem lesz változás.

Link másolása
KÖVESS MINKET: