HÍREK

Harmadik hónapja csökkent a kiskereskedelmi forgalom, alkalmazkodnak a magyarok a magas inflációhoz

Már látszik a gazdasági teljesítmény erőteljes fékeződése az elemző szerint.


A kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban a nyers adat szerint 4,1 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, az év első hat hónapjában – a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 10,3 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

A KSH jelentése szerint az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1429 milliárd forintot ért el júniusban, ennek:

  • 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben,
  • 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben,
  • 19 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

    Az értékesítés az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,3 százalékkal, ezen belül a 75 százalékot kitevő élelmiszerjellegű vegyes üzletekben 1,1 százalékkal csökkent.

    Az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma ugyanakkor 2,5 százalékkal nőtt.

    A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,5 százalékos volt az emelkedés. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 13,2 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,6 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 4,3 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4,0 százalékkal nőtt. Az iparcikkjellegű vegyes üzletekben ugyanakkor 3,1 százalékkal, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,3 százalékkal csökkent.

    Az árucikkek széles körére kiterjedő,

    a kiskereskedelmi forgalomból 8,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 5,9 százalékkal bővült.

    Az üzemanyag-kiskereskedelemben 23,6 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 2,4 százalékkal növekedtek.

    2022 első fél évében naptárhatástól megtisztítva az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 12,5 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 30,0 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

    „Májushoz képest 0,5 százalékkal esett vissza a volumen. Miután a májusi adatot is lefelé módosította a statisztikai hivatal, ez azt jelenti, hogy harmadik hónapja csökken a kiskereskedelem, ami érdemi visszaesést, csökkenő fogyasztási trendet jelent”mondta a HVG-nek az adatok alapján Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte a mai statisztikák alapján elmondható, hogy már látszódik a gazdasági teljesítmény erőteljes fékeződése a második negyedév végén.

    „A lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, és a következő hónapokban a költségvetési szigorítások hatása ezt tovább erősítheti”

    – tette hozzá az elemző.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Magyar Péter: Orbán Viktor ma bevallotta, hogy végig hazudott a kormány a kampány során
    A tiszás politikusnak az is feltűnt, hogy szélsebesen eltűntek az utcákról a Fidesz háborúellenes plakátjai.


    Magyar Péter a NATO főtitkár szerdai, budapesti látogatása után arról posztolt, hogy szerinte Orbán Viktor és Jens Stoltenberg közös sajtótájékoztatóján eljött az igazság pillanata.

    „Ma bebizonyosodott, amit eddig is tudtunk. A NATO főtitkárával tartott mai sajtótájékoztatón Orbán Viktor bevallotta, hogy végig hazudott a kormány a kampány során, amikor azt állította, hogy a NATO be akar lépni az ukrán-orosz háborúba. Jens Stoltenberg főtitkár mellett már nem mert olyan bátran hazudozni a magyar miniszterelnök, mint a magyar embereknek a kampányban.”

    A Tisza Párt alelnöke ezután egy kérdést is intézett bejegyzésében Orbán Viktorhoz:

    „Miniszterelnök Úr, Miért hazudoztak a magyar embereknek hónapokon át?”

    Magyar megjegyzi, hogy érdekes módon már a háborúellenes plakátok is eltűntek az utcákról.

    „Észrevették, hogy a szavazás napja óta már le is került a háborús narratíva napirendről? Már a plakátok is eltűntek, mint a déli határkerítésnél a migránsok az utóbbi hónapokban.”

    „Stop propaganda!” - zárja a bejegyzést a politikus.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    HÍREK
    A Rovatból
    Megjelent a 2024/2025-ös tanév rendje, ilyen hosszúak lesznek a tanítási szünetek
    Nagyjából 180 napot kell majd iskolába járniuk a diákoknak. A téli szünet december 20-án, a nyári szünet pedig június 21-én kezdődik majd a következő tanévben.


    Megjelent a Belügyminisztérium rendelettervezete a 2024/2025-ös tanév rendjéről, vette észre az rtl.hu.

    Ezek szerint a tanítási év első tanítási napja 2024. szeptember 2. (hétfő) lesz. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2024. november 4. (hétfő).

    A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. január 6. (hétfő) lesz. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 16. (szerda), míg a szünet utáni első tanítási nap 2025. április 28. (hétfő) lesz.

    A nyári szünet 2025. június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap június 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. szeptember 2. (hétfő) lesz.

    A végzős középiskolásoknak az utolsó tanítási nap a középfokú iskolákban 2025. április 30. (szerda), míg a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban 2025. május 30. (péntek) lesz.

    A tanítási napok száma oktatási intézménytípusonként változik. A legtöbb intézményben, kivéve a gimnáziumokat, szakgimnáziumokat és szakiskolákat, az éves tanítási napok száma 183. A nappali oktatás rendje szerint működő szakgimnáziumokban a tanítási napok száma 179 lesz, míg a gimnáziumokban és szakiskolákban 180 tanítási napot tartanak.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Rendőrakadémiára küldi kiképzésre a leendő kórházigazgatókat a Belügyminisztérium
    Ugyanott képzik majd őket, mint ahol például a mező- és halőröket. A tárca szerint a képzés igényli a személyes jelenlétet.


    A kórházi vezetők, akik esélyesek lehetnek az év végén sebtében kirúgott főigazgatók helyére, a Belügyminisztérium szervezésében bentlakásos kiképzésen vesznek részt – tudta meg a Népszava.

    Az érintetteknek június 17-én kell „bevonulniuk” a remeteszőlősi Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Rendőrképző Akadémiájára.

    Ez az intézmény egyébként az ORFK irányítása alatt álló rendőri szerv, ahol az utcai rendőrjárőröktől az erdészeti szakemberekig mindenkit képeznek, beleértve a halászati és mezőőröket, valamint a hivatásos vadászokat is.

    A belügyminisztérium a lap kérdésére elmondta, hogy egy „személyes jelenlétet igénylő továbbképzés” indul. Emlékezetes, hogy tavalyi intézményvezetői felmentésekkel egyik napról a másikra legalább 25 kórház maradt főigazgató nélkül. Volt, akit a nyugdíjkorhatár elérése miatt mentettek fel, másokkal pedig nem voltak elégedettek. Információink szerint a 30 napos bentlakásos kiképzésre Remeteszőlősre kevesebb mint egy tucatnyi jelöltet „iskoláztak be”.

    A képzés után várhatóan a székesfehérvári, a miskolci, a Veszprém megyei, a nyíregyházi, a szolnoki, a dunaújvárosi kórházak, valamint a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatói posztjaira kerülhetnek a most kiválasztottak.

    A Népszava az alábbi kérdéseket küldte el a Belügyminisztériumnak:

    • Miért kell a jelölteket 30 napra a remeteszőlősi laktanyába zárni?
    • Mi lesz a programjuk?
    • Elhagyhatják-e a laktanyát a harminc nap alatt?
    • Vihetik-e magukkal a családjukat?

    A tárca válasza szerint a főigazgató-jelöltek kiválasztása az idei évtől kezdődően egy komplex vezető-kiválasztási rendszer alapján történik, ennek része a személyes jelenlétet igénylő továbbképzés is. A továbbképzés két részből áll: elméleti ismeretátadásból és vezetői kompetenciafejlesztő tréningből.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Megjelent a jövő tanév rendelettervezete – mutatjuk a szünetek időpontját
    Egész hosszú téli szünete lesz a diákoknak, cserébe ismét elég sokáig kell benn lenniük nyáron.


    Megjelent a Belügyminisztérium rendelettervezete a 2024/2025-ös tanévről, benne az első és utolsó tanítási napokkal, valamint a szünetekkel – szúrta ki az RTL.

    E szerint:

    A nyári szünet: 2025. június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap június 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. szeptember 2. (hétfő).

    A végzős középiskolásoknak az utolsó tanítási nap középfokú iskolákban 2025. április 30. (szerda) lesz, míg a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban 2025. május 30. (péntek) lesz.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk